2023.08.15. 05:30
Lavrov szerint nukleáris háború fenyeget
538. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Kiképzésen lévő ukrán önkéntesek a parancsnokukat hallgatják egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. augusztus 10-én, az Ukrjna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/AP
Fotó: Bram Janssen
Oroszország figyelmeztetett: bevethetik a kazettás bombákat
Eddig humanitárius okokból nem használták őket, ez most változhat – jelezte Szergej Sojgu a Mandiner szerint.
Moszkva közölte, nem biztos, hogy betartja korábbi ígéretét, miszerint nem használ kazettás bombákat a háborúban, azt követően, hogy az USA elkezdett ilyen fegyvereket szállítani Kijevnek
– írja a Sky News. Szergej Sojgu védelmi miniszter a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián kedden elmondta, hogy Oroszország valóban rendelkezik kazettás lőszerekkel.
Eddig humanitárius okokból tartózkodtunk a használatuktól. Ezt a döntést azonban lehet, hogy újra fogjuk gondolni
– nyilatkozta.
A Human Rights Watch korábbi jelentése szerint a háború kezdetén Oroszország bevetett ilyen bombákat, de azt sem zárták ki, hogy Ukrajna is használta a több országban tiltott fegyvert.
A kazettás bombák azért is tilosak, mert a kis bombák szétszóródnak, és különböző időpontokban robbannak fel, ezért a civil lakosságra is veszélyesek.
Volodimir Zelenszkij Zaporizzsjába látogatott az ukrán csapatokhoz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Zaporizzsjában tett látogatást, ahol találkozott a 65. és a 116. gépesített dandár parancsnokságával. Ezt az államfő maga hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.
Közlése szerint elsősorban a régióban lévő Orihiv település körzetében zajló harci cselekményeket vitatták meg.
Zelenszkij kitüntetéseket is átadott a térségben szolgálatot teljesítő katonáknak.
Ukrajna célja nyilvánvaló: győzni fogunk, és megadjuk Ukrajnának azt az erőt, amely garantálja a tartós békét. Köszönetet mondok minden katonánknak, mindazoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, minden önkéntesnek, aki segít, és minden ukrán férfinak és nőnek, aki úgy érzi, hogy háborúban áll, és ezért segíti a védelmet
– fogalmazott az elnök a Facebookon. Emlékeztetett arra is, hogy hétfőn Donyeck megyében látogatta meg az ott harcoló ukrán csapatokat.
Így néz ki, amikor az oroszok elfoglalnak egy hajót! (VIDEÓ)
Vasárnap délelőtt tartóztatta fel az orosz hadsereg a palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, a Sukru Okant, miközben a jármű Ukrajnába, az izmaili kikötőbe tartott. A hajót még egy KA-29-es helikopter is megközelítette, mivel nem reagált a figyelmeztető lövésekre sem.
Az akcióról közzétett egy felvételt az orosz védelmi minisztérium is, melyen az látható, amint az orosz katonák a Sukru Okan fedélzetére lépnek, majd ellenőrzik a rakományt és a személyzetet. A teherhajó az átvizsgálása után a moszkvai tájékoztatás értelmében folytatta útját az ukrán kikötőbe.
Moszkva, miután felmondták a gabonaegyezményt, azon az állásponton van, hogy az összes Ukrajnába tartó teherhajóra úgy kell tekinteni, mint potenciális fegyverszállítmányra.
ENSZ: csaknem tízezer civil vesztette életét Ukrajnában
Csaknem tízezer civil vesztette életét Ukrajnában a háború kezdete óta – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR). A kedden közzétett friss jelentés szerint
9444 polgári lakos halálát és 16 940 sebesültését erősítette meg az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. Mintegy 500 gyermek életét követelte a háború.
Az OHCHR mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy Ukrajna számos térségéből nem tudtak adatokhoz jutni, különösen igaz ez a hosszas harcok árán orosz ellenőrzés alá került Mariupol, Liszicsanszk és Szeverodonyeck városokra.
A kijevi vezetés szintén attól tart, hogy több ezerrel vagy akár tízezrekkel is magasabb lehet az áldozatok száma.
