Titkosszolgálati módszerekkel figyelhették az Eötvös Károly Intézetet

Az Eötvös Károly Intézet 2017. május 2-án közérdekű adatigénylést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszterhez annak feltárására, hogy az intézet volt-e titkos információgyűjtés alanya - tudatta közleményében az intézet.

Az adatigénylés teljes terjedelmében itt olvasható.

1. A közérdekű adatigénylésre Németh Szilárd nyilatkozatai adtak okot, aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnökeként elmondta, hogy kérte a bizottságtól és a titkosszolgálatoktól a „Soros-hálózattal együttműködő szervezetek" tevékenységének teljes átvilágítását, név szerint is megemlítve az Eötvös Károly Intézetet. Néhány hónappal később Németh Szilárd arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az általa kért vizsgálat megtörtént, és a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentést is tettek a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt annak eredményeiről.

A közvélemény bevonása vízválasztónak tekinthető, mivel ezt megelőzően az Eötvös Károly Intézetre vonatkozó titkos információgyűjtés folytatásának puszta ténye is olyan adat volt, melynek titokban tartását elvileg a nemzetbiztonsági szolgálatok zavartalan működéséhez fűződő nemzetbiztonsági indok védhette volna. A leplet azonban nem más, mint a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a kormánypárt képviseletében megnyilatkozó alelnöke lebbentette fel, így nincs többé titok, melyet nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva óvni lehetne.

2. A titkos információgyűjtés elrendelése nemzetbiztonsági célból kizárólag miniszteri döntés függvénye, ahhoz a hatályos szabályok szerint bírói engedélyre nincs szükség. Nincs tehát olyan eljárási garancia, amely meggátolná, hogy a titkos információgyűjtés eszközét a kormány politikai céljainak szolgálatában vesse be. A szabályozás nyitva hagyja a visszaélés lehetőségét – amennyiben a közérdekű adatigénylés eredményeként bebizonyosodik, hogy az EKINT-et megfigyelték, az ezt bizonyítaná.

- Konkrét bűncselekmény felderítéséhez kapcsolódva, a rendőrségi törvény által pontosan felsorolt esetekben, bírósági engedélyhez kötötten (1),

- vagy pedig precízen meg nem határozott nemzetbiztonsági megfontolások alapján, az igazságügyi miniszter engedélyének birtokában. (2) 

A kettő közül az utóbbival kapcsolatban, az EKINT korábbi munkatársai által indított Szabó és Vissy vs. Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság előtt már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a bírói kontrollt nélkülöző szabályozás nem elégíti ki az európai jogállami követelményeket és közvetlen veszélyt jelent a magánszférajogokra.(3)

(1) A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (2) bekezdés.

(2) Rtv. 7/E. § (3) bekezdés.

(3) Bővebben erről ezen a linken olvashat.

3. A kormány politikai céljai világosak, és az EKINT megfigyeléséről szóló hírek pontosan illeszkednek a kormányzati propagandába. 

Németh Szilárd alig néhány nappal a 2016. október 3-i kvótanépszavazást megelőzően újította meg a civil szféra elleni kormányzati hadüzenetet.

Ekkor már látszott, hogy a kormánypártnak kész forgatókönyve van a menekültekkel szemben folytatott gyűlöletkampány eredménytelensége esetére is: a már felkorbácsolt indulatokat új célpont felé kívánja terelni.

Néhány héttel később meg is jelent a Kormánynak az Országgyűlés 2017-es tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programja, melyben a „civil szervezetek átláthatósága" már szerepet kapott.

2017. április 7-én kormánypárti országgyűlési képviselők (köztük Németh Szilárd) benyújtották a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló T/14967. sz. törvényjavaslatot.

Az EKINT-et a kormányzati kommunikáció következetesen az „átláthatatlan civil szervezetként" emlegette, ez is ürügyül szolgált a civil szféra „átláthatóságát" szorgalmazó törvényjavaslat benyújtásához.

A minisztériumnak a törvény értelmében 15 napja van arra, hogy az adatigénylésre válaszoljon.