Marsra száll csütörtökön a NASA járgánya – magyar nyelvű közvetítés

Hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert,

a Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel fog beérkezni a marsi légkörbe

– ez a hang földi terjedésének 16-szorosa.

Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson – remélhetőleg egy darabban.

A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai csak „a rettegés hét percének” becézik. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint

ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.

„A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk” – mondta Chen.

Az új generációs robot marsjáró egy kisebb autó méretű, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára.

Magyar nyelvű közvetítés

A Mars-járó landolását csütörtökön este 9 órától élőben közvetítik csillagászok itt, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook oldalán.

Szabó Norton csillagász, aki három kollégájával együtt élőben kommentálja majd a landolást, elmondta: magyar idő szerint csütörtökön este fél tíz után kezdődik meg a Perseverance rover 7 percig tartó ereszkedése a bolygó ritka légkörében.

Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén.

A robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – tölt el a Marson.

A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású „égi daru”, amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni – mondta Chen.

Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a Mars kőzetéből, melyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre.

A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy,

az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – onnan száll föl és oda is száll le.

A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

Borítóképünk illusztráció