Az ukrán dal nyerheti az Eurovíziót? A jó zene vagy a politikai háttér a lényeg?

Az ukránok új himnuszaként emlegetik a Stefaniát

Idén Ukrajnát a Kalush Orchestra nevű együttes képviseli a Stefania című dallal. Stílusában a hiphopot vegyíti a hagyományos ukrán népzenével, tartalmában pedig egy édesanyáról és a szülőföldről szól – írja cikkében a V4NA hírügynökség. A frontember a dalt saját édesanyjának címezte, elmondása szerint a szöveg jelentős része még a háború előtt született meg. Legtöbbet idézett sora („Mindig haza fogok találni, akkor is, ha már minden út romokban van”) miatt nagy népszerűségnek örvend Ukrajnában, némelyek az ország új himnuszaként tekintenek rá.

A Kalush Orchestra tagjai egyébként hadköteles férfiak – 21 és 35 év közöttiek, így csak különleges hatósági engedéllyel hagyhatták el az országot Lengyelországon keresztül. Azt ígérték, a verseny után visszatérnek szülőföldjükre, és igyekeznek annak „hasznára válni”.

Alina Pash – nyert, de a nemzet ellensége lett

Eredetileg egyébként nem a Kalush Orchestra képviselte volna Ukrajnát az idei Eurovízión – a fiúk, bár a közönségszavazáson az első helyen végeztek, a szakmai zsűritől csak a harmadik legnagyobb pontszámot kapták, így összességében a második helyen sorolták őket. A kijutás jogát megszerző Alina Pasht azonban gyakorlatilag visszalépésre kényszerítette a rá nehezedő nyomás.

Alina Pash kárpátaljai származású. A versenyen hazafias dallal indult, ukránul énekelt és ruhájában is a nemzeti jelleget képviselte, az ukrán nacionalista nyomásnak azonban mégsem tudott eleget tenni. A botrány amiatt tört ki, mert kiderült, hogy Alina 2015-ben, vagyis egy évvel azután, hogy Oroszország annektálta a félszigetet, fellépett a Krímben. A törvény egyébként nem tiltja, hogy egy ukrán állampolgár a Krímbe utazzon, de azt igen, ha ezt Oroszországon keresztül teszi. A történtek miatt a médiában sokan támadták Alinát, aki végül besokallt, és visszalépett az indulástól.

Nem kérek többet ebből a virtuális háborúból és gyűlöletből. Az igazi háború kívülről érkezett a hazámba 2014-ben. Nehéz szívvel, de visszalépek attól, hogy Ukrajnát képviseljem az Eurovíziós Dalfesztiválon

– fogalmazott posztjában. Alina azóta felkerült a Mirotovec (Béketeremtő) nevű nacionalista honlap Ukrajna ellenségeit felsorakoztató listájára is. A honlap üzemeltetői most nagy erőkkel igyekeznek minél több olyan „bizonyítékot” találni, mely alátámasztja, hogy a fiatal énekesnő „túl jó” viszonyt ápol az oroszokkal.

Az oroszokat kizárták, a fogadóirodák a Kalush Orchestra győzelmét várják

A eurovisionworld.com oldalon, május 10-e délután közzétett adatok szerint az ukrán dal a verseny biztos befutója. 49 százalékos győzelmi esélyt adnak neki, ami jócskán felülmúlja a második helyen álló olasz dalt, melynek 13 százalék jutott. Az irodák 1.47 és 1.68 százalék közötti szorzókkal számolnak az ukrán versenyző esetében, vagyis egy euróra nagyjából másfelet fizetnek, ha a Kalush Orchestra nyeri meg a fesztivált.

Mindössze egy nappal az orosz–ukrán háború kitörését követően Oroszországot kizárták az Eurovíziós Dalversenyről. Az Európai Műsorsugárzók Uniója, vagyis az EBU azzal indokolta a döntést, hogy az Ukrajnával való konfliktus miatt Oroszország szereplése az Eurovíziós Dalfesztivál rossz hírnevét keltené. Oroszország egyébként Dima Bilan szereplésével robbant be a versenybe még 2006-ban. Akkor a második lett, 2008-ban meg is nyerte a versenyt.

Szimpátiaszavazatok is érkezhetnek Ukrajnára

Az OGAE egy nemzetközi szervezet, amely 43 eurovíziós szurkolói klubbal áll kapcsolatban Európában és a világban egyaránt. Ez a szervezet gyűjti össze a rajongókat, akik figyelemmel kísérik az énekversenyt, sőt segítik az Eurovíziós Dalfesztivált és az indulókat. Habár az énekverseny már 1956-ban kezdetét vette, az OGAE-t csak 1984-ben alapították Finnországban. A szervezet francia tagszervezetének titkára szerint Ukrajna azért is számíthat majd a nézők szavazataira, mert háború dúl az országban.

