2024.05.08. 05:50
Zaharova: terrorizmusra bujtogatja Kijevet az EU külügyi szóvivője (videó)
805. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán tüzérek az orosz állásokat ágyúzzák a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2024. május 6-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Francisco Seco
Belga EU-elnökség: a tagállamok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz pénzekből származó nyereséget Ukrajna kapja meg
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni – közölte az EU Tanácsának soros belga elnöksége az X közösségi oldalon közzétett szerdai bejegyzésében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak az X-en üdvözölte a politikai megállapodást.
Ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk, hogy ezáltal egész Európa biztonságosabb hellyé váljon
– tette hozzá.
Diplomáciai források szerint a bevétel 90 százaléka az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapba kerül.
Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük.
A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.
Orosz külügyi szóvivő: terrorizmusra bujtogatja Kijevet az EU külügyi szóvivője
Terrorizmusra bujtogatja Kijevet az EU külügyi szolgálatának szóvivője, amikor arról beszél, hogy Ukrajnának jogában áll csapást mérni a Krími hídra – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Egyszerűen nincs más lehetőség, mint az, hogy ezt a terrorizmusra való közvetlen felbujtásnak nevezzük. Mi több, megdöbbentő, hogy nem egy marginalizált politikai párt vagy szélsőséges mozgalom képviselőjének nyilatkozatáról van szó
– mondta.
Zaharova így kommentálta Peter Stano uniós külügyi szóvivő szavait, aki hétfőn Kijev „önvédelemhez való jogáról” nyilatkozott, amikor arról kérdezték, hogy az EU a Krími hidat Ukrajna legitim katonai célpontjának tekinti-e. Az orosz szóvivő hangsúlyozta, hogy Stano az EU tisztségviselője, és az egész unió nevében beszél.
„Stano elfogadhatatlan kijelentései azt bizonyítják, hogy az EU nem egyszerűen a kijevi rezsim támogatójaként lép fel. Kijelentéseivel arra bujtogatja Kijevet, hogy folytassa a békés orosz városok és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat” – mondta Zaharova.
A szóvivő szerint az ilyen megnyilvánulások a nehézfegyverek és nagy hatótávolságú fegyverek szállításával párosulva azt jelzik, hogy az unió „nyíltan figyelmen kívül hagyja egyebek között a saját nemzetközi kötelezettségeit is, és egyértelműen cinkosává válik az ukrán neonácik terrorista tevékenységének”. Mint mondta, néhány napja Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője „ismét nyíltan elismerte, hogy az ukrajnai konfliktusnak kezdettől fogva volt gyors, békés megoldása, és hogy ő személyesen, illetve személyében az egész Európai Unió nem igazán akarja a harci cselekmények beszüntetését”.
Az orosz külügyi tárca szóvivője Emmanuel Macron francia elnöknek az Economist brit hetilapban megjelent interjújára reagálva megismételte, hogy a francia csapatok elkerülhetetlenül az orosz hadsereg célpontjává válnak, ha az ukrajnai konfliktusövezetbe érkeznek.
„Azt hiszem, Párizsnak már van erre bizonyítéka” – tette hozzá.
Macron a nyilatkozatban azt mondta, nem zárja ki a katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségét, ha az orosz erők áttörik a frontot, és Ukrajna részéről erre kérés érkezik.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „rendkívül veszélyes provokációnak” nevezte azt a fejleményt, hogy az ukrán elnök honlapján megjelent egy petíció, amely európai és amerikai csapatok behívását követeli. Hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak a „terepen” történő, közvetlen beavatkozása az ukrajnai konfliktusba „potenciálisan hatalmas veszélyt hordoz magában”.
A petíciónak 25 ezer ember támogatását kell elnyernie ahhoz, hogy az elnöki hivatal fontolóra vegye.
Peszkov, arra hivatkozva, hogy katonai témáról van szó, kijelentette, hogy „nem tudja kommentálni” azt a kérdést, hogy vetett-e be az orosz hadsereg észak-koreai rakétát Ukrajnában. Nem nyilatkozott az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) azzal a keddi közlésével kapcsolatban sem, amely szerint olyan orosz ügynököket fogtak el, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életére törtek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „aligha tekinthető hitelesnek az az információ, amely az SZBU-tól származik”.
