Tovább nőtt a Harkiv elleni orosz légitámadás áldozatainak száma

Szergej Lavrov: fantaszták és provokátorok, akik Ukrajna "maradékát" felvennék a NATO-ba

Fantasztáknak és provokátoroknak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azokat, akik az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében felvetették, hogy 

Lavrov az RT orosz állami televízió "Hidak keletre" című dokumentumfilmjében adott, szombaton ismertetett interjújában úgy fogalmazott, hogy "fantaszták és provokátorok azok, akik olyasfajta megoldásokat próbálnak elénk tárni, hogy legyen meghagyva Ukrajnának, amije most van, ezt a maradékot vegyék fel a NATO-ba és minden jó lesz". 

Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: 

Az orosz külügyminiszter "dilettantizmusról, illetve esztelenségről" beszélt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó "Zelenszkij-formulának" nincs alternatívája. "Azt gondoltam legalább van valami műveltségük, hozzáértésük ahhoz, hogy hogyan kell a valóságból kiindulva politikát folytatni. Ez zsákutcának bizonyult. 

 Távozik tisztségeiből. Ez olyan dilettantizmus, vagy már esztelenség, amely megfertőzte a diplomaták és politikusok eszét" - tette hozzá. 

Lavrov beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra törekszik, hogy az ukrajnai háborút a NATO bevonásával zajló átfogó konfliktussá változtassa, hogy "a katonai szövetség erői harcoljanak helyette". 

Lavrov egyben szóvá tette az ukrán erők kurszki betörését is. Mint mondta, Zelenszkij elismerte, hogy a Kurszk megye elleni támadást azért intézte, hogy a területeket elcserélje.

 - szögezte le. 

Az orosz külügyminiszter szólt a közel-keleti helyzetről is. Úgy fogalmazott, hogy Izrael törekvése a radikális iszlamista Hamász teljes felszámolására kilátástalan, megállapodásra kellene törekednie. 

Lavrov egyben bírálta az amerikai erők szíriai jelenlétét is. Mint mondta,

Lavrov felhívta a figyelmet arra is, hogy Törökország kész megvitatni saját katonai kontingenseinek kivonását Szíriából, de még nem sikerült megállapodni a folyamat konkrét feltételeiben. Hozzátette, hogy a damaszkuszi vezetés a török csapatkivonást kapcsolatai normalizálása előfeltételének tartja Ankarával. 

Lavrov közölte, hogy Oroszország, Irán, Szíria és Törökország hamarosan ismét tanácskozást tart Damaszkusz és Ankara viszonyának rendezése érdekében.
 

Tovább nőtt a Harkiv elleni orosz légitámadás áldozatainak száma

Tovább nőtt szombatra a Harkiv elleni előző napi orosz légitámadás halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma - közölte Harkiv megye állami közigazgatásának vezetője.

Irányított légibomba csapódott be pénteken a kelet-ukrajnai nagyváros egyik 12 szintes lakóházába, amely kigyulladt és részben leomlott - közölték ukrán vezetők.

A legutóbbi halálos áldozat egy 14 éves lány, a sebesültek között huszonkét kiskorú van - közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.

Harkiv, amely a háború előtt Ukrajna második legnépesebb városa volt, 30 kilométernyire fekszik az orosz határtól, és gyakran orosz támadások célpontja.

Illetékesek éjszakai közlése szerint a régóta vitatott ellenőrzésű Karlivka faluban az orosz haderőnek sikerült felvonnia az orosz zászlót.

Az ukrán légvédelem nyolc megyében 24-drónt lelőtt az orosz hadsereg által indított 52 közül - jelentette szombaton a légierő.

A Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében az ukrán légierő azt írta, hogy 25 Sahíd drónt lelőttek, három másik Oroszország és Fehéroroszország felé repült tovább. Sebesültekről, illetve súlyosabb anyagi kárról nem érkeztek jelentések.

Az éjszaka folyamán több alkalommal is légiriadó volt a dróntámadások miatt, az emberek óvóhelyekre menekültek.

Az ukrán légvédelem drónokat lőtt le a közép-ukrajnai Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk megyékben is, valamint az ország északi részén fekvő Csenyihiv és Szumi, délen pedig Mikolajiv megyében.

Az ukrán légierő azt is közölte, hogy az orosz haderő öt rakétát is kilőtt, de további részletekre nem tért ki.

