2023.11.12. 09:02
Több orosz tiszt meghalt Melitopolban pokolgépes merényletben
627. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Egy férfi nézi a pusztítás nyomait egy magángazdaság romjai előtt egy orosz légitámadást követően a Herszon megyében fekvő Kiszelivkában 2023. november 10-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Ukrajnát a jelenlegi területeivel venné fel a NATO-ba a korábbi főtitkár
Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára a brit Guardian lapnak adott interjúban.
"Eljött az idő, hogy megtegyük a következő lépést, és meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba" - mondta a 2009 és 2014 között a szervezet élén álló Rasmussen. "Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll". Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte "meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól".
A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint "elrettentené Oroszországot attól, hogy a NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak".
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezető tanácsadója Rasmussen nyilatkozatára reagálva közölte, hogy a kijevi vezetésnek nem olyan javaslatokra van szüksége, amelyek területe egy részének átengedésére vonatkoznak, cserébe bizonyos biztonsági garanciákért és a NATO-csatlakozásért, hanem teljes értékű katonai támogatásra.
Hangsúlyozta, hogy az egyetlen megoldás Ukrajna nagyszabású katonai-haditechnikai segélyezése lehet.
Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.
Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.
Kreml: Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren
Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak engedniük kell - közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Kijevben és Washingtonban is be kell látniuk: Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren
- mondta Peszkov a Moszkva. Kreml. Putyin című politikai műsorban.
A Kreml szóvivője kiemelte: az, hogy Joe Biden amerikai elnök saját szavai szerint hisz az ukrán területek visszafoglalásában, azt mutatja, hogy az amerikai politika zsákutcába jutott.
Peszkov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségbeesésből ígérget újabb offenzívákat, mert a nyugati támogatás megcsappanását érzi. Mindeközben Nyugaton is egyre nő "a fáradtság és az elutasítás, hogy további pénzeket utaljanak át, illetve fegyvereket és lőszert szállítsanak Ukrajnának, különös tekintettel arra, hogy most ezeket Izraelbe kell küldeni" - fejtegette a szóvivő.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a Telegram közöségi oldalon arról írt, hogy Kijevnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, mégpedig Oroszország feltételei és "a meglévő területi valóság" mellett.
Véleménye szerint a nyugati elit is egyre inkább arra a következtetésre tűnik jutni, hogy az ukrajnai konfliktus közelít a "tárgyalási ponthoz".
"Meggyőződésem, hogy ez a kérdés már a közeljövőben fel fog merülni" - írta Szluckij.
Megjegyezte, hogy a Nyugat gyorsan változtat retorikáján "a Zelenszkij vezette kijevi junta halálos rángatózása közepette".
Somkuti: a nyugati sajtó is átment teljesen hazug propagandagépezetbe
Szombaton érkezett a hír, miszerint egy ukrán ezredes lehetett a kulcsszereplő az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában. A The Washington Post írta meg, hogy ukrán és európai tisztviselők is ezt rebesgetik.
Amíg nem látunk egyértelmű bizonyítékot, addig minden csak feltételezés − mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő a Mandinernek. Hozzátette, hogy nem arra gondol, hogy a sajtón keresztül szivárognak ki információk, hanem ténylegesen egyértelmű bizonyítékokra, amelyek részletes bemutatják a folyamatokat.
A szakértő szerint „már az alaptörténet és a bemutatott bizonyítékok is elég gyanúsak az ukrán támadásról”. Somkuti Bálint rámutatott: a korábban a Spiegel és a ZDF által idézett „oknyomozó anyagban” említett Andromeda nevű, a vezeték felrobbantásához használt hajóról is kiderült, hogy a bérelt hajóval felrobbantott vezeték története „egyértelműen kitaláció”.
A szakértő szerint ezekkel a részszivárogtatásokkal sokkal inkább azt látni, hogy a nyugati vezetés elkezdte Ukrajnára hárítani a felelősséget, ami egyszerűen gyomorforgató. Ha valóban így történt, ahogy mondják, akkor mutassák be az összes részletet.
A szakértő szerint ez már csak azért is elvárható, mert „az amerikai tikosszolgálatok és katonai tanácsadók ott vannak Ukrajnában, tehát, ha ez így történt volna, ahogy elmondják, akkor erről már részletes információik voltak/kellett, hogy legyenek”.
Kizárt dolognak tartom azt, hogy az ukrán katonai vezetés egy nagyon súlyos, nemzetközi következményekkel járó döntést meghozott volna az ukrán politikai vezetés tájékoztatása nélkül. Ez a hír legalább akkora hazugság, mint az orosz sajtóban megjelenő félretájékoztatások – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő. – Ez egy egyértelmű, nyugati félretájékoztatás.
A nyugati sajtó is átment egy teljesen hazug propagandagépezetbe. Ezekkel a szivárogtatásokkal egyértelműen Zelenszkij ukrán elnökre akar nyomást gyakorolni – értékelte Somkuti Bálint.
Ukrán hírszerzés: meghalt több orosz tiszt Melitopolban pokolgépes merényletben
Több orosz tiszt meghalt a kelet-ukrajnai Zaporizzsja közelében, az orosz csapatok által ellenőrzött Melitopolban pokolgépes merényletben - közölte vasárnap az ukrán katonai hírszerzés a Telegram közösségi oldalon.