Zaharova egyébként az orosz belügyekbe való durva beavatkozási kísérletnek nevezte azokat a Kijevben elhangzott kijelentéseket, amelyek kétségbe vonták a kedden hivatali esküt tett Vlagyimir Putyin elnökségének legitimitását. Hozzáfűzte, hogy a „kijevi rezsimnek” a saját legitimitásán kellene elgondolkodnia, miután nem tartották meg az idén esedékes elnökválasztást Ukrajnában.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Orosz védelmi tárca: két települést vett be és energetikai létesítményeket támadott az orosz hadsereg
Újabb két települést foglalt el az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg, miközben tengeri és légi indítású, nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel, egyebek között Kinzsal hiperszonikus rendszerrel mért csoportos csapást ukrán energetikai és hadiipari létesítményekre – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előrenyomulnia és 15 ukrán ellenrohamot vert vissza, elfoglalta a Harkiv megyei Kiszlivka és a donyecki régióban lévő Novokalinove települést. Az orosz összesítésből az derült ki, hogy az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1050 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy drónösszeszerelő üzemet, több lőszer- és rakétaraktárt, három harckocsit – köztük egy Leopardot –, hét páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, egy amerikai ATACAMS operatív-harcászati rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 11 drónt.
Az ukrán energetikai és hadiipari létesítményekre mért csoportos csapást az orosz védelmi minisztérium válasznak nevezte az orosz energetikai objektumok elleni ukrán támadásokra. A tárca szerint a csapás jelentősen csökkentette Ukrajna azon képességét, hogy katonai termékeket állítson elő, valamint hogy nyugati fegyvert és hadfelszerelést szállítson a harci érintkezési vonalra.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Luhanszkban ukrán csapás következtében kigyulladt egy olajtároló létesítmény, amelynek öt alkalmazottja megsebesült. A lángokat a délelőtt folyamán elfojtották. A támadás, amelyet helyi illetékesek feltételezése szerint amerikai ATACMS rakéták és drónok bevetésével hajtottak végre, villanyvezetékeket is megrongált.
Újra beengedik az újságírókat az ukrán parlamentbe
Ismét engedélyezték a sajtó és a média képviselőinek a belépést az ukrán parlamentbe, a hadiállapot idejére szóló akkreditációjukról szóló rendeletet Ruszlan Sztefancsuk házelnök írta alá – tették közzé szerdán a parlament honlapján.
A hadiállapot bevezetése óta az ukrán törvényhozás zárt üléseket tartott, amelyekről az újságírók a helyszínről nem tudósíthattak. Eddig a parlament honlapján tette közzé, illetve valamelyik ellenzéki képviselő – legtöbbször Jaroszlav Zseleznyak – tájékoztatott a Telegramon a törvényhozás által meghozott döntésekről. „Mostanra megteremtették a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a média képviselői közvetíthessék a törvényhozó testület munkáját” – írta közleményében a parlament sajtószolgálata, kifejtve, hogy biztosították a szükséges technikai eszközöket, helyiségeket alakítottak ki sajtótájékoztatók céljára, interjúk készítésére és az ülés közvetítésére. Közölték, hogy május 7-én Sztefancsuk és az ukrán parlament apparátusának vezetője, Vjacseszlav Stucsnij megbeszélést tartott újságírókkal, ahol a sajtóközpontban végzett munka sajátosságairól beszéltek, különös tekintettel arra, hogy az újságíróknak légitámadás során le kell menniük az épület óvóhelyére. A közleményben kiemelték, hogy a sajtóközpontban egyszerre legfeljebb harmincan lehetnek. Ezt a korlátozást a biztonsági követelmények betarthatósága miatt hozták, és az újságíróknak kijelölt parlamenti óvóhelyben lévő férőhelyszám miatt.
Zseleznyak szerdán a Telegramon közölte, hogy a parlament megszavazta a hadiállapot és az általános mozgósítás újabb kilencven napra szóló meghosszabbítását, augusztus 11-ig. Az elnöki rendeleteket 339, illetve 336 szavazattal hagyta jóvá a parlament, elfogadásukhoz legalább 226 képviselő támogatására volt szükség. A képviselő arra emlékeztetett, hogy ez már a tizenegyedik parlamenti szavazás a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.
Olena Suljak kormánypárti parlamenti képviselő arról tájékoztatott, hogy a parlament 279 szavazattal második, azaz végleges olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek önkéntes mozgósíthatóságát. A képviselő magyarázata szerint továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen bűncselekményt elkövetők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Hozzátette, hogy az összes többi potenciálisan mozgósíthatóra ugyanaz a feltétel vonatkozik, vagyis három évnél több nem lehet hátra a büntetésükből.
Az orosz hadsereg szerdán csapást mért egy harkivi oktatási intézmény épületére, aminek következtében öten megsérültek, köztük egy 12, egy 13 és egy 15 éves gyermek, valamint egy 55 éves férfi és egy 80 éves nő – közölte Ihor Terehov, a város polgármestere, és Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója a Telegramon.
