Az uniós intézményeknek foglalkozniuk kell a kisebbségvédelem kérdéseivel

Az európai integráció mindeddig alapvetően a gazdasági egységre, a belső piacra, illetve az ehhez kötődő szakpolitikákra koncentrált. Minden ezen túli politikai döntés csak másodlagos témaként jelent meg az európai politikában – mondta a korábbi uniós biztos.

Most a Minority SafePack, a kezdeményezők sikerének köszönhetően, megjelenik az európai politika radarján, méghozzá olyan témaként, amely potenciálisan nagyon sok mindent átalakíthat.

Nem csupán az Európai Parlamentben (EP), az unió tanácsában, hanem magában az Európai Bizottságban is – fűzte hozzá.

Az európai intézményeknek szembesülniük és foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel és valamilyen választ kell adniuk ezekre – mutatott rá Navracsics Tibor.

Vincze Loránt EP-képviselő, a Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kiemelte: korszakalkotó, történelmi jelentőségű kezdeményezésről van szó, amiről csaknem évtizedes távlatból elmondható, hogy sikertörténet.

Kezdeményezésüket indokolva elmondta: úgy érezték, hogy a kisebbségvédelem rendezetlen kérdés.

Száz éve nem sikerült a magyar kisebbségek helyzetét megnyugtatóan megoldani, Erdélyben napjainkban azzal szembesülnek, hogy az identitásukat kell megvédeniük, miközben fejleszteni, modernizálni kellene a társadalmat. A

z erdélyi magyarság jogos törekvése, hogy fejlődjön – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez azonban az kell, hogy a kisebbségek jogai biztonságban legyenek.

A kisebbségvédelem Európában nagyon eltérő képet mutat, ennek ugyanakkor nem kellene állam- vagy szülőhelyfüggőnek lennie. Olyan standardokat kell teremteni, amik minden kisebbség számára biztosítják a jogi kereteket – fűzte hozzá.

Megjegyezte: ma egyetlen európai vagy nemzetközi szervezet sem tud hatni a nemzetállamok kisebbségpolitikájára, és a hajlandóság sincs meg bennük.

Az unió intézményrendszere semmilyen védelmet nem nyújt az európai kisebbségeknek.

Jelezte: kidolgozták a jogszabály-javaslataikat, s azokat októberben, nyilvános meghallgatáson bemutatták az Európai Parlamentben is. A fogadtatás alapvetően pozitív volt – értékelt a politikus.

Kitért arra, hogy

az EP december közepén plenáris vitát rendez a témában, és ezt követően határozatot fogadnak el. Az Európai Bizottságnak január közepéig kell döntenie arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot.

Gál Kinga EP-képviselő szerint a kisebbségvédelem területén nehéz látványos áttörést elérni. Hozzátette: a Minority SafePackkel már most sikerült valami, amit „korábban nehezen hittek”. A kezdeményezés mérföldkő lehet az európai kisebbségvédelem területén – hangsúlyozta.

Vizi Balázs egyetemi docens arról beszélt, hogy nagyon érzékeny kérdésként kell tekinteni az emberi jogokra és ezen belül a kisebbségek védelmére.

Amikor az emberi jogokról, a diszkrimináció tilalmáról beszélnek, akkor nem lehet megkerülni, hogy ez utóbbi kiterjed-e a nemzeti kisebbséghez való tartozásra – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója.

A kisebbségek védelmét illetően három szintet különített el, az első a nemzeti kisebbségek létének az elismerése, a második a velük szembeni diszkrimináció „kreatív értelmezése”, ami akár pozitív diszkrimináción keresztül az esélyegyenlőségüket javíthatja, a harmadik pedig az, amikor az állam vagy egy szervezet kifejezetten pozitív intézkedéseket tesz a nemzeti kisebbségek támogatása érdekében.

Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte: a Minority SafePack nemzetstratégiai kezdeményezés, amely jelentősen javíthat a határon túli magyar közösségek helyzetén.

Hozzátette:

„nemcsak nekünk fontos” a kezdeményezés, a támogató nyilatkozatot összesen 1 123 422-en írták alá, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániába, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

Az európai kisebbségi szolidaritás tehát létezik – összegzett.