Az oroszok megsemmisítettek egy amerikai rakéta-sorozatvetőt 

A kapott hírszerzési adatok elemzése után született meg a döntés, hogy az ukrán erők amerikai univerzális rakéta-sorozatvetőjére csapást mérnek az oroszok – írja a Magyar Nemzet.

A Szumi régióban található Szadki falu közelében végzett felderítési tevékenységek során egy amerikai gyártmányú M270 MLRS-állást fedeztek fel az oroszok. A Magyar Nemzeten megtekinthető, a csapásról készült videót az orosz védelmi minisztérium adta közre.

Cseh külügyminiszter: Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött fegyverek felhasználásában

Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött hadianyagok felhasználásában– mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szombaton Prágában.

– fejtette ki a cseh diplomácia irányítója újságírók kérdéseire válaszolva.

 A külügyminiszter szerint Csehországnak nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, akik ilyen jellegű fegyvereket szállítanak az ukránoknak. 

– magyarázta a cseh álláspontot Jan Lipavsky.

 Borell Brüsszelben kijelentette: Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és lehetővé kell tenni, hogy az országba küldött katonai felszerelésekkel Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország csapást mér rájuk.

– mondta a cseh miniszter, majd leszögezte: Oroszországnak nincs semmiféle joga Ukrajnát támadni. 

– tette hozzá.

Több civil meghalt, több tucatnyian megsérültek egy ukrán támadásban Belgorodban

 – közölte a helyi kormányzó.

Vjacseszlav Gladkov elmondta, hogy 37 sérültet, köztük hét gyereket kórházba szállítottak.

Az orosz Nyomozó Bizottság Telegram-csatornáján közölte, hogy a belgorodi támadás ügyében büntetőeljárást indított.

A jelentések arra nem térnek ki, hogy az ukránok milyen harci eszközökkel hajtották végre a pénteki és szombati csapásokat.

Zelenszkij mindenkit levált, aki Zaluzsnij „embere”

A rejtélyes módon lezuhant ukrán F–16-os gép tragédiája után Zelenszkij menesztette a légierő parancsnokát, aki a korábbi főparancsnok szavaival reagált a kényszerű távozásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hirtelen menesztette Mikola Olescsukot, az ukrán légierő parancsnokát– adta hírül az Unian ukrán hírügynökségre hivatkozva a Magyar Nemzet. Az Associated Press amerikai hírügynökség szerint Zelenszkij a döntését azzal indokolta, hogy „meg kell védeniük az embereket, a katonákat, és ehhez meg kell erősíteniük a hadsereget, a parancsnoki szinten is”.

Nem zárható ki az sem – és Mikola Olescsuk menesztése is ezt erősítheti meg –, hogy akár baráti tűz áldozata lett az ukrán gép.

Mikola Olescsuk Telegram-oldalán kommentálta Zelenszkij döntését.

A cikk folytatásáért kattintson ide. 

Mongóliában letartóztathatják Putyint?

Kijev pénteken szólította fel az országot, hogy tartóztassa le az odalátogató orosz államfőt.

„Nem aggódik” az orosz államfő, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábban elfogatóparancsot adott ki és a napokban Mongóliába utazik, írta a Le Parisien-ra hivatkozva a Magyar Nemzet.

Mongólia 2002-ben ratifikálta a Római Statútumot, és azóta egyike a Nemzetközi Büntetőbíróság 124 úgynevezett „részes államának”. A dokumentum erre vonatkozó cikkelye szerint: „Az a részes állam, amelyhez ideiglenes letartóztatásra vagy letartóztatásra és átadásra irányuló kérelmet nyújtottak be, haladéktalanul intézkedéseket tesz az érintett személy letartóztatására, saját jogával és a 9. rész rendelkezéseivel összhangban.

A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság feladata, hogy ítélkezzen minden olyan cselekmény felett, amely a nemzetközi jog szerint büntetendő, például emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök vagy népirtás. Moszkva azonban nem ismerte el a nemzetközi testületet és soha nem ratifikálta a Római Statútumot.

A cikk folytatásásért kattintson ide. 

Nagy csapást mértek az ukrán erőkre

Az orosz csapatok egy Iszkander-csapással megsemmisítették az ukrán erők épületét, ahol rakéta és tüzérségi fegyvereket és katonai felszereléseket raktároztak Szumi térségében – írja a Magyar Nemzet az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

Több mint huszonháromezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Magyarország területére 2024. augusztus 30-án 0 óra és 24 óra között 

A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ez történt pénteken: