2024.06.09. 07:00
Kétszeres volt a tét: ma tartották az önkormányzati és európai parlamenti választásokat (videó)
Az ország történelmében először fordult elő, hogy egyszerre tartották az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, így hazánkban a tét ma kétszeres volt. Kilencedik alkalommal választott önkormányzatokat az ország és ötödik alkalommal EP-képviselőket. A szavazóköröket reggel hat órakor nyitották meg.
Egy férfi leadja szavazatát az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a főváros a VII. kerületi Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában kialakított szavazókörben 2024. június 9-én
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Rekordszámú ember mondta el a véleményét
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.
Július közepéig is elhúzódhat az önkormányzati választások végleges eredményének megállapítása
A választási jogszabályok értelmében vasárnap este az egyes szavazókörökben addig kell a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után ugyanazt az eredményt nem kapják. Ezeket az adatokat lehet felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amelyeket a szavazatszámláló bizottságok valamennyi tagjának alá kell írnia. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azt csak a helyi, illetve területi választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.
A helyi, illetve a területi választási bizottságok hétfőn jegyzőkönyvekben összegzik a szavazatszámláló bizottságok által rögzített jegyzőkönyvi eredményeket, majd ezek alapján állapíthatják meg, ki nyerte a polgármesteri tisztséget és kik lettek a képviselő-testület, valamint a közgyűlés tagjai.
A helyi, illetve a területi választási bizottság döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva lehet fellebbezni. A választási eredmény elleni jogorvoslatnak alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése és a vélelmezett jogsértés bizonyítása.
A helyi, illetve a területi választási bizottság határozatával szemben három napon belül lehet jogorvoslattal élni a területi (vármegyei, fővárosi) választási bizottságoknál, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A területi választási bizottságoknak és az NVB-nek is három napja van arra, hogy a fellebbezéseket elbírálják. Ezekkel a határozatokkal szemben még a Kúriához lehet fordulni ugyancsak három napig, és a bíróságnak is további nyolc napja van arra, hogy meghozza a jogerős végeredményről szóló határozatokat.
Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolásával lehetséges, akkor erre a területi választási bizottságoknak 6 napjuk van a törvény szerint. A polgármester-, egyéni listás és egyéni választókerületi választások jogerős eredményei tehát június végére születhetnek meg. Szintén ekkor lehetnek jogerősek a vármegyei, a fővárosi és a főpolgármesteri választás eredményei.
Az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg a helyi választási bizottság a tízezernél több lakosú településen, kik szereztek mandátumot a kompenzációs listán, a töredékszavazatokból. Ez ellen a határozat ellen ugyanúgy 17 nap jogorvoslat áll rendelkezésre, így akár július közepéig is elhúzódhat az eredmény jogerőre emelkedése, ha a jelöltek és jelölőszervezetek minden jogorvoslatot kihasználnak.
Az NVI várhatóan este 8 órától közli az önkormányzati választás eredményeit
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését; a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze.
A vasárnapi választások előzetes eredményeit a www.valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el.
A szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjai következnek.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel az NVI internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
Az EP 20.15-kor közzéteszi az európai szintű becslését
Az Európai Parlament (EP) vasárnap este, 20.15 után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak.
Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek.
Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a szavazásra vonatkozó exit-pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.)
Fotó: Andreea Alexandru / Forrás: MTI/AP
Az EP-választás összeurópai adatai vasárnap estétől folyamatosan frissülnek majd a EZEN A WEBOLDALON, például az előzetes becslésekkel, esetleges exit-pollokkal, majd előzetes eredményekkel.
Az EP közlése szerint azon hat ország esetében, ahol a választások június 9-e előtt zajlottak le – Ausztria, Ciprus, Németország, Görögország, Málta, Hollandia –, a nemzeti előrejelzéseket, illetve becsléseket a legkorábban vasárnap, közép-európai idő szerint 18.15-től teszik közzé, majd a honlapon óránként frissítések jelennek meg azon országok esetében, ahol a szavazás lezárult, és ahol az exit-pollok vagy tagállami előzetes becslések rendelkezésre állnak.
Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés 20.15 után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze.
A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP 23.15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is.
Ezután a parlament szolgálatai a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján frissített előrejelzéseket adnak ki, az utolsó előrejelzés hétfőn, körülbelül éjjel 1 órakor várható.
Közel négymillióan adták le voksukat
Vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.
Orbán Viktor a Belvárosban buzdított
A miniszterelnök a választás napján is szavazásra buzdította a választókat. A kormányfő közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből kiderült, hogy Orbán Viktor az V. kerületben is a kormánypárti jelölt melletti voksolást, illetve béke melletti kiállást hangoztatta.
Rendőrségi vizsgálat a VIII. kerületi szavazókörben
Már kint volt a rendőrség a józsefvárosi Csobánc utcai szavazókörben, ahol a gyanú szerint láncszavazás történt – tudta meg a Magyar Nemzet.
A választási csalásra Kocsis Máté hívta fel a figyelmet
Vas vármegyében a legaktívabbak
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán
vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka (3 310 686 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.
A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.
Ausztriában szavazóhelyiségeket tett tönkre az áradásTöbb, a vasárnapi európai parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiséget tönkretett az áradás Ausztriában. A Stájerország több körzetét érintő természeti csapásra a hatóságok az APA osztrák hírügynökség közlése szerint gyorsan reagáltak, és a szavazókat más helyszínekre irányították, az új szavazóhelyiségek listáját táblákon, valamint a közösségi médiában is jelezték. A hivatalos tájékoztatás szerint a választást az esetek nem befolyásolják. Az ország déli részén lévő Stájerországra szombat este csaptak le heves viharok, a villámárvizek pedig több autót is elsodortak. Jóllehet vasárnap reggelre az időjárás jobbra fordult, a meteorológiai intézet további viharokra figyelmeztetett, elsősorban Tirol környékén. Ugyanakkor a Magyarországgal határos Burgenland tartományban a vasárnapra virradóra történt heves esőzések miatt több folyó is megáradt, különösen Felsőőr (Oberwart) térségében. Hans Peter Doskozil tartományi vezető, a katasztrófavédelem helyi műveleti központjába látogatott, és az osztrák hadsereg segítségét kérte a kialakult helyzetben Klaudia Tanner szövetségi védelmi minisztertől. Mindemellett mozgósították az útépítési hatóságok munkatársait, hogy közreműködhessenek a rendrakási feladatokban. Felsőőr járásban található Vasvörösvárban (Rotenturm an der Pinka) és Őrisziget (Siget in der Wart) településeken a reggeli órákban – időközben már feloldott – katasztrófavédelmi riasztást adtak ki. |
Több választókörhöz is mentőt kellett hívni
Rosszul lett a központilag kinevezett jegyzőkönyvvezető, így új jegyzőkönyvvezetőt kellett kinevezni az egyik Pest vármegyei szavazókörben – közölte a Nemzeti Választási Iroda, hozzátéve, hogy a kollégához mentőt kellett hívni.
Egy másik alkalommal egy szavazó szédült meg és esett el, aki végül egy pohár víz fogyasztását követően jobban lett, és a saját lábán távozott. Budapesten III. kerületben pedig egy idős hölgyhöz kellett mentőt hívni, aki elvesztette az egyensúlyát, és az esés során az arca és a szája is megsérült. A szavazót a Honvédkórházba szállították.
A tájékoztatás szerint a rosszullétek mellett akadtak más fennakadások is, a Fejér vármegyei Vajtán a bélyegző hibásodott meg, Szentendrén pedig egy választópolgár ruhája véletlen beleakadt a plombába, és letépte azt. Szerencsére azonban az urna nem sérült, nem nyílt ki.
Így szavazott Sulyok Tamás
A köztársasági elnök a közösségi oldalán tett közzé videót.
Amióta szabad választások vannak feleségemmel, Zsuzsával mindig élünk állampolgári jogunkkal
– írta a bejegyzésben.
Veszprém vármegye átvette a vezetést
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán
vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz
a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.
Magyarellenes telefonos üzenetek miatt tett rendőrségi feljelentést az RMDSZ Szatmár megyébenMagyarellenes telefonos üzenetek miatt tett feljelentést a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vasárnap a partiumi Szatmár megyében a romániai helyhatósági és EP-választások kapcsán. Turós Loránd szenátor az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Facebook-oldalán közzétett videóban bejelentette: két feljelentést iktatott vasárnap a román rendőrségen amiatt, hogy a szövetség politikai ellenfelei Szatmárnémetiben és Szatmár megyében „magyarellenes uszítással próbálnak szavazatokat szerezni”. A román nyelvű sms-t Adrian Cozma, a Szatmár megyei önkormányzat élére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben pályázó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott jelöltje nevével írták alá. „Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnak egy igazi románra van szüksége! Adrian Cozma” – áll a román nyelvű telefonos üzenetben. Turos Lóránd hangsúlyozta: a rendőrségi feljelentés csak eszköz, a magyarellenességre „az orvosság” a rengeteg magyar szavazat. „A magyargyülölők ellen a legjobb megoldás a magyar szavazat” – idézte az RMDSZ közleménye Csoma Botond szóvivőt, aki arra kérte a Szatmár megyei magyarokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el voksolni. Az EP-választásokkal egyidőben, vasárnap zajló romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben újrázni készülő Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnöknek a PNL-s Adrian Cozma a fő kihívója, akit a többi román párt által szélsőségesnek tartott AUR is támogat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte és a vezető román politikusok elhatárolódását kérte attól, hogy Romániában eddig példátlan módon a kormányon lévő PNL szövetkezett az AUR-ral. |
Menczer: aki békét akar, az ma Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP-t támogassa
Azt kérem tisztelettel mindenkitől, hogy egy kérdést tegyen fel magának: háborút akar vagy békét? Ha erre az a válasz, hogy békét akar, akkor nyilvánvalóan Magyarország békéjét csak Orbán Viktor tudja megvédeni, és az Orbán Viktor által vezetett pártközösség, a Fidesz és a KDNP. Én mindenkitől azt kérem, nagy tisztelettel, aki békét akar, hogy támogassa Orbán Viktort, a békepárti miniszterelnököt, és támogassa a Fidesz-KDNP pártszövetséget
– mondta a közösségi oldalára feltöltött videójában a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Lázár János a békére szavazott
Az építési és közlekedési miniszter is leadta a szavazatát.
Dömötör Csaba a feleségével és gyermekeivel érkezett a szavazásra
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közösségi oldalán tett közzé képeket a voksolásról, előtte pedig azt írta,
a fotelben ülés, a kertészkedés, a kirándulás nem hoznak választási győzelmet.
Csak a szavazatok tudnak.
Nem csökkent a választási kedv
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap
délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka (1 802 332 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó.
Leadta voksát Varga Mihály pénzügyminiszer is
Sulyok Tamás: az a legfontosabb, hogy a választópolgárok menjenek el szavazni
Az a legfontosabb, hogy a választópolgárok menjenek el szavazni – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök az MTI-nek, miután vasárnap Szegeden leadta szavazatát az európai uniós és önkormányzati választásokon.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Az államfő rövid nyilatkozatában megköszönte azoknak, akik ma elmennek választani.
Hozzátette: úgy gondolja, hogy a választásokkal „hozzásegítjük a választópolgárokat ahhoz, hogy mindenki ki tudja fejezni akaratát.”
Sulyok Tamás kiemelte:
ha a demokratikus akaratképződés megvalósul ma, akkor itt, Magyarországon és az egész Európai Unióban nyugodtak lehetünk.
Negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez
A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.
A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.
A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottsági elnökök megkapják a tájékoztatást arról, miként lehet gyorsan rendőri intézkedést igényelni. A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első rendőr 15 percen belül megérkezzen.
A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát.
A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.
Szentkirályi Alexandra is szavazott
Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc is leadta szavazatait
Arra számítunk, hogy még több szavazónk lesz és még erősebb politikai közösséget fogunk tudni mutatni
– mondta Dobrev Klára vasárnap, miután Budapesten leadta szavazatát. A DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője férjével, Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével együtt adta le voksát, majd úgy fogalmazott, azt várják, hogy nagyon-nagyon sok szavazójuk lesz „és egyre több”.
Fotó: Szigetváry Zsolt / Forrás: MTI
Egyúttal azt is leszögezte, hogy egyetlen erős, baloldali, szociáldemokrata szövetség van, mégpedig a DK-MSZP-Párbeszéd szövetsége.
Dobrev Klára kijelentette, a kampányban választ adtak arra a kérdésre, hogy „aki igazán ellenzéki”, annak egyszerű a választás. A Fideszre nem lehet szavazni és különösen a fővárosban,
de szerte az országban sem lehet olyan pártra szavazni, mint a Tisza, ami nem határolódik el egyértelműen a „Fidesz jelöltjétől” Budapesten, és nem Karácsony Gergelyt támogatja
– tette hozzá.
A budapestiek megértették, hogy egy ellenzéki szövetség van, ami Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltsége és listája mögött áll – felelte arra a kérdésre, hogy szerinte ki nyeri a főpolgármester-választást. Aki nem akarja, hogy Budapestet visszavegye és országosan megerősödjön a Fidesz, az a fővárosban Karácsony Gergelyre, országosan pedig a DK-MSZP-Párbeszéd közös listájára szavaz – érvelt, hozzátéve, hogy június 10-től gőzerővel dolgoznak majd azon, hogy az „Orbán-rendszer minél hamarabb megbukjon”.
