Fogyatékkal élők - egy intézmény helyett lakóotthonokba kerülhetnek

"A fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot, ami a fogyatékossággal élők és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következményéből adódik. Ezek gátolják a fogyatékos személyt a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben" – olvasható a fogyatékosság lényegéről. A hat éve indított intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia szerint a fogyatékosoknak a bentlakásos intézményi ellátások helyett alternatív lakhatási megoldásokat kell kialakítani. Ez hozzájárul, hogy az értelmi fogyatékosok a lehető legjobb eredményeket érjék el az önállóság terén. Ne szeparáltan, kirekesztetten, hanem a közösség tagjaként élhessenek. 

Pásztori szolgáltató központ marad

"Ez az uniós elv most kezd meghonosodni Magyarországon. Kormányzati törekvés, hogy a zsúfolt intézményi ellátás helyett kisebb létszámú, úgynevezett támogatott lakhatás szolgáltatás (lakások) létrehozásával, élhetőbb körülményeket biztosítsanak az ellátottaknak – kezdte dr. Szopka Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szervezeti igazgatója. E célt szolgálja az az EFOP-program, melynek keretében pályázik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Győr-Moson-Sopron megyében három projektet indítanánk 1,5 milliárd forintból. 

Ezek eddig egyetlen nyilvános érintettje a pásztori Győr-Moson-Sopron Megyei Gondoskodás Szociális Központ, ahol jelenleg 102 ellátott él, a másik két projektről  annak kezdeti szakaszára hivatkozva nem kaptunk információt. "A pásztori otthon  mint fogyatékosokat ellátó intézmény megszűnik. Az épület szolgáltató központként működik tovább, ahol az ellátottak igénybe vehetik az alapszolgáltatások egy részét is, úgymint nappali ellátás, házi segítségnyújtás, étkeztetés, valamint itt történik majd a szociális foglalkoztatás" – mondta dr. Szopka Zsolt. Hozzátette, a környező településeken 6–12 férőhelyes lakóotthonokat építenének, ahol elhelyezik az ellátottakat. 

"A szociális foglalkoztatásban részt vevők ingáznak majd az újonnan kialakított otthonuk  és a pásztori szolgáltató központ között. Lesz egyfajta mozgásterük, intenzívebb életet élhetnek" – tette hozzá a szervezeti igazgató. A pályázó első körben a környező önkormányzatokat kereste fel, hogy támogassák a kezdeményezést, és kijelöljék a felépülő lakások helyét. A települések lélekszámuk 5 százalékáig fogadhatják az otthonból kiköltözőket. "Adódtak nehézségek, de már megvan a megfelelő számú önkormányzati támogatás" – mondta dr. Szopka Zsolt, aki ezúton is köszöni az együttműködést. 

S hogy mivel jár ez a falvak szemszögéből?

A komplex program fedezi a lakások építési és berendezési költségeit, a foglalkoztatáshoz megfelelő eszközök és a gépjármű beszerzését. Modern lakóotthonok épülnek, akár a régi, használaton kívüli építmények elbontásával. Ezenfelül mindez munkahelyteremtéssel is jár. Noha több önkormányzat is attól tart, hogy a változások miatt mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, a szervezeti igazgató eloszlatta az aggályokat: "Ezek a lakások a központ fenntartásában maradnak, hiszen ez az intézmény kapja a normatívát, s neki kell kigazdálkodnia a személyi és dologi költségeket. Így ez a megoldás az önkormányzatoknak semmilyen kiadással nem jár."

A tizenkettőből eddig két falu vállalja 

A 102 ellátottat a tervek szerint tizenkét rábaközi településen helyeznék el. Lapunk értesülései szerint eddig két község, Sopronnémeti és Szilsárkány biztosan indul a programban. Bognár Sándor, Sopronnémeti polgármestere gondos utánajárás után terjesztette a testület elé a lakások építésének lehetőségét: "Voltam egy tanulmányúton, ahol pozitív megerősítést kaptam a fejlesztésről. Nálunk lakosságarányosan 15 embert lehetne elhelyezni két épületben. Még csak tervek vannak, de a képviselők támogatják a kezdeményezést. Jó lehetőségnek tartom mind az ellátottak, mind a település szempontjából, nem beszélve arról, hogy helyben sikerülne munkahelyet teremteni."

Szilsárkányban is pártolják az építést: "Vannak még pontosítandó kérdések, de a testület négy igen, egy tartózkodással támogatja a kezdeményezést. Körbejártuk a kérdést, tájékozódtunk, történt-e atrocitás, volt-e valami gond az ellátottakkal. Panasz nem érkezett rájuk. A fogyatékosság egy állapot. Úgy gondolom, szinte csak előnye származhat ebből a falunak. Biztosítják a fogyatékosok ellátását, kapunk egy új épületet egy régi romos helyett, és az ígéretek szerint akár átképzéssel helyben teremt munkahelyet" – tette hozzá végül Szalai Miklós polgármester.

A kezdeményezők néhol falakba ütköztek az önkormányzatoknál. Volt, aki a település anyagi biztonságát féltette, másoknak a fogyatékosok elhelyezésével szemben voltak fenntartásaik. Mivel segíthetjük mi, ép emberek a társadalomba való beilleszkedésüket? Elfogadással, empátiával  és az esély megadásával egy számunkra jobb életre.