Csúnyán megzavarhatják a hormonjainkat a műanyag kulacsok

Nap mint nap számtalan alkalommal érintkezünk műanyag dolgokkal. Számítógépes egér, telefontok, ételesdoboz, kulacs, üdítős palack, szemüvegkeret, bankkártya, fülhallgató, műanyag vágódeszka és még sok más használati tárgy vesz körül bennünket. A gyártásuk során különféle műanyagokat, vegyületeket használnak, amelyek bekerülhetnek a szervezetünkbe, és ennek hosszú távú egészségi hatásai sok esetben nem ismertek – írja cikkében a Mindmegette. 

Léteznek azonban olyan vegyületek, amelyek káros hatásait már kimutatták, és ezek közé tartozik a BpA, vagyis a biszfenol A is. A BpA-t egy orosz kémikus, Alekszander Gyianyin fedezte fel a 19. század legvégén, de csak ötven évvel később kezdték el alkalmazni a műanyaggyártásban. Az ezredforduló után pedig az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan felismerték, hogy káros hatása lehet az emberi szervezetre.

Mit okozhat a BpA? 

Különféle kutatások bebizonyították, hogy ez a vegyület lehet a felelős többféle betegség kialakulásáért is. Ezek közé tartozik például a prosztata- és a mellrák, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-zavar, különféle szívbetegségek, az asztma, de okozhat hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellensséget, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is.

A szakemberek szerint mindezt a BpA hormonkárosító hatása okozza, ez a vegyület ugyanis hasonló szerkezeti felépítésű, mint az ösztrogén hormon. A biszfenol A képes lekötni az ösztrogénreceptorokat és ezáltal befolyásolhatja a szervezet működését, mivel utánozza az ösztrogén viselkedését. 

Az anyag veszélyessége abban rejlik, hogy nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek.

A BPA-mentesség sem mindig megoldás

Előbb-utóbb minden termékben lecserélik a gyártók a BpA-t, ám nem minden helyettesítő vegyület jó választás. A legtöbbször a kulacsokon olvashatjuk, hogy BpA mentesek, ám előfordulhat ez a megjegyzés például a konyhai vágódeszkák esetén is. A gyártók a biszfenol A helyett a biszfenol S-t vagy F-et használják, amik a közelmúltban végzett kutatások szerint a BpA-hoz hasonlóan megzavarhatják a szervezet, a sejtek működését – írják a Benu honlapján.