Orbán Viktor: Magyarország nagyra becsüli Kirgizisztán erőfeszítéseit a globális biztonság érdekében

A kormányfő a kirgiz elnökkel történő találkozóján úgy fogalmazott: a sors kezét látja abban, hogy hat évvel ezelőtt éppen Kirgizisztánban vették fel Magyarországot a Türk Tanácsba. Azóta tagja Magyarország politikailag is ennek a közösségnek.

Hozzátette: Magyarország európai uniós tagként jó szolgálatot tesz a kirgizeknek és Kirgizisztánnak is azzal, hogy az európai politika fórumain mindenhol fellép az érdekében. Azért dolgoznak, hogy Kirgizisztánnak ne csak Magyarországgal, hanem az egész Európai Unióval minél mélyebb és szélesebb együttműködése valósulhasson meg – jelezte.

Orbán Viktor azt mondta, nagyra becsülik a térség és azon belül is Kirgizisztán erőfeszítéseit a globális biztonság érdekében. Nagyra értékelik a terrorszervezetekkel szembeni következetes fellépésüket és sokra tartják a békepárti álláspontjukat, hiszen Magyarország egy olyan ország, amely ezer napja egy háborúban álló ország szomszédjában él – közölte.

Rámutatott: Ukrajna a szomszédunk és a háború ellentétes a magyarok érdekével, annak minél gyorsabb lezárásában vagyunk érdekeltek.

– fogalmazott.

Felidézte, hogy négy évvel ezelőtt a kétoldalú kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelték. Ennek eredménye, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom nő, idén meg is duplázódik.

Ugyancsak felidézte, hogy a legutolsó tárgyaláson a kirgiz elnök megjelölte azt a két területet, amelyet az együttműködés középpontjába kívánt állítani: az egyik a vízi energia volt, a másik pedig a mezőgazdaság. Emlékeztetett, hogy korábban létrehoztak egy magyar–kirgiz befektetési alapot, annak forrásait egy vízierőmű építésére fogják felhasználni, és a mezőgazdaság területén is értek el eredményeket.

A miniszterelnök biztosította a kirgiz elnököt arról, hogy a küszöbön álló bakui COP29 csúcstalálkozón Magyarország támogatni fogja a kirgiz kezdeményezést, amely a hegyvidéki kultúrának és életformának a fenntartását és védelmét célozza.

Köszönetét fejezte ki a kétszáz kirgiz ösztöndíjas Magyarországra küldéséért. Azt mondta, örülnek annak, hogy nagy a túljelentkezés és még többen szeretnének jönni. „Mi készen állunk arra, hogy fogadjuk őket” – fogalmazott.

Kiemelte, a kinti magyar barátságot leginkább azok a fiatalok viszik tovább majd, akik most egymás országában tanulnak, úgyhogy „mi ezt egy oktatási ügynek tekintjük, de egyben politikai beruházásként is tekintünk rá”.

Köszönetét fejezte ki azért is, hogy most már Kirgizisztánban is lehetséges magyar nyelven tanulni.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyarok az egyetlen olyan keleti nép, amely miközben nyugatra vándorolt, sikerült megmaradnia, és saját államot létrehoznia. 1100 év hosszú idő, de a magyarokból nem veszett ki „az eredet tudata”. Mindig is baráti és testvéri érzelmekkel viszonyultunk a türk népekhez, köztük a kirgizekhez is – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden érkezett hivatalos látogatásra Kirgizisztánba. A látogatás keretében magas szintű megbeszéléseket terveznek, amelyek során a felek Kirgizisztán és Magyarország stratégiai partnerségének számos kérdéséről tárgyalnak. Több olyan dokumentum aláírását is tervezik, amelyek a kétoldalú együttműködés további fejlesztését és erősítését célozzák – közölte korábban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Hozzátette: Orbán Viktor Biskekben részt vesz a Türk Államok Szervezete Államfői Tanácsának szerdán tartandó ülésén is.

Korábban írtuk:

A kormányfő megérkezett Biskekbe. Orbán Viktor a kétoldalú tárgyalásokon kívül részt vesz a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján is – értesült a Magyar Nemzet.

– erősítette meg a lapnak Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

– mondta el a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök útja kapcsán Seremet Sándor. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a TÁSZ-tagállamokon egyre nagyobb volumenben halad át a kelet–nyugat irányú áruszállítás, és Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán rendkívül nagy szénhidrogénkészletekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen hozzá tudnak járulni Magyarország, de Európa energiabiztonságához is. Emlékeztetett,

– Mindez nagymértékben növeli az országok fontosságát a kelet–nyugat irányú gazdasági konnektivitásban. A közép-ázsiai országok egyik fő gazdasági célja, hogy a nyersanyagok helyett fokozatosan az azokból helyben előállított magas hozzáadott értékű termékeket exportáljanak. Ez jó lehetőség a magyar befektetők számára is – emelte ki Seremet Sándor.

– tette hozzá.

A cikk folytatása ITT olvasható.

A szintén Kirgizisztánban tárgyaló Szijjártó Péter is Biskekből posztolt.