Az ENSZ adatai szerint a hivatalosan jelentett áldozatok túlnyomó többsége - 7339-en - ukrajnai térségek ágyúzása során vesztette életét. Az orosz megszállás alatt lévő régiókban 2105 civil halt meg.
A jelentés mindemellett kiemeli, hogy a legtöbb civil halálos áldozat a hadművelet kezdetének első hónapjaiban volt.
2023 tavaszán és nyarán havonta átlagosan 170-180 polgári lakos halálát jegyezték fel.
Egy svéd gyár alkalmazottai haltak meg a reggeli orosz támadásban
Carl Bjernstam, a svéd SKF csapágygyár szóvivője közölte, hogy a Luck elleni támadás során az SKF üzemében keletkeztek károk, és
a gyár három alkalmazottja vesztette életét.
Hozzátette, hogy a cég meg fogja vizsgálni a támadás nyomán az üzemben keletkezett károk következményeit, de hozzátette, hogy a hangsúlyt alkalmazottainak biztonságára helyezik. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a cég legfrissebb pénzügyi jelentését idézte, amely szerint
a világ legnagyobb ipari csapágygyártójának számító svéd vállalatnak mintegy 1100 alkalmazottja van Ukrajnában, és többségük a lucki üzemben dolgozik.
Ukrán hadiipari létesítmények megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő
Az ukrán hadiipar kulcsfontosságú vállalataira mért koncentrált csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – jelentette ki az MTI közlése szerint Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.
A tábornok nem ismertette részletesen a célokat, de azt elmondta, hogy az összes célobjektumot sikerrel megsemmisítették, és az ukrán hadiipar jelentős veszteségeket szenvedett.
Konasenkov szerint az orosz hadsereg számos támadást vert vissza a front különböző szakaszain, és az ukrán fél veszteségét csaknem 850 főben nevezte meg.
Mint mondta, közülük 230-an a Donyeck környékén vívott harcokban estek el, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában pedig egyaránt mintegy kétszázan lelték halálukat.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy elektronikai hadviselési és légvédelmi rendszerirányítási pontot a donyecki régióban lévő Kramatorszknál, egy lőszerraktárt, négy SCALP-AG típusú francia manőverező repülőgépet, egy Sztrela légvédelmi rendszert, öt harckocsit, két Zuzana-2-es kerekes, valamint két lengyel Krab és egy amerikai M109-es Paladin lánctalpas önjáró tarackot, továbbá két amerikai M777-es vontatott tarackot.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők a régióban már bevetették a tartalékaik kétharmadát. Mint mondta, a katonák jelentős része már elesett.
Rogov azt mondta, hogy a külföldön kiképzett rohamosztagokat még nem vezényelték harcba. Elmondása szerint több tízezer harcosról van szó, akiket majd azért fognak bevetni, hogy „kétségbeesetten próbálkozzanak” sikerre jutni a front valamelyik részén.
Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy egy civil megsebesült egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport meghiúsított behatolási kísérlete következtében, Belgorod megye elöljárója pedig azt mondta, hogy ukrán aknabelövések miatt két helyi lakos szenvedett sebesüléseket.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
A tájékoztatás szerint Donyecket és Makijivkát kazettás lőszerrel lőtték.
Ukrán védelmi tanács titkára: nincs külföldi nyomás Ukrajnára a béketárgyalások megkezdésére
A nemzetközi partnerek nem próbálják rávenni Ukrajnát arra, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy kedden megjelent lapinterjúban.
Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát
– mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál is ismertetett. Leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „nem lehet tárgyalni”. Szerinte Oroszországot „úgy kell elpusztítani, mint Karthágót”.
Lavrov szerint nukleáris háború fenyeget
Az Egyesült Államok és a NATO-országok továbbra is táplálják az ukrajnai konfliktust azzal, hogy fegyvereket és lőszereket szállítanak a kijevi vezetésnek – erről beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kedden Moszkvában megrendezett XI. nemzetközi biztonsági konferencia megnyitóján. Figyelmeztetett:
Ukrajna fegyverekkel való ellátása a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásához vezethet.
