Kiss védője enyhítést kért, ha hatályban maradna az ítélet

A romagyilkosságok ügyében folyó büntetőper másodfokú tárgyalásán, szerdán Bérdi Zsolt a védőbeszéde végén elsősorban azt indítványozta, hogy eljárási szabálysértések miatt helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet.

Hozzátette: ha ennek az indítványának nem adnak helyt, akkor mondják ki bűnösnek védencét a Galgagyörkön, a Piricsén és a Tarnabodon elkövetett cselekményekkel kapcsolatban foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében.

Bérdi Zsolt továbbá indítványozta, hogy a Besenyszögön, a debreceni menekülttábornál, valamint Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán elkövetett cselekményekkel kapcsolatban, továbbá a hadianyaggal való visszaélés bűntett tekintetében bizonyítottság hiányában mentsék fel Kiss Árpádot az ellene emelt vád alól.

Erre tekintettel kérte, hogy védencét a Fővárosi Ítélőtábla határozott idejű, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje, és mondja ki, hogy a büntetés kétharmad részének letelte után feltételesen szabadságra bocsátható.

Az ügyvéd végül Iustitia, az igazságot megszemélyesítő ókori istennő alakjára hivatkozva azt is kérte, hogy az eljáró tanács tagjai a döntésük meghozatalakor "takarják le a szemüket", ne azt nézzék, hogy ki ül a vádlottak padján, hanem azt, törvényesen folyt-e le a büntetőeljárás, s ha nem, akkor kezdjék azt elölről.

Kiss Árpád nem kívánt élni felszólalási jogával a tárgyaláson, de benyújtott a bíróságnak egy iratot.

Kiss István másodrendű vádlott védője csatlakozott Kiss Árpád ügyvédéjének indítványához, és szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, egyebek mellett eljárási szabálysértésekre és megalapozatlansági okokra hivatkozva.

Kiss István - Kiss Árpád testvére - a tárgyaláson felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte tisztességtelen eljárás részesei voltak a letartóztatásuktól kezdve egészen az elsőfokú ítélet indoklásának kézhezvételéig.

Szerinte tisztességtelen volt, hogy az akkori országos rendőrfőkapitány elfogásukkor kijelentette, hogy kétséget kizáró bizonyítékaik vannak ellenük. Ezzel - Kiss István szerint - szabad útjára engedte a médiát, amely hisztérikusan járt el az ügyben.

A másodrendű vádlott szólt arról is, hogy szerinte politikai nyomás alatt zajlott a nyomozás, és a bírósági szakban is folytatódott a tisztességtelen eljárás. Közölte továbbá, hogy az első fokon eljáró bíró tanács elnöke, Miszori László megalázóan bánt és kiabált velük, valamint volt, hogy gúnyolódott a személyén.

Kiss István kijelentette: sérült a védelemhez való joga, az ítélet megalapozatlan, a bíró egyoldalúan cenzúrázta a bizonyítékokat, és szerinte ezen csak az segíthet, ha hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet és új eljárásra kötelezik a bíróságot.

A tárgyalás a szünet után a harmadrendű vádlott védőjének perbeszédével folytatódik.

A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.