Orbán Balázs: plusz egy voks a békére!
A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán tudatta, hogy leadta voksát.
Részvételi arány 9 órakor
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap
reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka (785 546 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 9 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 12,69 százalék, ami 22 256 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 8,48 százalék, 43 069 szavazó.
Így szavazott korán reggel Szijjártó Péter
A tárcavezető a közösségi oldalán tett közzé videót.
Az első ellenőrzi az urnát
– írta.
Deutsch Tamás leadta szavazatát
A Fidesz– KDNP EP-listavezetője a II. Kerületi Pitypang Utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben szavazott.
Fotó: Balogh Zoltán
Deutsch Tamás – miután vasárnap reggel a II. kerületben leadta szavazatát – újságíróknak azt mondta: arra számít, hogy a „jóakaratú magyar emberek milliói megálljt parancsolnak a háborúpárti hangoknak, törekvéseknek.”
A kormánypárti politikus hozzátette: nagyon bizakodó, mert a Fidesz-KDNP szombaton minden idők legnagyobb mozgósító akcióját valósította meg, több, mint egymillió „jóakaratú békepárti magyar polgárral” találkoztak.
Ha mindenki elvisz magával még egy embert, akkor a 2 milliót is meghaladhatja a békepárti szavazatok száma
– mondta.
Deutsch Tamás történelminek nevezte a választást, hangsúlyozva, hogy ötödik alkalommal van módja a magyaroknak európai parlamenti képviselőket választani, és az emberek most a háború és béke kérdésében dönthetnek.
Úgy értékelt, a magyar politikai élet világosan tagolódik: a Fidesz és a KDNP képviseli „a magyar polgárok milliói által vallott békepárti álláspontot”, a kormánypártokon kívül „mindenki háborúpárti álláspontot képvisel.”
A jelenlegi helyzetet nagyon súlyosnak ítélte, mert szerinte az európai vezetők döntő többsége egyre nagyobb sebességgel masírozik a háború felé.
Az előttünk álló hetek, hónapok történései fogják meghatározni, hogy Európa hadviselő félként belesodródik-e, belelép-e az Ukrajnában zajló háborúba
– mondta, hozzátéve, hogy ezt meg kell akadályozni.
Menczer Tamás is szavazott
A politikus a közösségi oldalán tudatta, hogy voksolt. Ma kell megvédenünk Magyarország békéjét – írta, és hozzátette, hogy arra kér mindenkit, „hogy támogassa Orbán Viktort, szavazzon a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire.”
Még leadható a levélszavazat
Az a választó, aki még nem adta fel postán a levélszavazatát, még a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában – írja az MTI.
Azok a magyar állampolgárok, akik sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nem rendelkeznek lakcímmel, levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe.
A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán az NVI-nek címezve, vagy akár a külképviseletek címére is.
Azok, akik ezt nem tették meg,
még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, valamint Magyarországon a 97 országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen, 6 és 19 óra között.
Nem szavazhat az a választó, aki nem írja alá a névjegyzéket
A vasárnapi választásokon a szavazatszámláló bizottságok nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszamegy és magával viszi az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.
Vissza kell utasítani azt, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
Részvételi arány 7 órakor
A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó.
Elsőként szavazott Szijjártó Péter Dunakeszin
Elsőként adta le szavazatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáson – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.
A közlemény szerint a szavazókör nyitására érkező tárcavezető kijelentette, hogy ez egy történelmi jelentőségű és történelmi téttel bíró választás, amire egy éles a helyzetben kerül sor, tekintettel arra, hogy Közép-Európában, Magyarország szomszédságában háború dúl.
A mai szavazás nagymértékben befolyásolja, hogy az elkövetkezendő időszakban Európa háborús lángra fog-e lobbanni, vagy újra a béke kontinense leszünk
– fogalmazott.
Hozzátette: aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, és aki a Fideszre szavaz, az hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a háború a szomszédból ne terjedhessen tovább, ne váljunk mi is a háború áldozataivá.
A miniszter emlékeztetett, Magyarország már most is hatalmas árat fizetett egy olyan háborúért, amihez a magyaroknak semmi köze sincsen.