Lavrov azt követően nyilatkozott az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverekkel kapcsolatban, hogy hétfőn az Egyesült Államok újabb, 200 millió dollár értékű biztonsági segélyt jelentett be - emlékeztet a Magyar Nemzet.
Fotó: Peter Foley / Forrás: MTI/EPA
A tárcavezető szerint az ukrajnai háborúban nagy felelőssége van a Nyugatnak, mely Oroszország gyengítését tűzte célul, ám mindez temérdek emberi áldozattal jár. Beszédében rámutatott, Washington és Kijev továbbra is elutasítja a béketárgyalásokat.
Az Egyesült Államok által vezetett NATO nem áll készen arra, hogy feladja Oroszország megfékezésére irányuló geopolitikai projektjét
– fűzte hozzá Lavrov.
Az orosz külügyminiszter szerint történelmi időket élünk, amikor egy igazsásosabb és fenntarthatóbb világrend van kialakulóban.
A teljes cikk ITT olvasható.
Így veszik tűz alá az ukránok az oroszokkal forgató amerikai újságírót (videó)
Nem mindennapi YouTube-csatornát üzemeltet Patrick Lancaster amerikai influenszer, egykori tengerészgyalogos. Újságíróként ugyanis az orosz-ukrán háborúról tudósít, viszont az orosz oldalról. Friss videójában az látható a leírás szerint, hogy Avdiivka városához közel, a donyecki fronton nyomulnak előre az orosz csapatok, amikor egy ukrán drón kiszúrja őket, és tüzet nyitnak rájuk – írja a Mandiner.
Bár a felvétel meglehetősen hosszú, de annál érdekesebb, hiszen nem sok angol nyelven tudósító csatorna számol be a háború mindennapjairól az oroszok szemszögéből.
Egyre több amerikai ellenzi Ukrajna támogatását
Az Ukrajnára fordított amerikai segélykiadások elérték a 113 milliárd dollárt, aminek következtében amerikaiak milliói veszítik el az élelmiszerjegyekhez és az egészségbiztosításhoz való hozzáférést – mondta Robert Kennedy, az amerikai demokraták egyik elnökjelöltje.
Kennedy azt is megjegyezte, hogy
Ukrajna valójában a szuperhatalmak közötti konfrontáció platformjává vált.
Orosz védelmi miniszter: Kijev katonai erőforrásai csaknem kimerültek
Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián.
„A harci cselekmények előzetes egyenlege azt mutatja, hogy Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek” – mondta.
Állítása szerint az ukrajnai háborúban nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati fegyverek, a NATO hadművelettervezési, csapatirányítási és kiképzési módszerei nem biztosíthatnak fölényt a harctéren. Sojgu szerint a „különleges hadművelet” véget vetett a kollektív Nyugat dominanciájának a katonai szférában.
„Ma a harctéren semmi sem egyedi és sebezhetetlen az orosz fegyverekkel szemben. Sok esetben még a szovjet gyártmányú eszközök is felülmúlják harci mutatóikban a nyugati modelleket. Objektív ellenőrzési adatokkal rendelkezünk német tankok, amerikai páncélozott járművek, brit rakéták és más fegyverrendszerek megsemmisítéséről. Készek vagyunk megosztani partnereinkkel a nyugati technika gyenge oldalaira vonatkozó értékeléseinket” – közölte a miniszter.
Elmondta továbbá, hogy Oroszország a „különleges hadművelettel” párhuzamosan, rövid határidőkkel, többszörösére növelte az előállított rakétatüzérségi fegyverek, a harckocsik és egyéb páncélozott járművek, valamint a drónok számát.
A tárcavezető kiemelte, hogy az Egyesült Államok Kijev támogatására hivatkozva világszerte kiürítteti partnerei arzenálját, lényegében megtisztítva a piacot az amerikai hadiipar termékei számára. Mint mondta, az új fegyverekért a partnereknek nem csak sokat kell fizetniük, hanem „bele kell egyezniük a szuverenitás korlátozásába a biztonsági szférában”. Meglátása aszerint az európai védelmi politikát alárendelték az amerikai érdekeknek.
Az orosz védelmi miniszter megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint ma Oroszországgal nem Ukrajna fegyveres erői állnak szemben, hanem az egész kollektív Nyugat, amelyhez csatlakoztak az ázsiai–csendes–óceáni térség egyes államai is. Sojgu szerint a külföldi tanácsadók az ukrán katonákat arra használják fel, hogy elgyakoroltassák a harc különböző változatait nyugati fegyverek használatával, nem törődve az emberveszteségekkel.
Állítása szerint a fogságba esett ukrán katonák rendkívül negatívan vélekedtek a NATO-szabvány szerinti katonai kiképzésről.
Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, amely korábban háborús bűncselekményként emlegette a kazettás lőszerek bevetését, ilyeneket adott át Ukrajnának. Rámutatott, hogy a humanitárius szervezetek, „ahogyan az várható volt”, nem ítélik el az ilyen eszközöknek a civileket sújtó alkalmazását, és kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálhatja döntését, amelyben „lemondott” a kazettás eszközök használatáról.
Azzal vádolta meg Kijevet, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezést pajzsként használta fel az orosz rakétacsapásokkal szemben saját fegyverei és lőszerraktárai védelmében.
A konferenciával párhuzamosan zajlik az orosz főváros vonzáskörzetéhez tartozó Kubinkában a hétfőn megnyitott Armija-2023 haditechnikai kiállítás és vásár, amelyen 85 ország képviselteti magát, ami a szervezők szerint több mint duplája a tavalyinak. A fórumon Kína, India és Irán is állít ki haditechnikai eszközöket.
Csak idő kérdése, hogy USA kiszálljon az orosz–ukrán konfliktusból
Az amerikai hatóságok most kivonulhatnak az ukrán konfliktusból, feláldozva ezzel presztízsüket, vagy megvárhatják az amerikai választók végső csalódását. Branko Marsetich, a Responsible Statecraft című amerikai kiadvány rovatvezetője fejtette ki véleményét – írja az Origo.
A rovatvezető szerint
az ország vezetése erősen túlbecsülte a háború tétjét,
de most, hogy kiszálljanak a konfliktusból, fel kell hagyniuk azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek szerint Oroszország veresége fontos a demokrácia és a világközösség jövője szempontjából. „A Fehér Háznak hirtelen meg kell majd győznie a közvéleményt arról, hogy a tét valójában sokkal szerényebb, mint ahogyan azt eredetileg állították” – mondta Marsetich.
Hozzátette, hogy
az amerikai hatóságok már nem táplálnak illúziókat az ukrán hadsereg fronton elért sikereivel kapcsolatban,
így a konfliktusból való kivonulásuk csak idő kérdése. Ugyanakkor – folytatta az elemző – egyre több amerikai ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.
A rovatvezető szerint az amerikai kormányzatnak két lehetősége van: vagy befejezi a konfliktust a Kijev számára kedvezőtlenebb feltételekkel, miközben kritikával kell szembenéznie, vagy folytatja a konfliktust, a jövőbeni siker reményében. „A közhangulat azonban tovább romolhat, ami mindenképpen csökkenti az újraválasztás esélyeit” – hangsúlyozta.
Fotó: Mikola Tisz / Forrás: MTI/EPA
Ukrajna 16 rakétát semmisített meg a Lvivet és Volinyt ért támadás során
Ahogy azt korábban írtuk az nagyszabású támadás történt Lvivben és Volinyben.
Az ukrán légierő közölte, hogy a támadás során a 28 Oroszországból indított légi és tengeri rakétából Ukrajna 16-ot megsemmisített – írja az Origo a Reutersre hivatkozva.
Korábban a lvivi régió kormányzója, Makszim Kozickij azt mondta, hogy „orosz rakétacsoportok” indultak a régió felé.
Új légvédelmi fegyver gyártásába kezd Oroszország
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elrendelte a Kurganpribor kutató és gyártó egyesület (NPO) által a Hadsereg-2023 fórumon bemutatott RVV-MD rövid hatótávolságú levegő rakéta gyártásának beindítását. Jelentette a RIA Novosztyi. „Elvárom, hogy a lehető legrövidebb időn belül beindítsák ennek a terméknek a gyártását” – mondta a miniszter a „Kurganpribor” vezérigazgatójához, Fedor Kolosovnyikovhoz intézve szavait az NSZK standjának megtekintése során. Megjegyzendő, hogy a vállalkozás vezetője szavát adta, hogy mindent megtesz a megbízás teljesítése érdekében.
