2024.04.04. 05:48
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről
771. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium 2024. április 4-én közreadott videofelvételérõl készített képen ukrajnai bevetésre indul egy közepes hatótávolságú Szu-34-es vadászbombázó egy oroszországi támaszpontról
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
Fotó: -
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről
Oroszországnak nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kell tárgyalnia az ukrajnai rendezésről, hanem azokkal, akik utasítják - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy moszkvai sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva.
Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott "a világtöbbség" országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.
A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján. Lavrov azt mondta, hogy a globális Dél szinte valamennyi országa, amelyet a Nyugat az ukrajnai rendezésről szóló találkozókra szólít fel, azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy az Oroszország részvétele nélküli konzultációk értelmetlenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "békeformuláját" ultimátumnak nevezte, amely azt követeli, hogy Oroszország kapituláljon és vonuljon vissza az 1991-es határokig. Lavrov szerint a Nyugatnak, ha hajlandó eltávolodni ettől, ezt ki is kell jelentenie. Mint mondta, most nem Oroszország következik a lépésben, patthelyzet van, de ezt nem Moszkva alakította ki.
Az MTI kérdésére, hogy konkrétan kiben látja a tárgyalópartnert Ukrajna ügyében, Lavrov kijelentette: "Már akkor is, amikor ennek az embernek a legitimitását még mindenki elismerte, mindenki tudta, hogy nem vele kell tárgyalni. Ennek az értelmetlenségéről akkor győződhettünk meg, amikor 2022 áprilisában meghiúsultak az isztambuli tárgyalások".
"Akkor elhittük azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Létre is jött három forduló Fehéroroszországban, néhány további online forduló, aztán pedig az isztambuli személyes tárgyalások, amelyekre az ukránok első alkalommal hozták el a megállapodás fő téziseit, amelyekbe mi beleegyeztünk. Ezeket a fő téziseket parafálták is" - fejtette ki a miniszter.
Emlékeztetett tá, hogy David Arahamija, az ukrán delegáció vezetője utóbb egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök "megtiltotta" nekik a megállapodás aláírását.
Azóta értjük, hogy nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat. Amikor letisztul a helyzet, akkor beszélhetünk majd a tárgyalások formátumáról. Ezekre most senki sem áll készen Nyugaton. Vannak még félprovokatív felhívások, hogy Oroszországot rá kell venni a Zelenszkij formulája alapján való tárgyalásra, de úgy gondolom, hogy ezeket senki sem veszi komolyan, és azok helyében, akik adnak a hírnevükre, én felhagynék ennek a formulának az emlegetésével
- fogalmazott Lavrov.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
A legvilágosabbnak és legkoherensebbnek a Kína által tavaly javasolt 12 pontos rendezési tervet nevezte. "A legalapvetőbb dolog számunkra az, hogy a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből indul ki, és abból, hogy ezeket a kiváltó okokat meg kell szüntetni" - mondta.
Kifogásolta, hogy az összes NATO-tagot rá akarják kényszeríteni a Kijevnek való kötelező segélynyújtásra. Ellentmondásosnak és logikátlannak nevezte az érvet, miszerint a NATO-tagság biztonságot nyújt Ukrajnának, valamint képtelenségnek és ostobaságnak azt az állítást, hogy Oroszország meg akarja támadni a szövetség országait.
Az orosz diplomácia vezetője "nyilvánvalónak" nevezte Kijev részességét a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ végrehajtott terrortámadásban, mint ahogy számos más, orosz területen elkövetett terrorcselekményben is. Azt mondta, hogy "Ukrajna terrorista állammá vált, amely 10 éve terrorizálja saját országa polgárait és a határain túl is".
Közölte: az orosz külügyminisztérium hivatalosan felszólította az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a terrorista tevékenység támogatásával, adják ki a felelősöket, térítsék meg a károkat és teljesítsék a vonatkozó ENSZ-egyezményekben foglalt kötelezettségeiket.
Jens Stoltenberg: a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz-ukrán konfliktus részesévé - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.
A főtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai harctéri helyzet továbbra is súlyos, Ukrajnának több légvédelemre, lőszerre és segélyre van szüksége.
Üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében - ami magában fogalja Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, rakétát és hadijárműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagját -, de felhívta a figyelmet, hogy "még ennél is többet kell tenni."
"Támogatásunkat még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk. Szerdán a szövetségesek megállapodtak abban, hogy előrelépéseket tesznek a NATO-szerepvállalás keretrendszerének tervezésében, az Ukrajna számára szükséges biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásával kapcsolatban. Ez a munka az elkövetkező hetekben folytatódik" - jelentette ki. Hozzátette, hogy ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely lehetővé teszi a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot Ukrajna támogatása terén, pénzügyi kötelezettségvállalással alátámasztva.
Mint mondta,
Oroszország még több csapatot mozgósít, "hajlandó embereket és anyagot áldozni a marginális nyereségért", ezért van sürgős szükség Ukrajna azonnali támogatására.
Alapvetően két forgatókönyv lehetséges: az egyik, hogy a NATO-szövetségesek képesek több támogatást mozgósítani, így Ukrajna több területet tud visszaszerezni. A másik pedig az, hogy nem vagyunk képesek erre. Akkor újra fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország még több területet foglal el, ami még veszélyesebb helyzetet eredményez. Az egyetlen módja annak, hogy Ukrajnában tartós békét érjünk el, az, hogy az ukránoknak erős fegyveres erőkkel kell rendelkezniük
- hangoztatta.
Fotó: Johanna Geron / Forrás: POOL / AFP
A főtitkár hangsúlyozta, hogy Ukrajnában főként a légvédelmet kell erősíteni, ezért a szövetségesek megvizsgálják, van-e mód arra, hogy további légvédelmi rendszereket - különösen Patriot rendszereket - biztosítsanak.
Stoltenberg, miután csütörtökön tanácskozást folytatott a szövetség ázsiai-csendes-óceáni partnereivel, felhívta a figyelmet, hogy e térség biztonsága szorosan kapcsolódik a NATO-tagállamok biztonságához.
Szerinte "ezt az ukrajnai háború nagyon világosan mutatja, mivel Kína támogatja az orosz hadigazdaságot, kettős rendeltetésű felszereléseket szállít, amelyeket az orosz ipar is használ, cserébe Moszkva jelzálogba adja a jövőjét Pekingnek." Az ázsiai-csendes-óceáni régió vezetői is egyetértenek abban, hogy ami ma Ukrajnában történik, az holnap az ő térségükben is bekövetkezhet" - tette hozzá.
Német védelmi minisztérium: nagy valószínűséggel Oroszország felelős a GPS-zavarásért a balti térségben
Nagy valószínűséggel Oroszország felelős a GPS-navigációban fennakadásokat okozó zavarásért a balti térségben - közölte csütörtökön a német védelmi minisztérium a kalinyingrádi exklávéra utalva, mint a probléma lehetséges forrására.
A folyamatos fennakadások a globális navigációs műholdas rendszerben nagy valószínűséggel Oroszország felől erednek - beleértve a kalinyingrádi területet is -, és az elektromágneses tartomány zavarásán alapulnak
- mondta a német minisztérium egyik szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Az illetékes nem tárta fel, hogy Berlin miként jutott erre a megállapításra, és a fennakadások jellegét sem tisztázta "katonai-biztonsági okokra" hivatkozva.
Ivar Värk, az észt légiirányítás vezetője a helyi közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a zavarások fokozódtak az utóbbi időben. "Naponta 10-20 bejelentést kapunk a pilótáktól, hogy egyes térségekben Észtország felett zavar van a GPS-rendszer működésében" - ismertette Värk.
Az észt tisztségviselő szerint mindennek valószínű célja az ukrán támadó drónok megzavarása.
Az Észt Fogyasztóvédelmi és Technológiafelügyeleti Hatóság (TTJA) közölte, hogy a zavarást Oroszország leningrádi területéről sugározzák Észtország irányába, és e tevékenység az ukrajnai háború kitörésével csak fokozódott, s területileg is kiterjedt.
Márciusban egy kormányzati forrás arról számolt be, hogy feltehetőleg Oroszország zavarta a műholdas jelet azon a repülőgépen, amellyel Grant Shapps brit védelmi miniszter utazott az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávé közelében.
A GPS-jelek zavarása ugyan hatással bír a kereskedelmi légijáratokra, de az utasszállítóknak rendszerint más navigációs lehetőségeik is vannak.
Ukrán belügyminiszter: csaknem háromszáz civil halt meg robbanóeszközöktől a háború kezdete óta
Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már 289 civil halt meg taposóaknáktól és más robbanóeszközöktől, köztük 15 gyermek - mondta el Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter csütörtökön az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.
A visszafoglalt és a frontvonalhoz közeli területek vannak a legnagyobb veszélyben. A lakosság figyelmeztetése ellenére különböző okok miatt embereket veszítünk el - fejtette ki a tárcavezető. Szavai szerint
sok esetben a taposóaknákat a helyiek robbantják fel, nem várják meg a hatósági engedélyt, hanem hozzálátnak a szántóföldek műveléséhez. Vannak olyanok is, akik figyelmen kívül hagyják az összes tilalmat, és rámennek veszélyes területekre például gombát szedni vagy éppen sétálni.
A miniszter azt is elmondta, hogy van, aki aknát vagy valamilyen lőszert talál, és a helyszínen megpróbálja szétszedni vagy hazaviszi. Kérdés, hogy miért teszik ezt, de testi épségükkel, időnként az életükkel fizetnek ezért a felfoghatatlan kíváncsiságért - figyelmeztetett.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy újabb négy gyermeket vittek vissza a régió megszállt területéről az Ukrajna által ellenőrzött részbe. Közölte, hogy egy 14 éves, fogyatékkal élő lányról, egy 12 éves és két 15 éves fiúról van szó. Hozzátette, a szülőket arra kényszerítették, hogy gyermekeiket orosz iskolába küldjék, és felvegyék az orosz állampolgárságot. A fiúkat az orosz hadseregnél is nyilvántartásba vették, hogy később besorozhassák őket.
Volodimir Zelenszkij elnök az X közösségi portálon reagált a Harkiv elleni, civil áldozatokat követelő éjszakai orosz támadásra és leszögezte, hogy az Oroszország felelni fog terrorcselekményeiért.
Egy közönséges lakóházat ért támadás Harkivban. Három Sahiddal mértek csapást. Ez egy aljas és cinikus támadás volt, hiszen amikor a mentést végzők megérkeztek a helyszínre, a terroristák ismét lecsaptak
- fogalmazott az államfő.
Az orosz erők csütörtökre virradó éjjel mértek csapást négy Sahid önmegsemmisítő drónnal Ukrajna második legnagyobb városára. A támadásban 4 ember vesztette életét - egy nő és három katasztrófamentő -, további 12 ember pedig megsebesült. Egy 67 éves férfit a romok alól mentettek ki. A támadásban több lakóház, üzlet, egy egészségügyi intézmény és egy gyógyszertár is megrongálódott - közölte a megyei ügyészség a Telegramon. Az egyik drón egy 14 emeletes lakóépületet talált el, amely a nyolcadik és tizenkettedik szint között beomlott, a házban életét vesztette egy 68 éves nő. Az ügyészség közlése szerint a Harkivtól délre fekvő Lozova településen találat ért egy civil üzemet, továbbá infrastrukturális létesítményeket is a régióban. Oleh Szinyehubov közlése szerint találat érte a zmijivi hőerőművet.
A szomszédos Dnyipropetrovszk megyében egy oktatási intézményt, egy kulturális központot és egy lakást is eltaláltak a kamikazedrónok - közölte a régió kormányzója, hozzátéve, hogy áldozatokról egyelőre nem tud.
Az ukrán vezérkar közölte a Facebookon, hogy Oroszország az éjjel húsz Sahid drónt vetett be Ukrajna ellen, ezek közül 11-et semmisített meg a légvédelem. Illja Jevlas, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban azt mondta, hogy azért nem tudták lelőni az összes Sahidot, mert Harkiv városa túl közel van az orosz határhoz.
Harkiv megye kormányzója később közölte, hogy napközben újabb orosz csapás érte a régiót, és életét vesztette egy férfi.
Szijjártó Péter: nem közeledtek jelentősen az álláspontok a magyar-ukrán oktatási munkacsoport ülésén
Ismét összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de továbbra sem közeledtek jelentősen az álláspontok, márpedig Magyarország továbbra is ragaszkodik az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes körű helyreállításához - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén tudatta, hogy továbbra is fennáll a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos súlyos vitás kérdés Kijevvel.
"Ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia azon jogokat a magyar nemzeti közösségnek, amelyekkel kilenc esztendővel ezelőtt már rendelkeztek, amely jogok a garanciáját jelentik annak, hogy a magyar nemzeti közösség meg tudja őrizni identitását az anyanyelvhasználaton keresztül az oktatási rendszerben, a kultúrában, a közigazgatásban vagy éppen a médiában" - sorolta.
Ennél kevesebbel nem fogjuk tudni beérni, ezt tudják az ukrán partnerek is, még akkor is, ha néha úgy csinálnak, mintha nem tudnák
- jelentette ki.
"Ez következetes álláspont Magyarország kormánya részéről. Az elmúlt kilenc évben folyamatosan ezt képviseltük, ebben semmi új, semmi meglepő nincsen" - tette hozzá.
Majd arról számolt be, hogy a nap folyamán újra összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de egyelőre nem közeledtek jelentősen az álláspontok.
Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy jövő héten újra összeül a testület, amelynek vezetői személyesen külön is egyeztetni fognak, és remélhetőleg ennek nyomán közelebb kerül a jogfosztás visszafordítása.
"Egyelőre messze vagyunk még ettől, de én azt gondolom, hogy önmagában az egyeztetések megléte, az egyeztetések ténye is jó hírként kell, hogy értelmeződjön" - vélekedett.
Hozzátette: világossá tette a szövetségesek számára, hogy amikor a NATO értékelni fogja az ukrán éves nemzeti program előrehaladását, akkor a magyar kormány hangsúlyosan figyelembe fogja venni ezen szempontokat is.
"Mi nem tudunk eltekinteni Ukrajna teljesítményének értékelésekor attól, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség még mindig nem kapta vissza a korábban elvett jogokat. Ezzel a szövetségeseknek is tisztában kell lenniük, tehát Magyarország minden nemzetközi fórumon, így a NATO fórumain is ragaszkodik ahhoz, hogy a kárpátaljai közösség visszakapja a korábbi jogait" - szögezte le.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a gazdák demonstrációi és az útblokádok miatt sok esetben mára gyakorlatilag lehetetlenné vált a kereskedelmi forgalom a több mint 500 kilométer hosszú ukrán-lengyel határon, ezért minden eddiginél nagyobb nyomás hárul a mindössze 136 kilométeres magyar-ukrán határszakaszra.
"Ez méltatlan állapotokat is előidéz, hiszen az Ukrajnát elhagyni szándékozó kamionok sok esetben 14-16 napot kell várakozzanak, ami a magyar gazdaság szempontjából is komoly kihívást és nehézséget jelent, hiszen számos magyar vállalat, sok iparág komoly ukrán-magyar kereskedelmi kitettséggel rendelkezik" - mutatott rá.
Majd aláhúzta, hogy ezért fontos érdek az embertelen várakozási idők csökkentése.
Határozottan szeretném leszögezni, hogy nem mezőgazdasági termények szállításáról van szó, hiszen Magyarország továbbra is életben tartja a gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából, és ezt fenn is fogjuk tartani, mert számunkra nagyon fontos prioritás a magyar gazdák érdekeinek a megvédése
- mondta.
A miniszter bejelentette, hogy ezért hétfőn a kijevi magyar nagykövet alá fogja írni a megállapodást, amelynek értelmében Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhely fog nyílni, ahogyan azt a kárpátaljai magyarok már régóta kérik.
"Emellett pedig lehetővé tesszük a beregsurányi határátkelőnél az üres kamionok határátlépését, ami jelentős mértékben csökkenteni fogja a terhelést a záhonyi átkelőhelynél, és csökkenteni fogja a magyarországi vállalatok problémáit, akik az Ukrajnából történő beszállításokra is hagyatkoznak" - emelte ki.
Végül arról is tájékoztatott, hogy egyre nő a korábban 120 millió eurós költséggel fejlesztett fényeslitkei átrakodóállomás forgalma is. Itt évente egymillió konténernek megfelelő forgalmat lehet lebonyolítani, ami Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási pont.
Ukrán külügyminiszter: Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége Ukrajnának
Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége Oroszország szisztematikus támadásainak elhárítására - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása keretében tartott NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös köszöntőjében Kuleba hangsúlyozta: légvédelmi rendszerekere azért van szükség, hogy Kijev hatékonyan tudjon ellenállni Oroszország azon törekvésének, hogy Ukrajnát letörölje a térképről.
Az ukrán gazdaságnak, az ukrán emberek életének és a városoknak a biztonsága a légvédelmi rendszerek rendelkezésre állásától függ
- fogalmazott.
Ukrajna azért kér Patriot rendszereket, mert ez az egyetlen légvédelmi rendszer, amely képes semlegesíteni az orosz ballisztikus rakétákat - emelte ki. Leszállításuk és rendszerbe állításuk csak a szövetségeseken múlik - tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
Fotó: Pawel Supernak / Forrás: MTI/EPA-PAP
Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Ukrajna támogatása nem jótékonyság, Ukrajna támogatása befektetés a közös biztonságba. Az orosz agresszió elleni fellépés Ukrajnában egyaránt fontos az ország és az egész világ számára - jelentette ki.
Elmondta, Ukrajna katonai támogatásának 99 százaléka a NATO-szövetségesektől származik, de - mint kiemelte - még határozottabb fellépésre van szükség. A NATO-Ukrajna Tanács ülésén a tagországok külügyminiszterei az ukrán külügyminiszterrel közösen áttekintik annak lehetőségét, hogy a szövetség miként tudna "kiszámítható" és "hosszú távú" segítséget nyújtani Kijevnek - tette hozzá a NATO-főtitkár.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette:
többet és gyorsabban kell adni, növelni kell a támogatást Ukrajna számára.
"Sokat tettünk, de mindez még biztosan nem elég" - fogalmazott.
Oroszország polgári célpontokat semmisít meg, és megpróbálja szétverni az ukrán villamosenergia-rendszert. Embereket öl, és tönkreteszi az infrastruktúrát - hívta fel a figyelmet. Ez megerősíti, hogy "továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, különösen azért, hogy megvédjük a civileket, és biztosítsuk az ukránok számára mindazt, ami hozzájárul az agresszióval szembeni ellenállóképességük növeléséhez" - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A főképviselő közölte, Oroszország vétója az ENSZ Biztonsági Tanácsában az észak-koreai ballisztikus rakéták ellenőrzésével kapcsolatban megmutatja, milyen közel áll egymáshoz a két ország, és hogyan működnek együtt annak érdekében, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajna megtámadásához.
Oroszország Szumit támadta
Az orosz erők a nap folyamán 46 alkalommal támadták meg Szumit – jelentette a Szumi megyei katonai igazgatás április 3-án.
Robbanások Harkovban
Több robbanás is hallatszott Harkov városában az orosz dróntámadások következtében – közölte Oleh Szinyehubov, Harkov megye kormányzója a Telegramon. A légierő jelentése szerint Harkov és Dnyipropetrovszk megyékben folyamatos a légiriadó.
Ukránok a háttérben
Nyikolaj Patrusev orosz biztonsági tisztviselő - bizonyítékok bemutatása nélkül - azt állította, hogy „ukrán különleges szolgálatok” álltak a március végi krasznogorszki terrortámadás hátterében, amiben 137 ember halt meg.
A merényletet hivatalosan az Iszlám Állam egyik tagszervezete vállalta magára.
Ukrajna külügyminisztere szerint a partnerek nem adnak elég védelmet
Ukrajna partnerei nem biztosítanak elegendő légvédelmet Ukrajnának - mondta Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere egy Reutersnek adott interjúban.
Hétfőn írhatják alá a magyar-ukrán határforgalmi megállapodást
Jövő hétfőn írhatják alá a magyar-ukrán határforgalmi megállapodást, új határátkelő nyílhat a két ország között - derült ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki Facebook-bejegyzéséből.
Szijjártó Péter azt írta:
néhány hete Ungváron abban maradtak az ukrán tárgyalópartnerekkel, létrehoznak egy munkacsoportot, amelynek feladata lesz, hogy megtalálják a módját annak, miként kapja vissza a kárpátaljai magyar közösség mindazon jogait, melyeket 2015 óta folyamatosan vettek el az ukrán parlament törvénymódosítási döntéseivel.
"Ungváron 11 pontban foglaltuk össze várakozásainkat, 11 ponton van szükség előrelépéshez ahhoz, hogy elmondhassuk, helyreállnak a magyar nemzeti közösség identitásmegőrzéséhez és nyelvhasználathoz fűződő jogai" - közölte a tárcavezető, hozzátéve, csütörtökön Budapesten, Kijevben, Brüsszelben és Ungváron volt virtuális egyeztetés a közös munka folytatásához.
Szijjártó Péter értékelése szerint jó bizalmi alapot ad mindehhez az az előrelépés, hogy hétfőn aláírják a magyar-ukrán határforgalmi megállapodást, amelynek alapján új határátkelő nyílik és bővítik a határátkelők kapacitásait.
