8 órája
NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen – frissül
961. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán légvédelmi katona géppuskával lő egy gyakorlaton
Forrás: MTI/AP
Fotó: Marko Ivkov
Cikkünk frissül!
Ukrán vezérkar: csapást mértek egy oroszországi katonai repülőtérre
Az ukrán erők csapást mértek Oroszországban a Krasznodar melletti Adigeföldön található hanszkajai katonai repülőtérre – közölte csütörtökön az ukrán vezérkar a Facebookon.
A közlés szerint
a katonai létesítmény területén eltaláltak egy lőszerraktárt, aminek következtében tűz ütött ki. A kijevi katonai vezetés hozzáfűzte, hogy Szu-34-es és Szu-27-es nehéz vadászbombázó gépek állomásoztak a reptéren.
A csapás következményeivel kapcsolatos részletes információk tisztázása még folyamatban van.
Oleh Kiper, a déli Odesza megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolcra nőtt az előző este a régió kikötői infrastruktúrájára mért orosz csapás halálos áldozatainak száma csütörtökre, miután egy 26 éves férfi a kórházban belehalt sérüléseibe.
A Krim.Realii helyi ukrán hírportál arról számolt be, hogy már negyedik napja ég az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Krím félszigeten lévő Feodoszijában az az olajraktár, amelyre hétfőn mértek drónokkal csapást az ukrán erők. Csütörtökön Ihor Tkacsenko, a város Moszkva által kinevezett polgármestere 1137 ember evakuálását jelentette be. A tűz oltásához szükséges jelentős vízfelhasználás miatt a krími vízügyi vállalat az ivóvíz minőségének esetleges romlására és a vezetékes vízellátás megszakadására figyelmeztetett.
A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 665 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, 41 tüzérségi és három légvédelmi fegyvert, valamint 49 drónt.
NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen
Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a fegyvereket szállító nyugati szövetségeseknek egyenként kell dönteniük – mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.
Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.
Fotó: Rasid Necati Aslim / Forrás: AFP
Rutte kijelentette ugyanakkor, hogy
nem érdemes egy fegyvertípusra összpontosítani a figyelmet, mivel egyetlen fegyverfajta bevetése önmagában nem változtathat a háborús helyzeten.
Ugyanennek a véleményének adott hangot a minap David Lammy brit külügyminiszter is.
Lammy a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.
Hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá - vagy egyáltalán hozzájárulna-e - az orosz hadsereg visszaverését célzó stratégia sikeréhez.
Zelenszkij hosszú ideje folyamatosan kéri a nyugati szövetségesektől az általuk szállított rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését.
A csütörtöki londoni hármas találkozó utáni nyilatkozatában Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta: ez szóba került a Downing Streeten tartott megbeszélésen is, de az ukrán elnök megérti, hogy
ennél szélesebb körű ügyeket kell megvitatni annak érdekében, hogy Ukrajna felülkerekedhessen.
Rutte nem sokkal később külön interjút adott a BBC-nek, és ebben megismételte: a nyugati szövetségeseknek önállóan kell dönteniük az általuk Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi bevethetőségéről, és bár pusztán jogi szempontból erre van lehetőség, számos egyéb tényezőt is megfontolás tárgyává kell tenni ebben a kérdésben.
A NATO-főtitkár a BBC-interjúban is megerősítette azt a véleményét, hogy egyetlen fegyvertípus önmagában nem tudja befolyásolni az ukrajnai konfliktus kimenetelét.
Rutte kijelentette: az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető folyamat „visszafordíthatatlan”, de ezen az úton „lépésről lépésre kell haladni”, mivel „igen érzékeny ügyről” van szó.
Hozzátette ugyanakkor: Oroszországnak sem szavazati joga, sem vétójoga nincs Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.
Az ukrán parlament megemelte a hadiadót
A hadiadó megemeléséről döntött a kijevi parlament csütörtökön.
A törvény szerint a lakosságot érintő, már 2014-ben bevezetett hadiadót 1,5 százalékról 5 százalékra emelik.
