Egyre vadabbak lehetnek az állatról emberre terjedő kórokozók

A járvány második évében, a tömeges oltás lehetőségével a lecsengés felé közeledik a világot bénító pandémia. Mégsem a derűlátás jellemzi a vírussal foglalkozókat. Sőt, egyre több ijesztő jóslatot olvashatunk a jövőről. bulváros, világvége-előéneklő színes cikkektől a komolynak ható tudományos publikációkig – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin.

Említett írások egybecsengő következtetése, hogy a Covid19 járvány elmúltával – reméljük a világ nagyobb részének átoltása után ez következik – sem lesz az élet többé ugyanolyan, mint a vírus feltűnése előtt volt. Sőt, a legtöbb forgatókönyv

állandósuló, az emberi immunrendszer számára ezidáig ismeretlen vírusok tömeges megjelenésével számol,

mintha a koronavírus világméretű elterjedésével egyfajta szellem tört volna elő a palackból, amelyet soha többé nem tudunk oda visszaerőszakolni.

A tudományos szakvélemények pesszimizmusa és az óvatosságra intő politikusok, egyáltalán, a témában komolyan vehetően megnyilvánulók többsége szerint a társadalmi távolságtartás, a digitális érintkezés, ezen belül akár a távoktatás, vagy az online munkavégzés a jelenlegi járvány után is életünk része maradhat, az emberiség pedig kénytelen átállni a néhány évente különféle egzotikus vírusok által felforgatott hétköznapi életre, az „ostromlott erőd” üzemmódra. A jövő ugyanis jelenleg sötétnek látszik.

2020. októberi tanulmányában John Vidal brit környezetkutató a koronavírusnál is szörnyűbb járványok eljövetelét vizionálta, ha az emberek és állatok közötti kapcsolat nem változik meg. Vidal nem az állattartás ellen emel szót, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi viszonyunk során számtalan, halálosnak bizonyuló mikroba kerül át ránk az állatokról. Vidal jellemzése szerint ezek a zoonózisok, azaz

állatról emberre terjedő vírusok nagyon könnyen mutálódnak, folyamatos kihívást jelentve az ellenszert kutatók és előállítók számára.

Az ember elpusztította az állatok természetes élőhelyének jó részét, és egyre kisebb helyre zsúfolja be a túlélő fajokat, ez pedig az állattartásban és az élelmiszer-előállításban is változásokat hozott, így olyan fertőzésekkel kerülhetünk közvetlen kapcsolatba, amelyekkel korábban nem találkoztunk. A globalizáció révén, a világ távoli pontjai is összekötődtek, ezek a kórokozók így egy kis emberi segítséggel mindenhová eljuthatnak.

Hasonló következtetésre jutott az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Nemzetközi Állatállomány Kutatóintézete (ILRI) közös jelentése is. A következő években az állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, „ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket” – hangsúlyozta Inger Andersen, az UNEP vezetője. A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul. Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője szerint

az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki a növekvő számú emberi fertőzéseknél, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető.

A szakértő szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket, ebben pedig szerepet játszik az is, hogy a folyamatosan gyarapodó „civilizált” állattartás egyre több genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének.

Kínai kutatók új világjárványa figyelmeztetnek

Kínai tudósok új, állatról, ezúttal sertésről emberre terjedő influenza vírust azonosítottak, amelyik alkalmas lehet egy újabb világméretű járvány kirobbantására. Közvetlen veszélyről egyelőre nem beszélhetünk, ugyanakkor kínai tudósok egy csoportja áttekintette, hogy 2011 és 2018 között milyen influenza vírusokat találtak sertésekben. Ekkor azonosították a H1N1 influenza altípus G4 nevű törzsét, amely minden lényeges tulajdonsággal rendelkezik ahhoz, hogy egy potenciális világjárvány kirobbantója legyen.

