Egy szál virág helyett

A tragédiák mélyen belénk vésődnek. Talán ezért sem tűnik fel, hogy már tíz éve történt az UNI Győr női csapatát ért súlyos baleset: 2013. szeptember 7. azóta fekete betűkkel íródik a magyar és a győri kosárlabdázás történetében. 
Otthon a nappaliban ültem, amikor telefonon hívtak a döbbenetes hírrel. Ha most rá gondolok, ugyanaz a fojtogató érzés fog el, mint annak idején. Miközben már feltolulnak a velük kapcsolatos emlékek is a bajnoki cím ünneplésétől kezdve a kurszki éjszakai sörözésen át a révfalui sakkversenyig. 
A száraz tény az, hogy az együttest a soproni edzőmeccsre szállító autóbusz Kapuvár és Vitnyéd között olyan szerencsétlenül ütközött egy öreg Ladával, aminek következében felborult. A balesetben Tapodi Péter klubigazgató 45 évesen, Fűzy Ákos vezetőedző pedig 49 évesen elhunyt. A játékosok és a vezetők közül többen súlyos sérüléseket szenvedtek. A legrosszabbul Natasa Kovacevic járt, a fiatal szerb kosaras a bal lábát térd alatt elveszítette. A sors kegyetlen fintora, hogy az akkor a világ egyik legnagyobb ígéretének tartott Kovacevic azért választotta a győri klubot, mert az itteni szakmai munkában látta a garanciát arra, hogy csodálatos karriert futhasson be. Helyette most a klub örökös tagja, de az életvidámságán szerencsére nem esett csorba. 
Dicsérni kell a győri egyesületet, amely méltó módon ápolja az egykor volt remek szakemberek emlékét: díjakat alapítottak, amelyek a nevükben is rájuk emlékeztetnek és ez idő tájt minden évben meccset játszanak a tiszteletükre. A tizedik évfordulón a brit London Lions együttese lesz az ellenfél pénteken este az egyetemi csarnokban. 
Ahogy mondják: senki nem hal meg igazán, amíg emlékezünk rá.