2023.11.14. 05:47
Honvédelmi miniszter: Magyarország nem támogatja, hogy további pénzek menjenek Ukrajnába
629. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Clemens Bilan
Berlin 32 használt Leopard harckocsit szállít Ukrajnába
A német kormány 32 Leopard harckocsi beszerzéséről egyezett meg a Rheinmetall fegyvergyártó vállalattal Ukrajna Oroszországgal szembeni védekezésének támogatására.
A védelmi iparban érdekelt vállalat kedden Düsseldorfban bejelentette, hogy a Leopard 1A5 típusú járműveket - amelyek nem tartoznak a legmodernebb páncélozott járművek közé - jövőre adják át Ukrajnának.
A használt járműveket a Rheinmetall két németországi gyárában készítik elő.
A német vállalattól korábban már Hollandia és Németország is rendelt 14 darab újabb típusú, 2A4-es Leopard harckocsit Ukrajnának - ezeket szintén jövőre szállítják le.
Ukrajna a német hadseregtől (Bundeswehr) és más NATO-tagállamoktól is kapott Leopardokat.
Josep Borrell: továbbra is az a cél, hogy egymillió darab lőszert szállítsunk Ukrajnának
Továbbra is az a cél, hogy egymillió darab lőszert szállítsunk Ukrajnának, ez egy ambiciózus cél, de azon dolgozunk, hogy teljesítsük, minél hamarabb - jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben.
Fotó: Dursun Aydemir / Forrás: Anadolu via AFP
Elmondta továbbá, hogy a közös uniós beszerzés révén jelenleg 120 ezer darab lőszert rendeltek meg, amelyeket idén és jövőre kell leszállítani. "Az iparnak világos előrejelzésre van szüksége, hogy hány darab lőszerre számítunk" - tette hozzá.A főképviselő arról is beszélt, hogy az EU kiképzési missziója nagyon jól halad előre, már 30 ezer katona részesült a megfelelő képzésben. "A jó kiképzés életmentést is jelent. Az elkövetkező időszakban pedig további 10 ezer katonát fogunk kiképezni. Pontos dátumot nem tudnak mondani, de azzal a sebességgel, ahogyan a 30 ezret kiképeztük, ez a 10 ezer is nagyon gyorsan meglehet" - jelentette ki.
Kiderült, mi okozta a kárpátaljai rohamdandár katasztrófáját
Az ukrán védelmi minisztérium főfelügyelősége megvizsgálta az orosz hadsereg által a kárpátaljai 128. hegyi rohamdandár katonái elleni, egy díjátadó ünnepségen elkövetett rakétacsapás körülményeit Zaporizzsja térségében. Rusztem Umerov védelmi miniszter a Facebookon számolt be a vizsgálat eredményeiről.
Umerov leírta, hogy a katonák összegyűltek az ünnepség helyszínéül szolgáló épület udvarán, hogy átvegyék a díjakat, de figyelmen kívül hagytak minden álcázási szabályt: például több mint tíz autó parkolt a közelben.
A díjátadón a védelmi minisztérium vezetője szerint egy orosz drónt fedeztek fel az égen. A katonaságot figyelmeztették erre, ennek ellenére a díjátadó helyszínén nem alkalmaztak biztonsági intézkedéseket.
A védelmi minisztérium ígéretet tett a katonák haláláért felelős személyek megbüntetésére.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem támogatja, hogy további pénzek menjenek Ukrajnába
Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, és nem támogatja, hogy további pénzek menjenek Ukrajnába - jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben kedden.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az uniós tagországok védelmi minisztereinek tanácskozása alkalmával az MTI-hez eljuttatott közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy az európai államok nem változtatnak az álláspontjukon: továbbra is Ukrajnának történő fegyverszállításról értekeznek.
Kijelentette, Magyarország elkötelezett amellett, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Magyarország nem támogatja Ukrajna folytatódó pénzügyi támogatását, miközben az egyik legnagyobb magyar bankot alig akarták levenni a feketelistáról. A bankot valótlan információk alapján tették listára az ukránok, és semmilyen garancia nincs arra, hogy ez nem következik be ismét - figyelmeztetett.
Tájékoztatása szerint a miniszterek megbeszélést folytattak a Száhel-övezet helyzetéről is, ami - szavai szerint - Magyarország biztonságával szorosan összefügg. Emlékeztetett: a parlament múlt héten fogadta el azt a csomagot, melyben Magyarország katonai segítségnyújtás formájában is megjelenik ebben az afrikai régióban.
Hangsúlyozta: nem kevésbé fontos a Magyarországtól délre elhelyezkedő nyugat-balkáni régió sem, hiszen a térségen halad keresztül a migráció egyik legfontosabb útvonala. A nyugat-balkáni régió stabilitása közvetlenül összefügg Magyarország biztonságával - jelentette ki.
A honvédelmi miniszter végezetül nagy előrelépésnek nevezte, hogy jövőre Magyarország átveszi az Európai Unió boszniai katonai missziójának parancsnokságát. Magyar tábornok fogja irányítani azt a kontingenst, mely ennek a régiónak a biztonsága fölött őrködik - emelte ki.
"A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát" - zárta gondolatait Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Ukrán elnök: katonai jelentések szerint megszaporodtak az orosz rohamok az ukrajnai frontokon
Ukrán katonai jelentések szerint jelentősen megnövekedett az orosz csapatok rohamainak száma az ukrajnai frontvonalakon - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a Telegramon.
Az államfő kifejtette, hogy különösen súlyos a helyzet a Donyeck megyei Avgyijivkánál, és a harkivi régióban lévő Kupjanszknál. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ukrán katonák tartják állásaikat, és folyamatosan támadó hadműveleteket kezdeményeznek. Zelenszkij szavai szerint Oroszország ezen felül bosszút próbál állni az ukrán erők által visszavett déli Herszon városon, amelyet folyamatosan ágyúz, anélkül, hogy ebből katonai haszna származna.
Az elnök ismételten leszögezte, hogy az Ukrajna által létesített fekete-tengeri gabonafolyosó - az orosz támadások ellenére - továbbra is működik. Megjegyezte, hogy mostanra a folyosón áthaladt szállítmányok összsúlya elérte a négymillió tonnát, és "a pozitív dinamika változatlan".
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy egyesült államokbeli rendezvényen - amelyről az Ukrajinszka Pravda hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökség alapján számolt be -, azt mondta, hogy az ukrán ellentámadás folytatódik, és az ukrán fegyveres erők "megvetették a lábukat" Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján. Az ukrán főügyészség hivatalos honlapján arról számolt be, hogy azonosították azt az orosz oldalon harcoló két katonát, akik részt vettek Volodimir Vakulenko ukrán gyermekíró lelövésében és további három ember meggyilkolásában a harkivi régió megszállása során. Mindkét gyanúsított luhanszki származású. Az írót 2022 márciusában ejtették fogságba 14 éves fiával együtt, és agyonlőtték. Halálára csak tavaly novemberben derült fény.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók közléseiből készített keddi összefoglalójában azt emelte ki, hogy hétfőn az orosz erők támadásai következtében három helyi lakos vesztette életét és 15 - köztük egy gyermek - megsebesült Herszon megyében, a donyecki régióban pedig három helyi lakos sebesült meg.
Andrij Rajkovics, az ország középső részében lévő kirovohradi régió kormányzója arról adott hírt, hogy az ukrán erők reggel megsemmisítettek egy orosz rakétát.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében közölte, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 920-szal 313 470-ra nőtt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellet nyolc orosz harckocsit, húsz tüzérségi rendszert és 15 drónt.
Húsz roham visszaveréséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Négy ukrajnai frontszakaszon 20 rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők, ennek során mintegy 900 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg - közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán fél a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt, a Donyeck körzetében dúló harcokban szenvedte el. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek mellett az ukrán 79. ejtőernyős rohamdandár egy megfigyelő- és vezetésipontját a donyecki régióban, továbbá egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott hacjárművet, két páncélozott személyszállítót, két páncélozott járművet, három lengyel gyártmányú Krab és egy amerikai M119-es önjáró, valamint egy M777-es vontatott löveget, két HIMARS-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát és 23 drónt. Az orosz statisztika szerint ezzel a háború eleje óta a hadszíntéren lelőtt ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek száma 8900 fölé emelkedett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi tárca szerint keddre virradóra Brjanszk, Orjol, Tambov és Moszkva megye légterében lőttek le egy-egy távirányítású repülőszerkezetet.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Cseljabinszkban elfogott egy helyi illetőségű férfit, aki gyújtóbombával készült támadást intézni közigazgatási intézmények ellen. Az FSZB szerint a gyanúsított egy ukrán nacionalista szervezet ideológiájának híve.
