Új életre kelhet a Zrínyi utcai kórház Győrben

Győr közössége minden korban felkarolta és fontosnak tartotta a szegények és elesettek ügyét, így már a XVII–XVIII. században „Magyar Ispita” és „Német Ispita” is működött a városban. Ezek leginkább az idős, elaggott polgároknak szolgáltak menhelyül, de épületeik a mai Rákóczi Ferenc és Vörösmarty utcában most is állnak. Az első kórház az újvárosi Kossuth utca (akkori nevén Fő utcza) 13-as szám alatti házban működött egészen 1895-ig.

A Hübner Jenő által tervezett győri Szentháromság Kórházat (ahogy ma ismerjük, Zrínyi utcai kórházat) 1895. november 3-án adták át. A 16 ezer négyzetméteres telken folyó építkezést egy győri cég, Schlichter Károly és Fia végezte. A hat tömbből álló épületegyüttesben helyet kapott egy igazgatósági épület, egy nagy betegpavilon, az „elmebetegek” pavilonja, a ragályos betegek pavilonja, a gazdasági épület és a hullaház. Az új kórházban külön sebészeti osztályt is kialakítottak, ami komoly vívmánynak számított. 1911 októberében, már az új pavilon műtőjében, a bécsi Ewald professzor – vendégként – elvégezte az első vakbélműtétet. Az intézmény igazgatója dr. Petz Lajos volt, akit sebész­osztályvezetői székében fia, dr. Petz Aladár követett 1922-től. (Ő alkotta meg és alkalmazta a később világszerte elterjedt gyomorbélvarrógépet.) Petz Aladár nevét a mai Vasvári Pál utcai kórház is viseli.

A halál örömmel siet az élet segítségére

1904-ben már felmerült a kórház bővítésének gondolata, majd 1910 januárjában megnyitott az új, 80 ágyas pavilon. A bővítés fedezetéül Horváth Imre győri polgárnak 40 ezer forintos végrendeleti hagyatéka szolgált. 1925-ben és 1928-ban további lépcsőkben bővítették a kórházat, két szárny kapott pluszemeletet, illetve felépült a fertőzőosztály pavilonja, istálló, kocsiszín és több lakás is gondnok, portás és kocsis részére. Így 1928-ra már összesen 13 épülete volt az intézménynek. Ekkor került fel a párizsi Sorbonne Egyetemtől kölcsönzött felirat az emeletet kapó prosectura (bonctani helyiség) oszlopára: „Hic locus est ubi mors gaudet succurrere vitae”. (Ez az a hely, ahol a halál örömmel siet az élet segítségére.)

Petz Aladár, mint igazgató, rajongott az általa vezetett kórházért, energiájának jelentős részét a folyamatos fejlesztésére fordította. Neki köszönhetően a negyvenes években a győri sebészet már az ország egyik legkiválóbb, legjobban felszerelt osztálya lett. 1972-ben egy klubház épült, majd 1977-ben egy kórház-laboratórium és intézeti gyógyszertár. A 2000-es évek elejére azonban az épületek infrastruktúrája (ellátórendszere, fűtése) mégis elavulttá vált, a teljes felújítás roppant költséges megoldás lett volna. Mindeközben 1953-tól kezdődően újabb fejlesztések és bővítések során hat évtized alatt fokozatosan áttevődött az aktív fekvőbeteg-­ellátás az új, ma már központi Vasvári Pál utcai telephelyre.

Új kórház épül ­­a régi segítségével

Dr. Tamás László János főorvos – aki 2010 és 2020 között volt a kórház főigazgatója – legelőször 1975-ben orvostanhallgatóként ápolástani gyakorlatra érkezett a Zrínyi utcai Szentháromság Kórházba. – A kórház légköre, pavilonjai és parkja a kezdetektől elvarázsolt – mondta a főorvos. – Az intézmény főigazgatójaként így különösen szívfájdító volt, nehéz volt fokozatosan kiköltözni belőle. Az új kórház építése során a tudományos életünk itt zajlott, és a könyvtárunk is sokáig itt volt még. A Vasvári Pál utcai kórház nyolcvanas években történt jelentős fejlesztése után a szolgáltatások mintegy 20 százaléka még egy ideig a Zrínyiben volt elérhető.

Az egykori főigazgató megjegyezte, hogy a régi épületek nagyszerű szolgálatot tettek járványok idején, amikor fertőzőállomásokként üzemeltek. Sok nyáron át itt táborozhattak a kórházi dolgozók gyerekei, továbbá a mai napig 120 ággyal pszichiátriai és krónikus­- ellátás működik a főépületben. – A régi kórház pavilonos rendszere tökéletesen alkalmas volt a különböző betegségek elkülönítésére, de az új típusú, tömbrendszerű kórházak kialakítása mellett több szakmai és logisztikai érv is szolgált – magyarázta dr. Tamás László János. – Többek között a sürgősségi ellátás, a diagnosztika, a szakkonzíliumok, az intenzív ellátás közelsége, a betegutak lerövidítése nyertek korszerűbb megoldást. A régi kórháznak – amely mostani állapotában is komoly értéke a városnak – nagyon sokáig kerestük a helyét. 2017-ben születtek meg az első tervek egy egyetemi campus megvalósítására. Nagy öröm számomra, hogy végül olyan megoldás született, amely a város értékéhez, kultúrájához hozzájárul. 

A Hübner Jenő által tervezett győri Szentháromság Kórházat (ahogy ma ismerjük, Zrínyi utcai kórházat) 1895. november 3-án adták át.