Itt az ideje, hogy végre világossá tegyük, hogy mi nem akarunk háborút, nem akarunk háborúban élni, és nem akarjuk, hogy Európát egy háború uralja az elkövetkezendő években is
– mondta.
Hangsúlyozta, hogy ideje véget vetni az esztelen öldöklésnek, amihez újra be kell köszöntsön a béke korszaka Közép-Európában.
NVI: mindenhol rendben megkezdődött a voksolás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.
Mucsi Tamás azt mondta:
mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat.
Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.
– tette hozzá.
Megnyitottak a szavazókörök
Ma reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.
Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre.
Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleten és levélben ennél kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak. A nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 345 633 választó pedig szavazhat a nemzetiségi választáson.
Szavazni csak személyesen, a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító igazolása után lehet. Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták.
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI
Az önkormányzati választáson 43 351-en kérték, hogy a bejelentett tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhassanak. Az EP-választáson pedig 67 458-en jelentkeztek át a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településre; ők az átjelentkezéssel szavazóknak kijelölt szavazókörben adhatják le voksukat az EP-választáson, de nem kapnak az önkormányzati választáshoz kapcsolódó szavazólapot. (Ugyanakkor az EP-választásra más településre átjelentkezők a lakóhelyük szerinti szavazókörben továbbra is névjegyzéken maradnak az önkormányzati választáson.)
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát, aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson 216 558 fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők a 2022-es országgyűlési választás óta lettek nagykorúak.
A választás lebonyolításának törvényességét 29 850 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazókörök zárása követően a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését – a szavazólapok feldolgozottságának függvényében – várhatóan 20 órától kezdi meg az NVI a www.valasztas.hu oldalon, az EP-választás nem hivatalos, előzetes eredményeit azonban csak este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás.
Így még nem szerveztek választást Magyarországon
Az ország történelmében most először fordul elő, hogy egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat Magyarországon, így hazánkban a tét ma kétszeres. A kormány korábban elsősorban azzal indokolta a döntést, hogy könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022 nyarán egy háttérbeszélgetésen úgy számolt, hogy az állam az összevont lebonyolítással több mint tízmilliárd forintot spórolhat – írj a Magyar Nemzet, amely a választással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte egy csokorba.
A kistelepüléseken és a városokban három-négy, Budapesten öt szavazólapot kapnak a legtöbben, a nemzetiségekhez tartozók plusz egyet:
- meg kell választani a polgármestereket,
- minden településen meg kell választani a képviselő-testületet,
- és mindenhol van legalább egy európai parlamenti szavazatunk is,
- ezen felül a vármegyei közgyűlésekre, illetve a Fővárosi Közgyűlésre,
- és a főpolgármester személyére is szavaznak az arra jogosult választók,
- külön szavazólapon lehet a nemzetiségi önkormányzatok jelöltjeire szavazni.
A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében eltérő színű kerettel látták el:
- az EP-szavazólap kerete kék,
- a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín,
- a polgármesteri szavazólapé sárga,
- a vármegyei közgyűlésé szürke.
- Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér színű, a nemzetiségi szavazólapok pedig zöldek.
Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.
A magyar választók 21 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, ennyi a Magyarországra népességarányosan jutó betölthető mandátumok száma. Az EP-választás tisztán listás, tehát arányos szavazás, egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos a kapott szavazatok számával.
Magyarország területe egy választókerületet alkot, ami azt jelenti, hogy mindenki ugyanazokra a listákra adhatja le voksát.
Az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Magyarországon úgynevezett zárt listás szavazás van, ami azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A nyilvántartásba vett jelöltek 11 önálló vagy közös listán indulnak.
A listák a jelöltek száma szerinti sorrendben:
- Fidesz–KDNP: 63 jelölt közös listán,
- Mi Hazánk Mozgalom: 63 jelölt önálló listán,
- DK–MSZP–Párbeszéd – Zöldek: 61 jelölt közös listán,
- Momentum Mozgalom: 30 jelölt önálló listán,
- 2RK Párt – Második Reformkor Párt: 23 jelölt önálló listán,
- Jobbik: 16 jelölt önálló listán,
- Tisza – Tisztelet és Szabadság Párt: 12 jelölt önálló listán,
- LMP – Zöldek: 14 jelölt önálló listán,
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 jelölt önálló listán,
- MMN – Mindenki Magyarországa Néppárt: 8 jelölt önálló listán,
- Memo – Megoldás Mozgalom: 7 jelölt önálló listán,
A további tudnivalókat ITT tudja elolvasni.