Kitálalt Zelenszkij ukrán riválisa
Az egykori tanácsadó szerint az ukrán elnök és a hadsereg közötti konfliktusnak tudható be, hogy Zelenszkij teljesen mást mond, mint Valerij Zaluzsnij – írja a Mandiner.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök egykori tanácsadója az El Mundo spanyol lapnak adott interjúban megemlítette többek között Valerij Zaluzsnijnak a közelmúltban tett kijelentéseit. Az ukrán hadsereg főparancsnoka azt állította: állóháború felé tartanak. Ez a nézet hullámokat kavart a nyugati médiában, sőt állítólag pánikot” okozott Kijev egyes támogatói körében.
Konfliktus van az elnök és a hadsereg között. De Zaluzsnij az, aki igazat mondott. Most olyan helyzet állt elő, hogy a főparancsnok egy dolgot mond a háborúról és a győzelem kilátásairól, az elnök pedig teljesen mást. Ez nem normális helyzet
– fogalmazott Aresztovics.
Az ellentámadásról is szót ejtett a volt tanácsadó.
A nyugatról érkező segélyeket nem megfelelően használják fel… a kompetenciák szintje nem megfelelő, elérték a plafonjukat
– mondta Aresztovics, aki a jövő évi elnökválasztás megtartását szorgalmazta.
Az EU további 110 millió eurót nyújt az ukrán lakosság humanitárius célú támogatására
Az Európai Bizottság 110 millió eurót különített el Ukrajna humanitárius támogatására, mivel a tél beállta további kihívások elé állítja a háború által amúgy is sebezhető közösségeket – közölte kedden a brüsszeli testület.
A pénzügyi segélyből 100 millió euró jut az Ukrajnában maradt civil lakosság megsegítésére, 10 millió pedig a moldovai ukrán menekültek és az őket befogadó közösségek támogatására szolgál.
Ez az új finanszírozás segíteni fogja az EU humanitárius partnereit abban, hogy olyan alapvető szolgáltatásokat nyújthassanak, mint a készpénzsegély, az élelmiszer- és vízellátás, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, továbbá a pszichoszociális támogatás és védelem – olvasható a testület sajtóközleményében.
Az ukrajnai háború kezdete, 2022 februárja óta az Európai Bizottság 843 millió eurót különített el humanitárius segélyprogramokra a háború által érintett civilek megsegítésére, ebből 785 millió eurót Ukrajna, 58 millió eurót pedig a szomszédos Moldovába menekültek számára.
Az EU által finanszírozott humanitárius segítségnyújtás az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveivel összhangban zajlik. A segítségnyújtás az ENSZ humanitárius ügynökségein, a nem kormányzati szervezeteken és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán, valamint a velük együttműködő számos helyi segélyszervezeten keresztül történik – közölte az Európai Bizottság.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy parlamenti képviselőt Ukrajnában
Olekszandr Dubinszkij ukrán parlamenti képviselőt azzal a gyanúval helyezték előzetes letartóztatásba kedden, hogy Oroszországnak kémkedett – közölte kedden az ukrán állami nyomozó iroda.
A hírt azután jelentették be, hogy a Szuszpilne nevű közszolgálati tévécsatorna hírportálja hétfő este azt írta: hazaárulás gyanúja miatt és az államtitok védelmében zárt ajtók mögött hallgatták ki a képviselőt, majd kedd éjszaka rendelték el az őrizetbe vételét.
A nyomozó hatóság közleménye szerint azzal gyanúsítják, hogy olyan bűnözői csoport tagjaként tevékenykedett, amely az orosz titkosszolgálat megrendelésére 2019 óta próbálta lejáratni Ukrajnát a nemzetközi politikai színtéren.
Kiemelték: Oroszország legalább 10 millió dollárt (3,52 milliárd forint) költött arra, hogy a csoport tevékenysége révén próbálkozzon az ukrán–amerikai kapcsolatok rombolásával, illetve késleltetni próbálja Ukrajna felvételét az Európai Unióba és a NATO-ba.
A vád szerint a korábban újságíróként dolgozó és korrupcióval megvádolt Dubinszkij szerepe az volt a folyamatban, hogy médiakampány szervezésével segítse elő az említett célokat.
Dubinszkij a Telegram közösségi oldalon megjelent keddi üzenetében megerősítette, hogy legalább két hónapot kell őrizetben töltenie, mint mondta, "az ukrán vezetéssel szemben megfogalmazott kritikája miatt".
A 42 éves Olekszandr Dubinszkij 2019-ben a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló párt, a Nép Szolgája listáján került be az ukrán parlamentbe. Három évvel később azonban kizárták a képviselőcsoportból arra hivatkozva, hogy Washington szerint egy olyan orosz befolyás alatt álló csoport tagja volt, amely Joe Biden elnökválasztási kampányának a hiteltelenítésén dolgozott.
Az ukrajnai konfliktus évtizedekre befagyhat?
Az ukrajnai konfliktus jogi rendezése évtizedekig is elhúzódhat
– jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetője, utalva Oroszország és Japán konfliktusára, amelyek 1945 óta nem írtak alá békeszerződést Tokiónak a déli Kuril-szigetekre támasztott követelése miatt.
Ez a területi probléma (a Kuril-szigetek tulajdonjogának problémája) több mint 70 évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv itt is nagyon valószínű
– mondta Budanov az NV holland hetilapban megjelent kommentárjában. Szerinte az ukrajnai konfliktus elhúzódhat megállapodások aláírása és jogi lezárás nélkül, de továbbra is fennmaradhat intenzív ellenségeskedés nélkül.
A lett külügyminisztert megtévesztették az orosz telefonbetyárok
Kijelentette Krisjanis Karins lett külügyminiszter két, magát magas rangú afrikai tisztségviselőnek kiadó orosz telefonbetyárnak, hogy "nem tetszik" neki Ukrajna hathatós nyugati támogatása az Oroszország elleni háborúban, de "nem látni más választást".
A lett külügyi tárca vezetőjével a már több ismert politikust megtévesztő Alekszej Sztoljarov (Lekszusz) és Vlagyimir Kuznyecov (Vovan) hívta fel telefonon, afrikai kormányilletékesnek adva ki magát, és a beszélgetés felvételét közzétették a Telegram-csatornájukon.
Karins azt mondta:
Segítettünk nekik (az ukránoknak) az újjáépítésben. Segítettünk fegyverekkel. Segítettünk, amivel csak tudtunk. Humanitárius segélyt, gyógyszereket, mindent, mindent (adtunk). És nem örülünk ennek, de nem látunk más lehetőséget
– tette hozzá.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA
A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozót kommentálva
Karins azt mondta: az európai uniós és a NATO-országok vezetői megértik, hogy ezek az események "nem fognak gyorsan véget érni", és mindez "végső soron azt jelenti, hogy pénzt kell költeni Ukrajna megsegítésére".
Azt is kijelentette, hogy a NATO-nak köszönhetően "nem ébred fel éjjelente aggodalommal" annak kockázata miatt, hogy Oroszország Fehéroroszország területén keresztül megszállja országát.
Fehéroroszországot Kalinyingrádtól egy kis, mindössze mintegy 100 kilométeres folyosó választja el. Nem ébredek fel éjszaka az aggodalomtól
– magyarázta a külügyminiszter.
Mert mindannyian – Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország – a NATO tagjai vagyunk
– hangsúlyozta.
Valamennyiünknek megvannak a saját fegyveres erői, és ott van a NATO-hadsereg, NATO-repülőgépek, tankok, NATO-katonák, állandóan vannak hadgyakorlatok. NATO-tagságunknak köszönhetően nem látunk közvetlen katonai fenyegetést a térségünkre
– mondta.
A miniszter értésre adta, hogy jobban aggódik az országot érő gazdasági, semmint katonai fenyegetések miatt.
A létező fenyegetés gazdasági jellegű
– mondta.
Az árak, különösen az energiáé, az élelmiszereké, és így tovább. Ez mind az ukrajnai háború következménye. De ha Oroszország győz Ukrajnában, akkor nagy-nagy problémánk lesz Európában
– hangoztatta a megtévesztett Karins a telefonbeszélgetés során.
Josep Borrell: szükség van a kritikus infrastruktúra védelmének fokozására Európában
Az Északi-tenger térségében hajók által, balesetek miatt vagy más módon megrongálódott gáz- és távközlési vezetékek esetei az európai kritikus infrastruktúra sebezhetőségét és a védelmük fokozásának fontosságát mutatják – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden.
Josep Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a tanácskozás legfontosabb pontja lesz az európai védelmi képességek helyzetének áttekintése annak megállapítására, milyen szükségletei vannak a tagországok hadseregeinek a megfelelő teljesítőképesség biztosításához.
Elmondta, hogy az európai védelmi ipar a termelés mintegy 40 százalékát unión kívüli országokba exportálja. Véleménye szerint meg kell próbálni a termelés áthelyezését az "első számú prioritásra", Ukrajna támogatására. A tagállami miniszterek megbeszélik azt is, miként lehet fokozni az uniós támogatásokat, noha a már eddig Ukrajnának folyósított uniós támogatás értéke is meghaladja a 27 milliárd eurót
– hívta fel a figyelmet.
A főképviselő tájékoztatott továbbá arról, hogy
az Európai Bizottság delegációja a hónap végén Kijevbe utazik, hogy bemutassa az Ukrajna biztonságának szavatolására irányuló hosszú távú kötelezettségvállalásokra vonatkozó javaslatát, melyet a tagállamoknak még az év vége előtt el kell fogadniuk.
Stoltenberg szerint Ukrajnának győznie kell
Részt vesz az uniós találkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki érkezésekor azt mondta, hogy az észak-atlanti szövetség már fokozta a kritikus infrastruktúra ellenőrzését és védelmét az Északi-tenger térségében, elsősorban az együttműködések erősítése és az információk megosztása által, valamint számos katonai eszközzel, köztük drónokkal.
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a harcok egyre nehezebbek, ami a támogatások fokozását indokolja.
Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, Ukrajnának győznie kell önálló és független országként
– fogalmazott.
Kérdésre válaszolva leszögezte továbbá, hogy
Ukrajna feladata eldönteni, milyen alku fogadható el számára a béketárgyalások asztalánál.
A NATO-tagországok felelőssége ebben az, hogy támogassák Ukrajnát védekező háborújában – mondta.
A mi érdekünk is Ukrajna támogatása
– tette hozzá a NATO főtitkára.
Nem lesz egymillió lőszer jövő év márciusáig
Boris Pistorius német védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: "sajnos, igazuk van a figyelmeztető hangoknak", valószínűleg ugyanis
nem sikerül elérni azt a célt, hogy az EU-tagországok 2024 márciusáig egymillió lőszert szállítsanak Ukrajnának,
segítve ezzel az országot az Oroszország elleni védekezésben. Közölte ugyanakkor, hogy a tagállamok együttműködnek az iparral a termelés fokozásában. Pistorius megerősítette továbbá, hogy
Németország új, legalább 8 milliárd eurós segélyt tervez biztosítani Ukrajna számára.
Egykori NATO-parancsnok: Ukrajnának le kell mondania területekről a békéért cserébe
James Stavridis, a NATO európai csapatainak egykori parancsnoka szerint Ukrajna számára a legjobb megoldás az lenne, ha mihamarabb véget érne a háború – akár területi engedményekkel –, és a nyugati segélyek az ország gazdasági fellendülését szolgálnák. Szerinte jó példa Ukrajna számára Dél-Korea, amely hetven évvel a koreai háború után a világ legnagyobb gazdasága – írja a Magyar Nemzet.
Hozzátette, a koreai sikerhez hatalmas szükség volt a nyugati segítségre, amit Ukrajna is megkapna, és hosszú távon akár az orosz gazdaságot is megelőzheti.
A parancsnok ugyanakkor kiemeli, hogy
ehhez a mihamarabbi békére van szükség, ami Ukrajna számára átmeneti területi lemondásokkal járna.
Videón a rettegett HIMARS-rendszer pusztítása
Egy a közösségi médiába is felkerült videóból derült ki, hogy az ukrán hadsereg úgynevezett precíziós csapással megsemmisített egy ritka orosz RB-636 Szvet-KU elektronikus hadviselési rendszert.
A Portfolio szerint az orosz hadviselési rendszert az ukrán légi felderítés mérte be drón segítségével, majd továbbította a koordinátákat az ukrán tüzérségnek. Az esemény a Herszon régió orosz megszállás alatt lévő területén történt – írja a Mandiner.
Nógrádi György: Mindenki tudja, ki áll az Északi Áramlat felrobbantása mögött
Mindenki tudja, ki áll az Északi Áramlat felrobbantása mögött, de senki se meri kimondani a nyilvánvalót – mondta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint, a több mint egy eltelt év után sem mertek se a dánok, sem pedig a svédek nyilvánosságra hozni semmilyen információt a robbantással kapcsolatban.
Fotó: Penovác Károly / Forrás: Veszprém Megyei Napló
Két jelentés jelent meg, az egyik a New York Times cikkében, a másik pedig a német televízió által végzett kutatásban. Mind a kettő azt mutatta ki, hogy a tettesek az ukránok voltak. Ugyanakkor ezek a jelentések azt is elmondták, hogy erről a Zelenszkij nem tudott és amerikaiak nem is hallottak róla. Ez így nyilvánvalóan lehetetlen, hogy egy ukrán ezredes, vagy bárki más fogja magát, és fölrobbantja Európa legfontosabb vezetékeit
– jelentette ki Nógrádi, majd pedig hozzátette, nyilvánvaló, hogy hatalmas nyomás helyeződött a vizsgálódó felekre, hogy valamit nyilvánosságra kell hozni, azonban senki a világon nem fogja kimondani az igazat.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Magyarország területére 2023. november 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4852 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3741 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