Az ukrán gazdasági minisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy az aknamentesítők idén már több mint 115 ezer hektár mezőgazdasági területet kutattak át, és ebből 108 ezer hektárt aknamentesítettek, így ez utóbbi területeken újra megindulhatott a gazdálkodás. Julija Szviridenko, a tárca vezetője kiemelte, hogy az idei – időszakos arányban – meghaladja a tavaly aknamentesített területet. Elmondta még, hogy idén hárommilliárd hrivnyát különítettek el azon gazdálkodók kompenzációjára, akik magáncégeket bíznak meg földterületük aknamentesítésével.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap folyamán 84 katonai összecsapásra került sor az ukrajnai frontvonalakon az ukrán és az orosz csapatok között. Az ukrán erők eltaláltak egy ellenséges irányító központot, egy üzemanyagraktárt, valamint öt orosz katonai összpontosulást. Ezen felül kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 11 drónt.
A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 477 ezret.
Oroszország ismét tömegesen támadta az ukrán energetikai rendszert
Oroszország ismét tömegesen támadta a levegőből Ukrajna energetikai rendszerét – közölték szerdán Kijevben.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a közösségi médiában arról számolt be, hogy az orosz hadsereg hat régió energiatermelő és -elosztó létesítményeit támadta az éjszaka folyamán. Mint mondta: Poltava (keleti), Kirovohrad (középső), Zaporizzsja (déli), Lviv, Ivano-Frankivszk és Vinnyicja (nyugati) megyét érték csapások.
A szakemberek dolgoznak a károk helyreállításán, pontos mértékük meghatározása folyamatban van – tette hozzá. „Az ellenség el akarja venni tőlünk azt a képességünket, hogy megfelelő mennyiségben termeljünk és továbbítsunk villamos energiát” – írta a miniszter. Felszólította a lakosságot, hogy „a győzelemhez való hozzájárulásként” takarékoskodjanak az árammal.
A helyi hatóságok szerdán a nap végi lehetséges áramkimaradásokra figyelmeztettek, az országos szolgáltató „különösen nehéz” helyzetet jósolt az újabb „masszív” orosz támadást követően.
„Az ellenség nem adja fel a terveit, hogy megfossza az ukránokat a fénytől. Újabb masszív támadás érte energiaiparunkat” – írta a Telegramon Haluscsenko.
A délen fekvő Herszon városa is „részben áram nélkül maradt” az „ellenséges csapások” miatt
– közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója az egyik népszerű üzenetküldő alkalmazáson.
Az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat figyelmeztetett, hogy „18 órától 23 óráig Ukrajna-szerte áramkimaradások lehetségesek”. Arra kérte ügyfeleit, „takarékosan használják az áramot”, hogy megbirkózzanak a várhatóan „különösen nehéz” helyzettel.
„Az oroszok újabb hatalmas csapást mértek a hő- és vízerőművekre” – panaszolta az üzemeltető, hozzátéve, hogy március 22. óta ez volt az ötödik „masszív” támadás az energiahálózat ellen.
A DTEK, az ukrán energiaszektor legnagyobb magánbefektetője szerint három hőerőmű „súlyosan megrongálódott”. Hozzátette: létesítményeit a háború 2022. februári kezdete óta mintegy 180 alkalommal bombázták, ebből ötször az elmúlt hat hétben.
Az ukrán légierő azt állította, hogy az Oroszország által kilőtt 55 rakétából 39-et, valamint a 21 támadó drónból 20-at lelőtt. A kijevi, fővárosi katonai parancsnokság közölte, hogy minden közeledő objektumot elfogtak.
Az ukrán hatóságok beszámolója szerint az éjszaka folyamán legalább hat ember megsérült: egy a déli Dnyipropetrovszk régióban, kettő a Kijev melletti Brováriban, és legalább két másik a fővárosban.
Kijev város katonai közigazgatása azt közölte, hogy orosz Tu-95MS stratégiai bombázók több manőverező robotrepülőgéppel támadták a fővárost, amelynek véderőit három órára magas készültségbe helyezték. Mindegyik rakétát megsemmisítették – tette hozzá. A vasúti infrastruktúrát is célba vették Herszon megyében.
Eurostat: valamelyest kevesebb az unióban tartózkodó, védelmi státusszal rendelkező ukrajnaiak száma
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az Európai Unió valamely tagországában – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállással rendelkező ukrajnai menekült március végén Németországban (1 301 790), majd Lengyelországban (955 520) és Csehországban (364 375) élt.
A február végi adatokhoz képest márciusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+15 210; +1,2 százalék), Hollandiában (+4705; +4 százalék) és Bulgáriában (+3475; +7,6 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma az előző hónaphoz képest öt uniós országban csökkent a legjelentősebben, nevezetesen Csehországban (-20 700; -5,4 százalék), Svédországban (-9960; -21,5 százalék), Ausztriában (-9130; -11,1 százalék), Dániában (-5385; -14,5 százalék) és Lengyelországban (-1680; -0,2 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva március végén Csehországban (33,7), Litvániában (26,7) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt. A kedvezményezettek 45,8 százalékát nők, 32,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 965, az elmúlt hónapban 120 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
A román elnök nyitott a Patriot-rakétarendszer Ukrajnába küldésére
Klaus Iohannis román elnök helyi idő szerint kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről.
