Család, Patent, egyetem – Füleki Patrik közgazdász munkahelyének az édesapja által javasolt céget választotta

Címkék#vagyonvédelem #patent security #apa-fia

Nem minden esetben egyszerű, ha az apa és a fia egy cégben dolgozik. Az pedig, ha az édesanya is velük van mindennap, otthon és a munkahelyen, számos esetben lehet komoly konfliktus forrása. A Füleki családnál és a Patentnél ez éppen fordítva működik. Az édesapával, Zoltánnal, valamint a Széchenyi István Egyetemen végzett közgazdász fiával, Patrikkal beszélgettünk.

PR cikk

Édesanya, apa és a fiú, aki a Széchenyi István Egyetemet a Patent gyakornokaként végezte el, és hálás az iskolának, mert levelezős hallgatóként is a lehető legsokoldalúbb közgazdászképzést kapta. Tudását a Patent Cégcsoportban bőségesen tudja kamatoztatni.

Forrás: Patent Security

Füleki Zoltán ismert szakember a minőségi vagyonvédelmet, rendezvénybiztosítást jelentő munkaterületen. A munkáját megbecsülik, elismerik. Kollégáival olyan események biztonságáért felel, mint a Győrkőcfesztivál, vagy éppen a Patent VIP lövészet. Számos nagy gyár és telephely biztonságáért, valamint 580 vagyonőr beosztásáért felel.

A Patent jogelődjénél 1995-ben kezdtem el dolgozni. A párommal pont gyermekáldás előtt álltunk, kellett a stabil megélhetést biztosító háttér. Jól emlékszem, az ipari parkban kezdtem. 24 órát a munkahelyen voltam, 48 órát otthon. Patrik, az első gyerekünk, ebbe a patentos környezetbe nőtt bele.

A fiatalember már a középiskolás évek vége felé közelebbi ismeretségbe került a vagyonvédelmi szakmával. Édesapja, miután a fiú levizsgázott vagyonőrként, sok rendezvényre vitte magával „diákmunkásnak” a rendezvénybiztosító emberek közé.

Jól emlékszem...

– meséli Patrik.

Az életem úgy indult el, hogy láttam aput, mit dolgozik, hogyan jár ellenőrizni, sokszor magával vitt engem is. Hamar úgynevezett beugrós vagyonőr lettem. Főleg a rendezvények voltak izgalmasak. A fiatalokkal, akik ma már fiatal vezetők velem együtt a cégben, Bauer Kolossal például a komáromi Autó Fesztivál éjszakai őrzését is mi csináltuk. Jó élmény volt. Személyes kedvencem pedig a vb-terasz a Rába-parton, ott a meccseket is nézhettük. Kis idő múltán aztán komolyabb munkákat kezdtem kapni. Gyárak, üzemek telephelyein, nagyobb rendezvényeken. Azt azonban el kell mondanom, a Patent vezetése mindig figyelt arra, hogy a munkák ne akadályozzák az egyetemi tanulmányaimat.

Füleki Patrik levelező tagozaton végezte el a Széchenyi István Egyetemet. Gyorsan szeretett volna a saját lábára állni, ehhez munka is kellett, ezt adta számára édesapja cége, és ösztöndíjat, de tanulni is akart.

A Patent volt számomra a stabil háttér. Az egyetem pedig a tudást adó intézmény. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy megtapasztalhattam, hogy a közgazdászokat levelező szakon sem hanyagolják el. Sőt! Minden szakmai támogatást megkaptam a tanáraimtól. Mindig elérhetőek voltak a kért konzultációra, mindig nyitott ajtókkal fogadták a levelezős, nappal számos esetben akár biztonsági őrként is dolgozó hallgatójukat.

A szülők, Zsuzsa és Zoltán mindkét gyereküket támogatták abban, hogy saját céljaik szerint tanuljanak, éljenek. Azt kérték tőlük, legyen szakmájuk, végzettségük.

Mindkét gyerekünknél az az alap, hogy amíg nem repülnek ki, maximálisan támogatjuk a döntéseiket. Az egyetlen kikötésünk, hogy legyen végzettségük, szakmájuk. Így azt gondolom, jó döntés volt Patrik részéről a Patent!

– mondja az édesapa.
Miként is történt meg a nagy áttörés? Miként lett Füleki Patrik a Patentos Új Generáció egyik oszlopos tagja? Egy gyakornoki állás ajánlatával. Már az egyetemen tanult, amikor a Patent vezérigazgatója üzent a szüleivel, neki a cégnél lenne a helye.

Az egyetemnek köszönhetően az Audiban is dolgozhattam egy évet gyakornokként, de bevallom, a régóta ismert családias környezet, a jövőbe vetett hit, az állandó fejlesztések miatt örömmel mondtam igent a felkérésre.

Ma már a családból az édesanya, az édesapa és Patrik is a Patent Cégcsoportban dolgozik, bár különböző területeken, de naponta találkozva egymással.

Büszke vagyok rá. Egészen fiatalon megmutatkozott már, hogy nem pusztán a nyomdokainkban jár, hanem előttem, előttünk.

– mesél az édesapa, érezhetően elérzékenyülve.

Nagy büszkeség, amit érzünk. Fiatalos lendülettel, mindig az újításokat képviselve dolgozik. Én egy kicsit konzervatívabban gondolkodom, de talán ez így jó. Együtt a múlt és a jövő. Egy család, egy cég.

Különös útjai vannak a sorsnak. Könnyen elképzelhető, hogy a Patent életében fontos terület, a vagyonvédelem jövőjének egyik útját jelentő drón-, robotizálásprogram a végén egy egyetemi iskolapadba hozza majd össze az édesapát és fiát. Patrik és Zoltán is érdeklődik a drónpilótaképzés iránt. Elképzelhető, hogy a kurzust együtt, pont a Széchenyi István Egyetemen végzik majd el.