Szijjártó: Magyarország és Lengyelország szorosan együttműködik a migráció ügyében (videó)

A magyar külügyminiszter lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy Afganisztánban egyre romlik a helyzet, látni a jelentéseket egy polgárháború kibontakozásáról, de már az iszlamista tálib lázadók hatalomátvétele előtt is a lakosság fele humanitárius segélyen élt.

„Azok a nyugat-európai nyilatkozatok, amelyek minden afgán számára meghívóként értelmezendők, Európa vonatkozásában rendkívül felelőtlenek”

- fogalmazott.

Rámutatott: a kontinens több irányból is migrációs nyomás alatt áll, már nem csak délről, Afrika vagy a Közel-Kelet irányából, hanem keletről, Fehéroroszországon át is, és ha ehhez még hozzáadódik egy bevándorlási hullám Afganisztánból, annak „beláthatatlan következményei lesznek”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel migrációs politika a „józan ész talaján áll”, Magyarország 2015-ben épített kerítést, Lengyelország pedig most tesz így a keleti határán.

Kiemelte,

a két kormány nem csupán beszél arról, hogy helyben kell segíteni, s erre példaként hozta fel, hogy egy egymillió eurós program keretében magyar-lengyel együttműködésben segítséget nyújtanak jordániai kórházaknak, hogy megfelelően el tudják látni az ott tartózkodó szíriai menekülteket.

Leszögezte: a jelenlegi nyugat-európai migrációs politika óriási fenyegetést jelent Európa számára a biztonság és az identitás, valamint most az egészségügy szempontjából is, ugyanis egy tömeges bevándorlási hullám jelentősen megnövelné a koronavírus terjedésének kockázatát.

A Karpaczi Gazdasági Fórumon felszólalva a külügyminiszter elmondta, fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, azonban azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják – mondta a tárcavezető a lengyel parlament alsóháza (szejm) által szervezett, Kárpátok Európája nevű nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetésén.

Hozzátette,

Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, s teljességgel elutasítja azt a „szélsőséges” föderalista álláspontot, amely egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek

- szögezte le.

Szijjártó az EU versenyképessége kapcsán kijelentette, hogy a tagállamoktól nem szabad elvenni a jogot, hogy döntsenek saját adópolitikájukról, és szükség van a belső versenyre is. Emellett szerinte a közösség bővítésének blokkolása is csökkenti a versenyképességet, különösen az Egyesült Királyság kilépését, illetve azt követően, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU-Svájc keretmegállapodásról.

Úgy vélekedett, hogy Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, ez óriási stabilizációs tényező lenne az egész Nyugat-Balkán szempontjából. Ráadásul – mint mondta – azt is fontos látni, hogy „a politikában nincs légüres tér”, amennyiben a blokk nem cselekszik, más hatalom fogja kiterjeszteni a befolyását a térségre.

A miniszter a magyar külpolitika lelkének a visegrádi együttműködést nevezte, aláhúzva, hogy a négy ország ennek köszönhetően olyan fontos európai ügyekben ért el eredményeket, amelyekben egyedül nem lett volna esélyük.

Kiemelte: „ha mi nem vagyunk elkötelezettek, akkor ma kötelező letelepítési kvóták szerint osztanák szét a migránsokat az EU-ban, de nem engedtünk a kívülről jövő, elképesztő erejű nyomásnak, mindvégig kitartottunk az álláspontunk mellett”.

Végezetül rámutatott, Németország 70 százalékkal nagyobb a kereskedelmi forgalma a visegrádi négyekkel, mint Franciaországgal. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy Közép-Európa adja a német gazdaság „hátországát”, s az észszerű gazdaság- és biztonságpolitikának köszönhetően a világ egyik legversenyképesebb térségévé vált, például 2014 óta Magyarország is minden évben megdöntötte a beáramló beruházások rekordját.