A politikus azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel.
Németország korábban egy további Patriot-üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot-rakétákat ígért. Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel.
Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot-rendszereket Ukrajnába
– mondta a román elnök.
Biden elnök úr említette ezt ... a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre. Meg kell vitatnom a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy lássuk, mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon
– tette hozzá.
Fotó: Alex Brandon / Forrás: MTI/AP
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése. Az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.
A Fehér Ház közölte, hogy Biden köszönetet mondott Romániának a NATO keleti, többek között a fekete-tengeri térség biztonsága iránti elkötelezettségéért, és üdvözölte védelmi beruházásait, amelyek meghaladják a NATO azon célkitűzését, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költsék védelemre.
A vezetők megerősítették, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát, az értelmetlen orosz agresszióval szembeni védekezésben. Biden elnök pedig elismerését fejezte ki Románia támogatásáért az ukrán menekülteknek és az ukrán gabona piacra juttatására tett erőfeszítésekért
– közölte a Fehér Ház a találkozóról.
Romániának, amely 2004 óta NATO-tag, 650 kilométeres határa van Ukrajnával, és többször előfordult, hogy orosz dróndarabok tévedtek a területére, miközben Moszkva ukrán kikötőket támadott a Duna túloldalán, Romániával szemközt.
A lengyel határőrség feltartóztatott egy szökött orosz katonát
Egy, a fehérorosz határon át illegálisan Lengyelországba belépő orosz katonát tartóztatott fel a lengyel határőrség.
Az eseményről elsőként az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió számolt be szerda reggel, az információt később Andrzej Juzwiak, a lengyel határőrség főparancsnokának szóvivője megerősítette a PAP hírügynökségnek.
A határőrség X felületén közölték: a 41 éves oroszországi dezertőr ügyében jelenleg hatósági vizsgálat van folyamatban.
Átfogó légitámadás indult Ukrajna ellen
Az Unian arról ír, hogy szerdán hajnalban Oroszország teljes körű rakétatámadásba kezdett Ukrajna ellen, miközben kamikaze dróntámadásokat is indított. Mint kiderül, az első cirkálórakétát hajnali négykor észlelték a Mikolajivi területen, majd pár perc múltán múlva az ország több pontján érzékelték a támadásokat, és
az egész országban légiriadót rendeltek el.
Rakétákat támadják Ukrajna régióit: a Cserkaszi, a Szumi, a Kijevi, a Vinnicjai, a Poltavai, a Cserkaszi, a Dnyipropetrovszki, a Zsitomiri, a Hmelnickiji, az Ivano Frankivszki, a Kirovohradi, a Kropivnickiji, a Terniopili, a Lvivi és a Volinyi területekre is orosz rakéták záporoztak – adta hírül a Mandiner.
Hangsúlyozzák: a riasztást 6.05-kor feloldották, de 6.31-kor ismét riadót rendeltek el egy Kinzsal típusú aeroballisztikus rakéta miatt.
A román államfőt fogadta a Fehér Házban Joe Biden elnök
Románia NATO-tagságának két évtizedét és a katonai szervezet működéséhez nyújtott hozzájárulását méltatta Joe Biden amerikai elnök kedden, amikor a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis román elnököt.
Joe Biden felhívta a figyelmet arra, hogy a román és az amerikai katonák egymás mellett szolgálnak, és az amerikai hadsereg mintegy 1800 tagja állomásozik Romániában, ami hozzájárul a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez. Az amerikai elnök kiemelte
Románia szerepét a Fekete-tengeren, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatást, a többi között a menekültek befogadását, és az ukrán gabona szállításához való hozzájárulást.
Fotó: Brendan Smialowski / Forrás: AFP
Klaus Johannis a kétoldalú tárgyalás megkezdése előtt a kapcsolatok aktuális témái közül megemlítette a vízumkönnyítést a román állampolgárok számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, ma a legfontosabb, hogy miként lehet helyreállítani a békét Európában, és célnak nevezte annak megakadályozását, hogy Oroszország győzzön a háborúban Ukrajnával szemben.
Orosz vadászrepülő pusztított az ukrajnai háborúban (videó)
Egy Szu–35-ös vadászrepülő háborús bevetéséről osztottak meg felvételeket az interneten az oroszok. Az X közösségi oldalon lévő bejegyzés szerint az orosz vadászrepülő felszámolta az ukrán katonák egyik erődítményét az orosz–ukrán háborúban, de egy ellenséges repülőt is megsemmisített. A jelentések szerint minden kijelölt célpontot sikeresen eltaláltak.
Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából kedden
Magyarország területére 2024. május 7-én, az ukrán–magyar határszakaszon 4590 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5461 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ez történt kedden:
