2019.04.27. 11:12
Vakvezető kutyák világnapja - Győri gazdi: az életemet bízom rá - Fotók
1994. április 27. óta ünnepeljük a vakvezető kutyák világnapját. "Mindenre fel vannak készülve, a türelem és nyugodtság szobrai lehetnének" - mondja egy hálás gazdi, aki nemcsak segítőjének, de társának érzi kutyáját.
Egyre jobban kiismerjük egymást, elmélyült a kapcsolatunk, a kötődésünk az elmúlt két évben. Sokszor "szavak nélkül" is tudjuk, hogy mit szeretne a másik
- meséli kutyusáról, Gesztenyéről Borsodi Erzsébet, aki jobb szemének világát 8, a bal oldalit 18 évesen vesztette el.
A győri nő napi rendszerességgel közlekedik Gesztenyével: munkába jár, sportol, érzékenyítő programokat tart, ahogy ő fogalmazott, hol erre, hol arra utaznak.
"Szociális munkás a végzettségem, mentorként dolgozom. Új hobbim a futás, ahová második hónapja járok Gesztenye segítségével".
Gesztenye most 4 éves, ez a kép 2 éves korában készült róla. Fotók: Cseh Róbert
Ha lekerül a hám, ő is olyan, mint a legtöbb kutyus: játékossága nem ismer határokat. Alig akad olyan hely a lakásban, ahol ne lenne valamilyen játék, és a kutyafuttatóba is gyakran eljárnak. "Fontos, hogy találkozzon más kutyákkal, és sok lehetősége legyen játszani".
Borsodi Erzsébet több szervezet és egyesület munkatársaival jó kapcsolatot ápol, így jól tudja, szükség lenne még több vakvezető kutyára. Figyelemfelkeltő adat, hogy körülbelül 200 ilyen jószág dolgozik országszerte, de a látássérültek 1 százaléka közlekedik csak kutyával.
"Gesztenye a harmadik kutyám. Korábban Mira, egy fekete labrador és Speedy, egy golden retriever volt fő segítségem, társam. Az életemet bíztam, bízom rájuk".
A kutyusok 1,5-2 éves koruktól 8-10 éves korukig dolgoznak. Ezt megelőzi egy profi felkészítés.
Majd ha "nyugdíjba megy" a kutya, akkor vagy ott marad a gazdival, vagy ha ő nem tud tovább gondoskodni róla, keresnek neki egy megfelelő befogadócsaládot.
Borsodi Erzsébet igazi társra lelt kutyája személyében.
A vakvezető kutya fő feladata, hogy a látássérült embert biztonságosan vezesse a közúti forgalomban. Jelzi az akadályokat, és biztonságosan kikerüli azokat.
Utat keres bonyolultabb akadályok esetén, valamint megkeres és jelez bizonyos dolgokat (például gyalogátkelő, lépcső, ajtó).
A vakvezető kutyák legfontosabb ismertető jele a hám, amit munka közben folyamatosan viselnek. Ezek általában piros színűek és mindig látható rajtuk a kiképző intézmény logója.
Mire figyeljünk, ha ilyen kutyussal találkozunk?
Magyarországon hat típusa van a segítőkutyáknak:
Borsodi Erzsébet azt tapasztalja, hogy sok élethelyzetben hiányzik a győriek toleranciája, türelme, és erre példát is hozott.
Előfordult például, hogy fehér botjával és Gesztenyével kelt át az úttesten, hiszen balról és jobbról is megállt a kocsisor, valamelyik hátrébb álló sofőr viszont képtelen volt várni, és megelőzte az elsőbbséget adókat, szinte egyik pillanatról a másikra rontott rá a zebrára.
"Gesztenye és én együtt ugrottunk félre, mindketten reflexszerűen viselkedtünk". Szerencsére nem lett baj.
Gesztenye egyébként minden gondoskodást megkap gazdijától. Mindig a megszokott időben kap finom eledelt, és alkalomadtán jutalomfalat is jár neki.
A játék sosem marad el, hol otthon, hol a futtatóban, a fő, hogy mindketten jól és biztonságban érezzék magukat.
