Rendkívüli képződményre bukkantak a grönlandi jégtakaró mélyén

A tómeder abban az időben alakulhatott ki Grönland északnyugati részén, amikor a térség jégmentes volt, de most teljesen fagyott.

A kutatók szerint több millió éves lehet, és páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza.

Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelenő tanulmány szerint a meder egykoron egy 7100 négyzetkilométernyi tó ágya volt. Az üledék benne 1,2 kilométer vastag. A repülőgépen elhelyezett geofizikai eszközök felvételei szerint legkevesebb 18 forrás táplálhatta a tavat északról. A kutatók számításai szerint a tó mélysége 50-250 méter lehetett.

„Ez információk fontos tárháza lehet, egy olyan vidék, amely jelenleg teljesen rejtett és megközelíthetetlen. Azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk megérteni, miként viselkedett a grönlandi jég a múltban. Ez fontos, ha meg akarjuk érteni azt, miként viselkedik a jövő évtizedekben”

– magyarázta Guy Paxman, a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földi Obszervatóriumának kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A grönlandi jégtakaró, amelynek az olvadása az elmúlt években felgyorsult, elég vizet tartalmaz ahhoz, hogy a globális tengerszintet mintegy hét méterrel emelje.

Az elmúlt években a kutatók találtak jégtakaró alatti, folyékony vizet tartalmazó tavakat mind Grönlandon, mind az Antarktiszon jégbe ékelődve, ám ez az első eset, hogy fosszilis tómederre bukkantak, amely akkor keletkezett, amikor még nem volt jég a területen, majd később betemetődött és megfagyott. Nincs bizonyíték arra, hogy a grönlandi medence folyékony vizet tartalmazna napjainkban.

Paxman szerint nem lehet megmondani a meder korát. A kutatók valószínűnek tartják, hogy

a jég időszakosan előrenyomult és visszahúzódott Grönland területének többségén az elmúlt 10, esetleg 30 millió évben.

Ezt a területet is többször beboríthatta a jég – tette hozzá Paxman.

Borítókép: illusztráció