2024.01.10. 06:23
Mintegy kétszázezer fős ukrán katonai veszteségről beszélt az altábornagy
686. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció/ Andrij Tracsuk ukrán katona koporsóját viszik a kijevi Függetlenség terén tartott gyászszertartáson 2023. december 15-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
NATO: a szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát
A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára - közölte a brüsszeli székhelyű testület szerdán.
A NATO-Ukrajna Tanács szerdai nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát
- olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben.
A közlemény szerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület 50 százalékát. "Mindeközben Oroszország politikai befolyását veszti a külföldön, több mint 300 ezer orosz katona halt meg a fronton, az orosz haderő jelentősen gyengült, továbbá az orosz gazdaság is nyomás alatt áll. E kudarcok ellenére Moszkva céljai nem változtak: Vlagyimir Putyin elnök háborús gazdaságot üzemeltet, fokozza a fegyvergyártást, és a téli hideget fegyverként használja" - írták.
A NATO közlése szerint
a szövetségesek is elítélték az Ukrajna elleni orosz légicsapásokat és a ballisztikus rakéták, valamint drónok telepítését Észak-Koreából és Iránból.
"Egy év leforgása alatt Putyin másodszor is tömeges légicsapásokkal próbálja meg kifárasztani Ukrajnát, de nem fog sikerrel járni. Oroszország kegyetlen kampánya csak erősíti Ukrajna elszántságát" - nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Hozzátette:
"miközben Moszkva fokozza az ukrán városok és civilek elleni csapásait, a NATO-szövetségesek megerősítik Ukrajna légvédelmét.
Továbbra is kitartunk a bátor ukránok mellett, akik visszavágnak Oroszország agresszív támadásainak."
Ferenc pápa: a sok más konfliktus miatt "elfelejtett háborúvá" válhat az ukrajnai
Ferenc pápa attól tart, hogy a jelenleg zajló más konfliktusok miatt elterelődik a nemzetközi figyelem az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott, közel két éve tartó háborúról - derül ki abból a levélből, amelyet a pápa az ukrán görögkatolikus egyház vezetőjének írt.
Fotó: Andrew Medichini / Forrás: MTI/AP
Az ukrán egyház közleménye szerint
a katolikus egyházfő aggodalmát fejezte ki, hogy "az egyre tragikusabbá váló nemzetközi helyzetben az ukrajnai háború feledésbe merülhet".
A pápa Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek levelére válaszolt, és a közlemény szerint arra is kitért, hogy a civilek és az alapvető polgári infrastruktúra ellen indított támadások "gyalázatosak, elfogadhatatlanok és semmilyen módon nem indokolhatók".
Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, valamint a konfliktusban érintett összes felet, hogy
keressenek békés megoldásokat a háború lezárására.
Ukrán képviselő: legalább huszonöt ukrán újságírót tartanak fogva Oroszországban
Legalább 25 ukrán újságírót tartanak fogva jelenleg Oroszországban – hozta nyilvánosságra szerdán Jaroszlav Jurcsisin, az ukrán parlament szólásszabadsággal foglalkozó bizottságának elnöke.
A képviselő hangsúlyozta, hogy
a civilizált hadviselés szabályai szerint eleve nem lett volna szabad elfogni újságírókat, mert ők civilek, akik nem vesznek részt harci cselekményekben.
Hangsúlyozta, hogy bizottsági elnöki munkájának egyik prioritása az újságírók jogainak védelme. Szerinte egyfelől szükséges a nemzetközi közösség lehető legnagyobb mértékű bevonása az újságírók szabadon bocsátására tett erőfeszítésekbe, másfelől a megfigyelő szervezetekkel és az újságírói szövetségekkel közösen elő kell készíteni a felelősségre vonás lehetőségét a nemzetközi bíróságokon a szólásszabadság és az újságírók ellen elkövetett bűncselekményekért.
Jurcsisin ugyanakkor megjegyezte: sajnos, nemcsak Oroszország akadályozza az újságírókat abban, hogy minőségi munkát végezzenek. Ukrajnában „csaknem nyolcvan százalékkal esett vissza az újságírók elleni bűncselekmények miatt indított nyomozások száma 2022-ben 2021-hez képest. Mindent meg lehet magyarázni a háborúval, de nekünk mint az európai közösséghez csatlakozó országnak, amelynek a szólásszabadság az egyik fő értéke, ezt semmiképpen nem szabad megengednünk” – szögezte le.
Elmondta, hogy ebben a kérdésben a parlamenti bizottság már konzultációkat kezdett az ukrán belügyminisztériummal, és hamarosan felveszik a kapcsolatot az országos rendőrséggel és a főügyészséggel is.
A bizottságban meghallgatásokat fogunk tartani olyan esetek kivizsgálásáról, amelyekben akadályozták újságírók munkáját. Most 2023-ra várunk adatokat, hogy a tényleges aktuális információkról beszélhessünk
– tette hozzá.
Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv város polgármestere szerdán a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők az éjjel a megyeszékhely ágyúzása közben eltaláltak egy gyermektábort a város peremvidékén. Több épületben károk keletkeztek, de senki sem sebesült meg, mivel a tábor épp üres volt.
Mintegy kétszázezer fős ukrán katonai veszteségről beszélt az altábornagy
A Neue Zürchher Zeitung készített egy interjút Andreas Marlow altábornaggyal, aki 14 hónapja vezeti az Európai Unió ukrajnai oktatási és kiképzési parancsnokságát Németországban – írja a Bennfentes.net.
A katona elmondta, hogy nem számít arra, hogy hamar véget ér a háború. Az ő mandátuma idén novemberig tart, hogy meghosszabbítják-e, az sok mindentől függ. Kitért arra is, hogy szerinte az oroszoknak talán az ukránoknál is nagyobb nehézségeik vannak abban, hogy megfelelően kiképezzék a katonáikat, mielőtt a frontra küldik őket.
A 2022 februárjában létező kétszázezer hivatásos katona túlnyomó többsége azóta meghalt, megsebesült vagy előléptették. Az ukrán frontkatonák túlnyomó többsége ma civil vagy legjobb esetben tartalékos. És ők kiválóan teljesítenek.
A kiképző azt is elmondta, hogy az ukránok gyakran küldenek olyan katonákat a kiképzésre, akiknek alig van tudásuk vagy tapasztalatuk: akiket frissen hívtak be, és akiket hat hét alatt kell megtanítani az elemi katonai alapokra.
A teljes interjú ide kattintva olvasható!
Az ukrán elnök szerint Putyin nem vet véget a háborúnak
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éri be azzal, amit eddig tett, és nem szándékozik véget vetni az Ukrajnában zajló háborúnak. Erről Zelenszkij szerdán Vilniusban beszélt újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel.
Az ukrán államfő szerint országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását.
Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. Különböző hangok, viták vannak erről, hallottam, olvastam ilyeneket a médiában, és ismerem őket. Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket.
Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a partnerországok bizonytalankodásai az Ukrajnának nyújtandó segítségek tekintetében az agresszió folytatására ösztönzik Oroszország elnökét. Úgy fogalmazott:
Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát. Ezután Litvánia, Lettország, Észtország, Moldova lehet a következő, ha Ukrajna nem éli túl
– tette hozzá.
Az elnök kitért arra, hogy Ukrajna jelenleg hiányt szenved korszerű légvédelmi rendszerekben. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország december utolsó és január első napjaiban polgári infrastrukturális létesítményekre mért mintegy ötszáz csapást rakétákkal és drónokkal.
„Ezeknek átlagosan 70 százalékát tudtuk megsemmisíteni. Sajnos, embereket vesztettünk” – mutatott rá. Közölte, hogy Ukrajnában a drónok elleni küzdelemre és saját drónok gyártására összpontosítanak.
Zelenszkij kitért arra, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozójától védelmi és politikai döntéseket vár, különös tekintettel Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
Két konkrét dolgot szeretnék kapni: egy védelmi és egy politikai döntést. Ami a védelmet illeti, a lényeg Ukrajna légvédelmének megerősítése. Nagy szükségünk van olyan légvédelmi rendszerekre és rakétákra, amelyek hatékonyak az orosz ballisztikus fegyverekkel szemben
– magyarázta.
A politikai döntés tekintetében az elnök szeretné, ha Ukrajna közelebb kerülne egy lépéssel a NATO-tagsághoz.
A litván elnök szerint az lenne a washingtoni csúcs sikere, ha a vilniusi csúcson született határozatkora építve megtennék a következő lépést.
Míg a vilniusi csúcs előtt még voltak kétségek, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak, a csúcs után viszont már az a kérdés vált időszerűvé, hogy pontosan mikor lesz a szövetség tagja
– fejtette ki. Nauseda hozzáfűzte egyúttal, hogy a washingtoni csúcstalálkozó előtt Ukrajnának az éves nemzeti program végrehajtására kell összpontosítania.
Hét roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Három frontszakaszon hét rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők, az érintkezési vonal mentén pedig több mint 870 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük minegy 280-an a Donyecknél vívott harcokban – közölte szerdai napi összefoglalójában az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két drónösszeszerelő üzemet, egy lőszerraktárt, négy harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt -, két amerikai M777-es tarackot, három HIMARS – és Vilha-rakétát és 34 drónt.
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli repülőgépet az Ukrajnával nem érintkező Szaratov megyében is, mintegy ezer kilométerre a határtól.
Súlyos börtönbüntetést kapott a kelet-ukrajnai szakadárokat segítő cseh állampolgár
Súlyos, 21 éves börtönbüntetést kapott az a cseh állampolgár, aki 2016 és 2020 között a Moszkva-párti szakadár fegyvereseket segítette Kelet-Ukrajnában. A prágai városi bíróság korábbi döntését a fellebbviteli testület szerdán megerősítette – közölte a CTK hírügynökség.
Az 52 éves Alojz Polák korábbi brünni (Brno) lakos 2016-ban illegálisan távozott a szakadár Donyecki Népköztársaságba, belépett annak gárdájába, majd mesterlövészeként 2016 és 2020 között bizonyíthatóan az ukrán hadsereg legalább négy katonáját lőtte le – állította a bíróság. Alojz Polák szökésben van, s a bíróság távollétében mondta ki az ítéletet.
Védőügyvédje a tárgyaláson azt mondta: értesülései szerint nem zárható ki, hogy ügyfele már nincs életben.
Csehországban nem ez az első eset, hogy a bíróságok börtönbüntetést szabnak ki a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán folytatott aktív harci tevékenységért. Martin Sukup tavaly decemberben 21 évet, Martin Kantor volt hivatásos katona korábban 20 évet, míg a fehérorosz származású Aljakszej Fagyejev 21 évet kapott. Ők szintén szökésben vannak.
Cseh állampolgárok a hatályos szabályok szerint csak konkrét, személyre szóló államfői engedéllyel csatlakozhatnak külföldi hadseregekhez. Eddig mintegy 160 cseh állampolgár kapott engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe. A cseh védelmi tárcához beérkezett kérvények száma meghaladja a háromszázat – írja a prágai sajtó.
Ukrán parlamenti képviselő: Zelenszkij politikai hulla
Ukrajnában, akárcsak a volt Szovjetunió területén, sok dologban nem szabad hinni. Az egyik ilyen a közvélemény-kutatás. Azt ugyanis Ungvártól Vlagyivosztokig megvásárolják. A gyenge alapokon álló demokráciák lényege pedig a manipuláció, zavarosban lehet ugyanis igazán halászni.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Ukrajnában sincs ez másképp, ahol a hadiállapot miatt lassan két éve (addig csak finomabban) be van tiltva a szólásszabadság. Az elemző cégek pedig sorban a legnagyobb népszerűséget mérik a humoristából lett népvezérnek, Volodimir Zelenszkij államfőnek.
A háború kitörése jól jött a társadalomban csak bohócnak nevezett elnöknek, hiszen 2022 februárjában a padlón volt a népszerűsége. Később azonban még maga Vlagyimir Putyin is megirigyelhette azt, ahogy Zelenszkij indexe kilőtt a skálán.
Eltelt azonban két év, több millió ember elmenekült, az ország negyede orosz megszállás alatt van, százezrek pedig a földbe temetve. A gazdaság lélegeztetőgépen, a korrupció soha nem látott méreteket öltött, az árak nőnek, és visszatértek az áramszünetek is. A paletta nem teljes, de legalább körvonalazza annak az elnöknek az érdemeit, aki törvényileg tiltotta meg saját magának, hogy a jelenlegi orosz vezetéssel a békéről tárgyalhasson.
Az ukrajnai háború áldozatainak számáról a volt ukrán belügyminiszter tett legutóbb bejelentést. Jurij Lucenko azt mondta Petro Porosenko volt oligarcha államfő Prjamij nevű televíziójában, hogy eljött az őszinteség ideje, és Volodimir Zelenszkijnek, valamint Valerij Zaluzsnij főparancsnoknak be kellene ismernie, hogy mostanra elérte a félmillió főt az elesett és súlyosan sebesült ukrán katonák száma.
Zelenszkijt a kisebb ellenzéki frakciók padsoraiból is érik újabban kritikák. Legutóbb a Holosz, vagyis Hang nevű, egyébként sorosista párt képviselője illette komoly bírálattal. Úgy látszik, hogy Ukrajnában tényleg nagy lehet a baj, ha már a káoszban magát annyira otthon érző párt honatyája is komoly kritikát fogalmaz meg.
Roman Kosztenko, aki egyébként az ukrán Legfelsőbb Tanács nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának titkára, nem mellesleg az SZBU ezredese, úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij politikai értelemben halott ember, akinek nincs értelme abban reménykedni, hogy másodszor is elnökké választják.
A képviselő annak kapcsán fogalmazott így, hogy az elnök még nem mondott véleményt az új mozgósítási törvénytervezetről. A jogszabály egyébként annyira jogfosztó, hogy arra a föld legsötétebb diktatúrái is elismerően csettintenének. Gyakorlatilag minden állampolgári jogától megfosztaná azokat, akik nem jelentkeznek a hadkiegészítő parancsnokságon katonai szolgálatra. Kosztenko hozzátette ezt is:
Zelenszkijnek meg kell értenie, hogy ő már az életben soha nem lesz elnök. A mandátumát pedig maximálisan arra kell használnia, hogy megóvja az országot. Mostanra ő már politikai hulla. Amije maradt, az csak a felmérések és a bizalom, amit még táplál a nép felé.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Csaknem tízezren érkeztek kedden Magyarországra
Magyarország területére 2024. január 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5092 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4819 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 99 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Zelenszkij szigorítana a szankciókon
Napi videójában arról beszélt az ukrán elnök, hogy Kijevből úgy látják: működnek az Oroszországgal szembeni szankciók. Volodimir Zelenszkij szerint egyértelmű bizonyítékok vannak az orosz védelmi ipar lassulására. Ám ahhoz, hogy a szankciók még nagyobb hatást fejtsenek ki, a szankciók megkerülésére szolgáló megoldásokat is blokkolni kell.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút – frissül
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
