2012.12.05. 11:38
Női kézilabda EB: a horvát-magyar margójára
A lecke egyszerű: győzelem a németek és a spanyolok ellen. Két nagyszerű és kihívásokkal teli feladat egy válogatott csapatnak, s annak minden játékosának.
Mindent elmond a magyar női válogatott kedd esti, horvátok elleni Európa-bajnoki mérkőzéséről, hogy a mieink csapatsárgáinak száma nem érte el a hármat, s volt összesen 2 darab 2 perces kiállítása a csapatnak - ebből az egyik a lehető legrosszabbkor, a végjátékban, az 55. percben - nagy hátrány a végén, ha egy csapat 5 percből kettőt hátrányban tölt.
Sajnos a kevés magyar büntetés nem annak köszönhető, hogy szabályosan védekezett a csapat, hanem azért, mert gyengén, az első félidőben leginkább sehogy. (A horvátok 5 kiállításából 4 az első félidőben volt, az ötödik a 31. percben.)
Boncolgassuk tovább a védekezést: a végjátékban ismét a horvátoknak dolgozott a csapat, amikor Szucsánszki büntetőt hibázott. A kapuscsere sem pörgette fel a csapatot, s elgondolkodtató, hogy a horváth balszélső, Zebic 9 gólig jutott. Az első félidőben, rendszeresen a két kettes védőt (Görbicz, Szamoránsky) támadták egy-egyben a horvátok, a két hármas védőnket (Tomori, Szekeres) pedig a bejátszásokkal ostromolták - mindkét variáció sikert hozott. Érthetetlen, hogy Karl Erik Böhn miért nem nyúlt bele a védekezésbe.
Igazából a támadójátéka sem állt össze a magyar csapatnak, ennek ellenére Karl Erik Böhn itt is ragaszkodott a kezdőihez. Már az első féidőben indokolt lett volna, Vérten, Herr és Szamoránsky cseréje, ahogy Görbicz Anitáé is. Tomori és Rédei Soós a két lövő poszton hozta magát, viszont Tomori néhány perc pihentetése talán jól esett volna a játékosnak.
Böhn 16 játékost nevezett, de pályára sem küldte Kovacsics Anikót, Bódit, Bulath Anitát, Vincze Melindát és Klivinyi is mindössze addig játszott, amíg Tomori Zsuzsát ápolták - igaz, a 2012-ben legjobb juniornak választott játékosnak ennyi idő is elég volt a gólszerzéshez. Szabó Valéria ugyan beálló poszton cserélte Szamoránskyt, de még észrevehetetlenebb volt, mint a fradista.
A magyar csapat támadójátékában nem érződött a tudatosság, a begyakoroltság. Inkább az egyéni megoldások domináltak. A csapat nagy része nagyon statikusan játszott, az öt egyes védekezés ellen is, olyan érzést keltve, mintha a posztjára szegezték volna a támadókat.
És nagyon-nagy gond volt a sebességgel, pontosabban a sebesség hiányával.
Ezt a horvát válogatottat, amely precízebben volt összerakva a magyarnál, minimum 4-5 góllal illett volna legyőzni.
A csapatból mind támadásban, mind védekezésben Tomori Zsuzsát lehet kiemelni és dícsérni, a többi, pályára lépő ETO és FTC játékos a BL-ben nyújtott remek formáját remélhetőleg a szerdai németek elleni meccsen már nem tartalékolja tovább. Ellenkező esetben 2 év a nemzetközi porondtól való távollét után, hamar véget ér a csapatnak az EB. Sőt pont nélküli továbbjutás esetén se rózsás a helyzet, hiszen a velünk párhuzamos D csoportban Oroszország, Románia és Montenegró szerepel.
Vagyis a lecke egyszerű: győzelem a németek és a spanyolok ellen. Két nagyszerű és kihívásokkal teli feladat egy válogatott csapatnak, s annak minden játékosának.
A mérkőzés jegyzőkönyve itt >>