A kínai szakértők az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences nevű tudományos szaklapban megjelent publikációja arra is kitér, hogy a sertéstelepeken dolgozók véréből már kimutatták a vírus jelenlétét, éppen ezért az érintett populáció sürgős ellenőrzésére van szükség, különös tekintettel a sertésipar dolgozóira. Kínában így több millió ember lehet érintett. A G4 és a koronavírus egyik legfontosabb közös tulajdonsága, emelik ki a tanulmány szerzői, hogy mindkét esetben egy állatról emberre terjedő vírusról beszélünk. (A közismert teória szerint a koronavírus elsőként a patkósorrú denevérről terjedt át az emberre, majd a vuhani halpiac volt a pandémia egyes számú gócpontja.)

Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A növekvő városok miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal. Egyes térségekben az emberi tevékenység „lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól” – mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője. A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti.

A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

A kutatók szerint az új típusú koronavírus (Sars-Cov-2) okozta Covid-19 betegség csak egy példája a zoonózisoknak, vagyis az állatról emberre terjedő betegségeknek. A Sars-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat – egyes feltételezések szerint a tobzoska – közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt az ebola és a MERS esetében is, ott a cibetmacskafélékről került át a Sars-vírus 2003-ban az emberre. Állati eredetű betegség az ebola, a pestis, a madárinfluenza, a veszettség, a SARS, a HIV, a liszterózis, a malária, a nyugat-nílusi vírus, a szalmonella, a sertésinfluenza, a toxoplazmózis vagy a Zika-vírus.

Számos ilyen jellegű betegséggel már megtanult az ember együtt élni,

klasszikusan ilyen a Magyarországon is évente 10-15 ezer megbetegedést okozó szalmonella. Főleg szárnyasok, szarvasmarhák és sertések hordozzák, tünetmentesen. A szalmonella rendkívül sokféle módon képes fertőzni: nyers tejjel, hússal, tojással, természetes vizekben úszva, akár azokból kortyolva is a szervezetünkbe juthat.

Magyarországon az 1990-es években tömegesen betegedtek meg a baromfivágó üzemek dolgozói, tüdőgyulladásos tüneteket produkálva. Mint később kiderült, az általuk levágott kacsák és libák miatt kapták el a betegséget, ezek az állatok ugyanis a papagáj-kór baktériumát hordozták. Ez a baktérium elsősorban papagájokban, pintyekben, galambokban található meg, de hordozhatják egyéb szárnyasok is. A baktériummal fertőzött madarak tollából származó apró részecskéket belélegző emberek pedig enyhébb lefolyású tüdőgyulladást kaphattak.

Bezárás helyett átállás

Habár sokan ódzkodnak még a változástól, a gazdasági túlélés az alkalmazkodással érhető el. Dr. Novák Nóra nemzetközi jogász, a HR Kopó online tanácsadó cég jogásza szerint nem csak itthon, de Európa-szerte tapasztalható, hogy a távmunka szélesebb körű elterjedésének elsődleges akadálya a bizalmatlanság és az előítéletek. Egy 2020-as felmérés szerint azoknak a cégeknek a 70 százaléka például, ahol most sincs távmunka lehetőség, nem is tervezi azt bevezetni, és ennek oka a félelem egy olyan működéstől, ami eddig nem volt megszokott.

– Azonban már nincs visszaút. A ma vállalkozójának meg kell próbálnia átállítani szolgáltatásait online vagy egyéb módon távolról is menedzselhető tevékenységgé, esetleg új tevékenységekbe kell kezdenie, ha biztos jövőt szeretne cégének – mondja a jogász.

– A munkavállalók egyre inkább jogosnak tekinthető igénye egy olyan munkahely, ahol kivitelezhető a távmunka. Ezzel együtt a vállalatoknak új működési rendet kell kialakítani mind a belső működésre, mind az ügyfelek kezelésére, mert a korábban megszokott személyes ügyintézés varázsa, a csapatépítő programok, az irodai brainstromingok és workshopok, üzleti tárgyalások és személyes szakmai konferenciák ideje lejárt. Előtérbe kerül a sallangmentes szolgáltatás, az írásbeli kommunikáció és az online jelenlét lehetősége határozza meg egy munkaerő vagy szolgáltató értékét.

Borítókép: Vuhani halpiac / Illusztrációfotó