Németországban ismét a menedékkérők kitoloncolásáról megy a vita

A belügyminisztérium közleménye szerint az intézkedés 535 személyt érint, azonban mindenki ügyét egyenként megvizsgálják, és azt követően döntik el, hogy az illetőt hazaküldik-e vagy sem – írja a Magyar Nemzet.

A vallási közösség tagjai azonban maradnának: azzal érvelnek, hogy bár muszlimoknak nevezik magukat, az iszlám mégsem ismeri el őket, mivel prófétájuknak Mohamed helyett az irányzat kitalálóját, Gulam Ahmadot nevezik, az ellentét miatt pedig üldöztetésnek vannak kitéve és a pakisztáni büntetőjog szerint akár bíróság elé állhatnak a közösség tagjai. A német hatóságok azonban azzal érvelnek, hogy a dél-ázsiai országban több olyan város is van, ahol nagy számban élnek a közösség tagjai, ilyen például Rabwah városa is az ország keleti felén.

„Az ahmadijja kizárása még a pakisztáni alkotmányban is szerepel”

– magyarázta Mohammad Szuleman Malik, a türingiai és szászországi ahmadijja közösségek szóvivője utalva arra, miért menekültek el Pakisztánból és miért nem akarnak hazatérni. Az ország jogrendszere szerint például útlevelet is csak akkor kaphatnak az ahmadijja közösség tagjai, ha aláírnak egy nyilatkozatot, mellyel lemondanak az irányzat követéséről.

Németországban a járványügyi intézkedések miatt az elmúlt időszakban ideiglenesen felfüggesztették a kitoloncolásokat, Pakisztánba azonban már februárban is indult egy járat az Európába érkező migránsokkal, összesen 16 személyt szállítottak vissza a hazájába.

A kitoloncolt személyek között tizenegy bűnöző volt, akiket németországi tartózkodásuk alatt különféle bűncselekmények miatt ítéltek el, például emberölés, nemi erőszak, fegyverrel történő lopás, kábítószer-kereskedelem miatt

– áll a Bajorországi menekültügyi hivatal közleményében.

A statisztikai adatok szerint Németországban 2019-ben több mint 22 ezer személyt toloncoltak vissza, tavaly viszont 52 százalékkal kevesebbet. Múlt héten például Afganisztánba küldtek vissza a hatóságok 26 migránst, 2016 óta pedig több mint ezer afgán menedékkérő kérelmét tagadták meg. A kitoloncolás azonban korántsem egyszerű folyamat, hiszen az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint a menekültek nem küldhetők vissza hazájukba, ha ott háború zajlik vagy üldöztetésnek lennének kitéve – Szíriába például 2012 óta nem küldtek vissza senkit. Sok esetben a kitoloncolt személyek visszatérnek az európai országokba és ismét benyújtják a menedékjog iránti kérelmet.

Horst Seehofer német belügyminiszter korábban ismertette, hogy a tavalyi évben jelentős mértékben csökkent a menedékjog iránti kérelmek száma Németországban. A politikus szerint a világjárvány a migrációs folyamatokra is hatással van, ugyanis a korlátozások miatt a nemzetközi utazás sem olyan egyszerű, mint korábban, továbbá ideiglenesen több ország lezárta határait, így sokan nem tudtak eljutni az európai államokba. 2020-ban mintegy 76 ezer menedékjog iránti kérelmet regisztrált a belügyminisztérium, ami közel 32 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. A legtöbb kérelmet szíriai, afganisztáni, iraki és törökországi állampolgárok nyújtották be.