A partnerek nem adnak elég védelmet
Ukrajna partnerei nem biztosítanak elegendő légvédelmet Ukrajnának - mondta Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere egy Reutersnek adott interjúban.
Szankciósértés történhetett
A szankciók esetleges megsértése miatt nyomozást indítottak a német hatóságok egy Oroszországot elhagyó teherhajó ellen, amelyik a hajócsavar sérülése miatt előre nem tervezetten megállt Németországban. A kanadai székhelyű CISN által kezelt, a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó Atlantic Navigator II-t Rostockban tartóztatták fel. A fedélzeten 251 konténer nyírfa van, amelyre az EU Oroszországgal szembeni szankciói vonatkoznak az ügyészek szerint.
"A teherhajó kapitánya ellen a külkereskedelmi törvény megsértésének gyanúja miatt folyik nyomozás" - közölte a rostocki ügyészség. A hajó dúsított uránt is szállít az Egyesült Államokba, ám ez mentesül az EU és az amerikai szankciók alól.
A briteknek nincs védelmi tervük
A Sky News megtudta, hogy a brit kormánynak nincs nemzeti terve az Egyesült Királyság védelmére, illetve népeinek és iparának mozgósítására egy háborúban, a konfliktusok újbóli fenyegetése ellenére. A tisztségviselők csak most kezdik kidolgozni a kormányközi „nemzetvédelmi tervet”.
Dr. Keith Dear, a RAF egykori hírszerzési tisztje és a miniszterelnök korábbi nemzetbiztonsági, tudományos és technológiai tanácsadója szerint a közvélemény joggal feltételezi, hogy vannak részletes tervek a várható konfliktusokra. A 2000-es évek elejéig ez így is volt, de mostanra ezek elavultak.
Moszkva kész a párbeszédre
Az orosz védelmi minisztérium szerint a köztük és a francia védelmi minisztérium közötti tárgyalások „készen állnak az Ukrajnával kapcsolatos párbeszédre”.
A Szergej Sojgu és Sebastien Lecornu tárgyalásairól szóló orosz minisztériumi közlemény szerint "értelmetlen" minden olyan elképzelés, hogy Ukrajnáról Svájcban találkozót tartsanak Oroszország nélkül.
Az AFP francia hírügynökségnek egy francia forrás kategorikusan cáfolta, hogy a téma felmerült volna a miniszterek telefonbeszélgetésében.
Burkolt orosz fenyegetés
Az orosz védelmi miniszter óva intette francia kollégáját attól, hogy csapatokat telepítsenek Ukrajnába – írja az Associated Press (AP). Szergej Sojgu azt mondta Sebastien Lecornu francia védelmi miniszternek, hogy egy ilyen lépés "problémákat okozna Franciaországnak" – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
Emmanuel Macron francia elnök februárban kijelentette, hogy nem zárható ki annak a lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. A francia tisztviselők azóta tisztázták, hogy a javaslat arra vonatkozik, hogy csapatokat használjanak kiképzésre és egyéb műveletekre a frontvonalaktól távol.
2022 októbere óta ez volt az első ilyen kapcsolatfelvétel orosz és francia védelmi miniszterek között.
Cameron: Ukrajnának nyernie kell!
A brit külügyminiszter a NATO brüsszeli ülésén megismételte, hogy az Egyesült Királyság támogatja Ukrajnát.
Az X-en Lord Cameron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával pózolt, és megígérte, hogy kiáll az ország mellett, "ameddig csak kell".
Moszkva tagadja a mozgósítást
Moszkva cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint június végéig 300 000 új katonát terveznek mozgósítani. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt állította, amikor 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Finnországgal Kijevben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, akit az orosz hírügynökségek idéztek, kijelentette, hogy az ukrán elnök állítása "valótlan".
Zelenszkij: Látjuk, mire készülnek
"Világosan megértjük, mire készül Oroszország, mit akar, és mire hívnak majd katonákat a hadseregükbe. És nekünk, mindannyiunknak, partnereinknek határozottan kell reagálnunk az orosz műveletekre. Ezt a háborút meg kell nyernünk! Ez Ukrajna történelmi esélye az orosz revansizmus meghiúsítására, amit meg kell ragadnunk!" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. április 3-án az ukrán-magyar határszakaszon 5252 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4228 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