A tájékoztatás szerint az akciót "egy helyi ellenállási mozgalom" hajtotta végre "a megszállók főhadiszállásán", és legalább három orosz tiszt esett áldozatul.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az állami televízióban a nap folyamán arról beszélt, hogy Oroszország támadásai miatt 4,9 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajna biztonságosabb térségeibe. Hozzátette, hogy a 2022 februárjában indult ukrajnai orosz háború óta 3,6 millió belső menekültet, azt megelőzően pedig, a 2014 óta - a Donyec-medencei harcok miatt - több mint egymilliót regisztráltak.
Beszélt arról is, hogy az utóbbi három és fél hónapban a belső menekültek száma alig észrevehetően növekedett, miközben néhányan visszatértek otthonukba, tekintettel arra, hogy az ország keleti és déli felében lévő frontvonalak alig mozdultak el.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb közlése szerint mintegy 6,2 millió ukrán hagyta el az országot tartósan vagy ideiglenesen. Csak Európában 5,8 millió ukrajnai menekültet regisztráltak. A háború 2022-es kezdetét megelőzően nagyjából 41,4 millió lakosa volt Ukrajnának.
Északi parancsnokság: fokozódik az orosz támadás
Az orosz erők az elmúlt nap folyamán 13 alkalommal lőtték az északi Csernyihivi és Szumi területeket a határon túlról - jelentette az Északi Parancsnokság november 12-én.
A Donyecki területen többen meghaltak az orosz támadásokban
Az orosz erők november 11-én megtámadták a Donyecki területet, és három civilt megöltek - jelentette Ihor Moroz megbízott kormányzó.
Herszoni veszteségek
Herszon kormányzója elmondta, hogy a területet 62 orosz támadás érte az elmúlt 24 órában, egy ember meghalt és öten megsérültek.
Oleksandr Prokudin kormányzó arról is beszámolt, hogy a Herszon városa elleni támadások egyike egy regionális könyvtárat ért, súlyosan megrongálva az épületet.
Oroszország több területen is támad
Oroszország az elmúlt nap folyamán nyolc régióban több mint 120 települést támadott meg Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv megyékben - közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Szumit támadták az oroszok
Az orosz erők az éjszaka folyamán két aknavetős támadást indítottak a Szumi terület határ menti területei és települései ellen - közölte a terület katonai közigazgatása a Telegramon.
Az aknatámadások következtében Müropilszkben négy, Velikopiszarivszkban pedig három robbanás történt.
Belgorodot támadták az ukránok
Az ukrán erők három rakétát lőttek ki Valujki városára, megrongálva három magánházat, öt autót és egy villanyvezetéket, valamint a vasúti síneket - mondta a helyi kormányzó.
Az ukránok lőtték Krasznij Hutor falut is, az orosz légvédelem pedig Dubovoe falu felett lelőtt egy pilóta nélküli drónt. Emellett egy kamikaze drón csapást mért Szolncevka falura, de áldozatokról vagy pusztításról nem érkezett jelentés.
Ugyancsak nem voltak se áldozatok, se károk a Csillagfalvát és a Mokrja Orlovka falut ért ukrán támadás nyomán. Repjakovka falu szintén tüzérségi tűz alá került, de senki sem sérült meg és károk sem keletkeztek.
Az ukrán erők öt gránátot lőttek ki Murom falura, három lövedéket Sereda falura, négy aknavető- és hat tüzérségi gránátot Terezovka falura.
Oroszország fokozza a légicsapásokat dél-keleten
Az orosz erők fokozták a légicsapásokat délen, többek között légi irányított bombákkal - jelentette Olekszandr Tarnavszkij tábornok, a déli frontvonalakon harcoló Tavria csoport parancsnoka.
Orosz veszteségek Ukrajna szerint
Az Ukrán Fegyveres Erők szerint a háború kezdete óta meghalt 312.850 orosz katona, valamint megsemmisítettek többek közt 5356 orosz tankot, 322 repülőt és 22 hajót.
Lett elnök: Oroszország jól felkészült egy hosszú háborúra
Edgars Rinkevičs lett elnök szerint Ukrajnának még több segítségre lenne szüksége, mert Oroszország jól felkészült egy hosszú háborúra.
Az új amerikai törvényjavaslat kizárja Ukrajna támogatását
Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke november 11-én nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok finanszírozási törvényjavaslatát, amely kizárja az Ukrajnának szánt további finanszírozást - jelentette az AP.
Ismét az ukránoké Topoli
Az ukrán erők november 11-én visszaszerezték az irányítást a Harkov megyei Topoli falu felett, és kitűzték a nemzeti zászlót.
Német segély
A német kormány 8 milliárd euró katonai segélyt tervez Ukrajnának adni 2024-ben - írja a Bild.
Több mint 10 ezer menekült érkezett szombaton
Magyarország területére 2023. november 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5564 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4663 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ez történt szombaton:
Ukrán válság
- Észak-koreai katonákat észleltek az orosz csapatok mellett a frontvonalakon – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
