Csernobil máig kísért: az ottani kutyák génállományából is kimutatható az atomkatasztrófa

Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili nukleáris katasztrófát követően 120 000 embernek kellett elhagynia Pripjat városát és annak környékét. Az evakuáció során sok háziállatot, köztük sok kutyát, hátrahagytak, amelyek minden nehézség ellenére életben maradtak, és stabilan növekvő populációt hoztak létre a sugárfertőzött térségben. A szakértők arra voltak kíváncsiak, az állatok miként alkalmazkodtak az extrém környezeti körülményekhez.

A tanulmány szerzője, Elaine Ostrander elmondta, hogy pusztán a DNS-profil alapján meg tudják állapítani, mely kutyák élnek a reaktornál, illetve annak árnyékában. Ezek a kutyák azoknak a házőrzőknek a leszármazottai, amiket a menekülő emberek hagytak hátra a katasztrófa idején.

A legújabb adatok szerint összesen 800 félig elvadult kutya kóborolhat Csernobil közelében. Az állatok időnként kapcsolatba kerülnek a környéken dolgozó, kutató emberekkel is, de az állatorvosok is felkeresik őket, hogy beadják a szükséges vakcinákat.

A kutatás következő lépése az lesz, hogy megnézik, a génváltozások miként befolyásolják a kutyák megjelenését, egészségi állapotát és viselkedését. Az eredmények akár olyan mutációkra is fényt deríthetnek, amelyek segítik az állatok túlélését a megnövekedett sugárzással szemben.

A teljes tanulmány, amit az Origo szemlézett, a Science Advances című tudományos folyóiratban olvasható.