Mementó a mesternek

„Vacsorára mindig csülköt ettünk, és egy pohár fröccsöt is engedélyeztem a fiúknak.” Ezt hallaná csak egy dietetikus! A diósgyőri „aranycsapat” sikerreceptjének részét képező esti étek bizonyosan kiverné a biztosítékot a táplálkozástudomány felkent mestereinél. Ahogy ma már talán az is megmosolyogtatónak számít, hogy 

 Ahhoz persze, hogy az egység meglegyen az étkezésben (is), a meccs előtti éjszakán összetartásra volt szükség. Másképpen: „rejtekhelyre” vonult az egylet, hogy semmiféle külső körülmény ne befolyásolja a szombati pályára lépést, de leginkább az eredményességet.

Fentiek a Szabó Gézával 1996-ban készített és az Észak-Magyarországban megjelent interjúból származnak. A DVTK történetének legeredményesebb edzőjéről szóló cikk a „15 éve fordított hátat (nem önszántából) az NB I-nek” címet viseli, felvonultatva rengeteg olyan érdekességet, amely korábban nem látott napvilágot sem a borsodi napilapban, sem máshol.

A vasgyáriakhoz a Salgótarjáni Bányásztól 1973-ban érkezett szakember vezetőedzőként az 1974/75-ös bajnoki évben vette át a marsallbotot. A nógrádi tanárember tréneri pályafutásának ismertebb szakasza ezután következett. A Diósgyőri VTK-t 215 NB I-es mérkőzésen irányította, ami önmagában is csúcsot jelent. Ezenkívül 38 hazai és 12 nemzetközi kupameccsen vezényelte a piros-fehéreket, megkoronázva a teljesítményt két Magyar Népköztársasági Kupa-győzelemmmel (1977, 1980) és egy bajnoki bronz­éremmel (1978/79). Ugyancsak a kiemelt érdemei közé tartozik, hogy kilenc olimpiai (Veréb, Szántó, Salamon, Kutasi, Oláh, Tatár, Fükő, Borostyán, Fekete) és öt A válogatott (Tatár, Kutasi, Szántó, Salamon, Borostyán) labdarúgót adott a magyar futballnak.

„Büszke vagyok arra, hogy tehetséges játékosokkal dolgozhattam együtt, és el tudtam fogadtatni velük egy sokszor már emberfelettinek tűnő munkát. Örülök, hogy sikerült megtalálnom az adottságaiknak megfelelő helyüket a csapatban, és kevésbé ismert játékosokból híres, válogatott labdarúgókká váltak” – mondta ugyanő az 1996-os interjúban.

Hogy ez akár ismerős lehet egy másik Szabó, nevezetesen a nemrég Kecskemétről elbocsátott István esetében?

Fentiek nem emiatt íródtak, hanem maximális tisztelettel a 89 éves korában elhunyt Szabó Géza emlékének adózva.