Az RVV-MD az R-73-as rakéta továbbfejlesztése. Az infravörös irányítórendszerrel és kombinált aerogáz-dinamikus irányítással ellátott lövedéket úgy tervezték, hogy a nap bármely szakában képes legyen légi célpontokat támadni. Az RVV-MD maximális indítási távolsága 40 kilométer.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata / Forrás: MTI/AP
Nagyszabású orosz támadás érte Ukrajna nyugati részét
Nagyszabású orosz rakétatámadás érte kedd hajnalban Ukrajna nyugati részét, Lemberget (Lviv), és az északnyugati Volhíniai területet (Voliny), a beszámolók szerint ez utóbbi régióban három ember meghalt – közölték helyi tisztviselők.
Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el mintegy két órán keresztül, amely hely idő szerint hajnali 2 óra körül (magyar idő szerint 1 órakor) kezdődött.
Lemberg polgármestere, Andrij Szadovij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy egy égő lakóház kiürítésére adtak utasítást.
A lembergi támadás, és az ottani károk teljes mértéke egyelőre nem ismert. Korábban Makszim Kozickij, a terület kormányzója jelentette be, hogy „orosz rakéták csoportjai” tartanak a régió felé.
Az ukrán média arról számolt be, hogy a keddi támadás volt a legnagyobb a régió ellen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.
Támadás érte a Lembergtől mintegy 150 kilométerre északra fekvő Volhíniai területet is, amely határos Lengyelországgal. A térség székhelyén, Luckban halálos áldozatai voltak a légicsapásoknak.
Jurij Pohuljajko volhíniai kormányzó a Telegramon azt írta, hogy Luckban, egy ipari vállalat telephelyén áldozatokat is követelt a támadás.
Sajnos, a légicsapás következtében halálos áldozatok is vannak. Egyelőre három ember meghalt. Több sebesült kórházban van
– tudatta a politikus.
Meghiúsultak az ukrán támadások Kupjanszknál
A Nyugat csoport csapatai egy nap alatt öt ukrán ellentámadást vertek Kupjanszknál – közölte Szerhij Zybinszkij, a csoport sajtóközpontjának vezetője.
Kétszer is megtámadták az orosz csapatok Novoszelovszkoje település közelében lévő állásait.
Az ellenséges előrenyomulást időben leleplezték, a vontatott Giacint-B haubikák és Msta-S SAU-k tüze tűzvereséget okozott, a támadásokat visszaverték. Megsemmisült akár egy szakasznyi ember
– mutatott rá a tiszt.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6994-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7632-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az ukrán elnök Kárpátaljára látogatott
Magyarország több gesztust is tett Ukrajnának az utóbbi időben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig Kárpátaljára látogatott, ahol a magyar közösség vezetőire is időt szánt. Jelentheti ez, hogy felcsillant a remény a feszült ukrán–magyar kapcsolatok rendezésére? – teszi fel a kérdést a Magyar Nemzet.
Habár mindenképpen pozitív fejleményekről van szó, a kárpátaljai magyarok képviselői, illetve a szakértők sem túl derűlátók a kérdésben. A részletekért kattintson.
Nyugat-Ukrajnát érte rakétatámadás
Két ember megsérült a nyugat-ukrajnai Lutsk város elleni orosz rakétatámadásban. Rakéta talált el egy ipari üzemet a városban – jelentette a Volini megye kormányzója, Jurij Pohuliaiko a Telegramon.
Több drónt gyártana Ukrajna
A drónok gyártásának növelése, azok külföldi partnerektől való beszerzése az offenzív műveletekkel kapcsolatos egyik legfontosabb feladat – mondta Zelenszkij ukrán elnök.
Légiriadó szinte minden ukrán régióban
Rakétatámadás veszélye miatt légiriadót rendeltek el az ország nyugati részét kivéve mindenhol – írta a Kyiv Independent. A támadást valószínűleg a Kaszpi-tengerről indítják az oroszok.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