Kivételt képeznek a katonák, számukra továbbra is 1,5 százalék lesz az adó mértéke. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, és 25 százalékos adót a pénzügyi cégek nyereségére.
Jaroszlav Zseleznyak képviselő elmondta, hogy a törvényt a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 247-en szavazták meg.
A törvényerőre emelkedéséhez a jogszabályt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia.
Fotó: ANDRII NESTERENKO / Forrás: AFP
Az adóemelés visszamenőleg, október 1-jétől lép hatályba. Az adóbevételekből finanszírozzák majd részben a közelmúltban elfogadott több mint tízmilliárd eurónyi pótköltségvetést.
Az új adókon kívül a kormány megemelte a belföldi piacon történő hitelfelvételt, és átalakította Ukrajna külföldi adósságát, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt (4177 milliárd forintot) takarít meg az ország.
Az orosz offenzíva kezdete óta Ukrajna csaknem 100 milliárd dollár nyugati segélyt kapott, amellyel a többi között a nyugdíjaknak, a közszférában dolgozók bérének és más szociális kiadásoknak a finanszírozását oldották meg.
Az ukrán állami költségvetés több mint felét külföldi hitelekből és segélyekből finanszírozzák. Ukrajna már a 2022. februári orosz támadás előtt is Európa legszegényebb országa volt az egy főre jutó jövedelem tekintetében.
Ukrán légvédelem: Rakétákkal és drónokkal támadtak az orosz erők
Az orosz hadsereg nyolc rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradóra, az ukrán légvédelemnek 41 drónt sikerült megsemmisítenie – közölte csütörtökön az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz hadsereg nyolc különböző típusú rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra Donyeck megye megszállt területéről, valamint a Krím félszigetről. Ezenkívül 62 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Krasznodari határterületen fekvő Primorszko-Ahtarszk városából, illetve Kurszk térségéből Ukrajna légterébe.
Fotó: Katerina Klocsko / Forrás: MTI/EPA
Az ukrán légvédelemnek 41 drónt sikerült lelőnie Mikolajiv, Odessza, Herszon, Kijev, Cserkaszi, Dnyipropetrovszk, Szumi, Poltava, Zaporizzsja és Donyeck megyében. Ukrajna különböző régióiban további 14 drón útját nem sikerült nyomon követni, valószínűleg az elektronikus hadviselés aktív ellenintézkedéseinek eredményeként – áll a jelentésben.
A támadás elhárításában az ukrán hadsereg légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési alegységei vettek részt.
Az orosz rakéták és drónok okozta csapások következtében polgári és alapvető fontosságú infrastrukturális objektumokban keletkeztek károk az odesszai, poltavai és donyecki régiókban.
Krivij Rih városában egy ötszintes lakóházat ért találat, két ember megsérült
– közölte kora reggel hivatalos Telegram-csatornáján Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai közigazgatás vezetője.
Zaporizzsja városában az orosz légicsapások nyomán négy ember sérült meg, és 29 épületben keletkeztek károk
– tájékoztatott Ivan Fedorov, a megye kormányzója.
Az ukrán légvédelem közlése szerint a légiveszély nem múlt el.
Franciaország újabb fegyverekkel és lőszerekkel támogatja Ukrajnát
Ukrajna bejelentette, hogy Franciaország kész további fegyverekkel és lőszerekkel támogatni Kijevet. Ezt az információt Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter osztotta meg egy bejegyzésben, miután tárgyalásokat folytatott francia kollégájával, Sebastien Lecornuval franciaországi látogatása során – írja a Magyar Nemzet.
Mint írják, Franciaország vadászgépekkel és pilóták képzésével is támogatja a háborút, valamint hadgyakorlatot is tartanak, amelynek célja, hogy minél rövidebb idő alatt francia katonák ezreit vezényeljék Romániába.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
- Újabb csapást mért Harkivra Oroszország, sokan megsérültek
- Légibombákat dobtak Herszonra az orosz csapatok, sokan megsérültek
- Orosz dróncsapások érték Kijevet és Odesszát
- Bejelentette Vuhledar elfoglalását az orosz védelmi minisztérium