Benoit Blaszczyk úgy véli, hogy az ukrán induló a szimpátiavoksok mellett természetesen azért is számíthat jó helyezésre, mert jó dallal érkeznek a versenyre. Kiemelte: Ukrajna minden évben jól szerepel a fesztiválon, általában döntőbe is jut.

Szakértők attól tartanak, a politika is beleszólhat

Slobodan Todorović, az Evrovizija.rs szerb oldal főszerkesztője úgy véli, hogy minden teljesítményt érdemei alapján kell megítélni.

Ukrajna esetleges, politikai okok miatt aratott győzelme rossz fényt vetne az Eurovízióra és az általa képviselt értékekre – a semlegességre, a politikai függetlenségre és a sokszínűség ünnepére

– mondta Todorović az AFP-nek, amelyet az N1 hírportál közöl.

A Kalush Orchestra viszont már azzal is sikert ér el, hogy egyáltalán felléphet a nemzetközi seregszemlén. A katonakorú ukrán férfiak ugyanis jelenleg nem léphetik át az országhatárt, az együttes tagjai erre speciális engedélyt kaptak.

Az, hogy színpadra léphetnek, elhagyhatták az országot, és támogatói üzeneteket kapnak, ez már önmagában siker a számukra

– nyilatkozta Din Vuletić horvát történész, az Eurovízió geopolitikai szakértője. Szerinte kézzelfogható az a támogatás, amelyet az ukrán csapat kap, de mégsem biztos a győzelmük. Emlékeztetett arra, hogy Bosznia és Hercegovina, valamint Horvátország is alulmaradt az 1993-as Eurovíziós Dalfesztiválon, annak ellenére, hogy háború zajlott az országokban. Európa akkor is melléjük állt, azonban hiába a támogatás, mégsem értek el kimagasló eredményt. „Minőségi az ukrán dal, de vannak más kiváló versenyzők is!” – tette hozzá Vuletić.

Európa Ukrajnát támogatja, és nem Oroszországot

A politikai környezet mindig is befolyásolta az Eurovíziós Dalfesztivált és a győztes személyét. Erről beszélt a Danas napilapnak Marko Kon. A szerbiai zeneszerző és előadóművész több alkalommal vett már részt az énekversenyen.

A zenei versenyek is rejtenek némi politikai hátteret, nem lehetnek apolitikusak, ahogyan a sportversenyek sem. Így van ez mindenütt, ahol nemzetek küzdenek meg egymással. Ez teljesen természetes, ugyanúgy, mint ahogyan az is, hogy valamilyen oknál fogva valakinek szurkolunk egy-egy megméretésen. Ez már politikai állásfoglalásnak minősül. Normális, hogy a politika is belekeveredik mindebbe. Európa már régóta egyértelműen állást foglalt az orosz–ukrán konfliktusban, és minden téren mindent megtesz azért, hogy Ukrajnát támogassa, és ne Oroszországot. Szerintem logikus, hogy Ukrajna nyer a végén

– hangsúlyozta Marko Kon.

Marko Konhoz hasonlóan gondolkodik Ana Stanić is. A zenész úgy véli, normális, hogy az Ukrajna iránti együttérzésből szavaznak majd az emberek az Eurovízión. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy rossz a dal, de az biztos, hogy a támogatás ilyen kifejezése is előtérbe kerül majd az énekversenyen.

Az Eurovíziós Dalfesztivál mindig is pontos tükre volt a popkultúra és általában a politika jelenlegi helyzetének – értett egyet Boris Miljković. A Szerbiai Rádió és Televízió kreatív igazgatója ennek ellenére abban bízik, hogy a szerb versenyző is kimagasló eredményt érhet el.

Miről is szól az Eurovízió?

Az Eurovíziós Dalversenyt 1956 óta tartják meg rendszeresen. Az európai országokon kívül Ausztrália is részt vesz rajta. Egyesek a popzene fellegvárának tartják, azonban sok más stílus is képviselteti magát, a népzenétől a metálig. Az utóbbi években a zene mellett más szempontok is erős hangsúlyt kaptak. Ilyen például a látvány, melynek felfokozásáért nem csak a versenyzők, hanem a szervező országok is csatát vívnak. Emellett fontos szempont a megdöbbentés ereje – a szereplők mindent megtesznek azért, hogy emlékezetesek maradjanak, legyen az egy női comb villogtatása vagy egy félelmetes álarc. Az immár gyakorlatilag tényként kezelhető, hogy egy visszafogott előadó, egy jól megkomponált dal és egy politikától mentes szöveg már nem elegendő ahhoz, hogy valaki megnyerje Európa nagy zenei vetélkedőjét – véli egyre több szakértő.

Borítókép: A Kalush Orchestra az Eurovízió színpadán, forrás: Marco BERTORELLO / AFP