Már most ráköszönnek az utcán a győri szurkolók Ulrik Kirkelyre, az Audi-ETO dán vezetőedzőjére - Interjú

– Kezdjük egy kicsit lazább kérdéssel: alig két hét után milyenek az első benyomásai az országról, Győrről és a klubról?

– Nem udvariaskodás miatt mondom, de eddig minden fantasztikus. Elképesztő a város atmoszférája, az emberek nagyon kedvesek, barátságosak. Meg is lepett, mennyien rám köszönnek, sokan csak annyit mondanak, hogy „Szia”, „Hello”, de vannak, akik sok sikert kívánnak. Óriási dolog személyesen megtapasztalni, hogy mennyire szeretik az emberek a kézilabdát Győrben.

– Sokat gondolkozott, mikor megkereste az ETO? Egész pontosan mi volt az első gondolata az első telefonhíváskor?

Sportos családból származik

– Honnan indult egyébként az edzői karrierje?

– Sportszerető családban nőttem fel, nagyon sok sportot kipróbáltam, de végül a kézilabda mellett kötöttem ki, viszonylag elég korán. A kézilabdában a taktika jelentősége ragadta meg a figyelmemet. Nekem a csapatsportok tetszettek, és a kézilabda kicsit jobban tetszett ebből a szempontból. Tizenhárom évesen döntöttem végleg a kézilabda mellett. Játékosként a GOG-ban szerepeltem, irányító voltam, de többnyire csak a második csapatban kaptam szerepet, de ezzel rendben voltam. A csapattáraimmal remek közösséget alkottunk, nap mint nap együtt edzettünk a válogatottakkal teletűzdelt első csapattal, amiben rengeteget lehetett fejlődni. Az edzősködést nem teljes állásban kezdtem meg, két-három évre abba is hagytam az edzősködést, ahova 2009-ben tértem vissza, mikor hívott a bahreini szövetség, hogy a csapatukat juttassam ki a 2011-es világbajnokságra. Elfogadtam a felkérést, és sikerrel is jártunk.

– Bahrein után Szaúdi-Arábia, Dánia majd Japán következett. Eleinte csak férficsapatokkal dolgozott, majd váltott a női szakágra. Miért?

– Több mint húsz évig valóban csak fiú- és férficsapatokkal dolgoztam, de Jan Pytlick kollégám – egyben a barátom – hívására nem tudtam nemet mondani. Jan elvállalta a dán női szövetségi kapitányi posztot és felkért maga mellé segítőnek. Nem hezitáltam sokat, új kihívás volt nőkkel dolgozni.

A szépre szívesebben emlékezik

– Ami azóta is tart. Edzőként melyik eredményére a legbüszkébb, és mely állomások sikerültek a legrosszabbul?

– Mindig jobban és szívesebben emlékezünk a sikerekre – mondta nevetve Ulrik Kirkely. – Sok helyen megfordultam, igazából mindegyik országban, kontinensen más és más volt a cél, mások a lehetőségek. Azt gondolom, ha ki kell emelnem valamit, akkor egyértelműen az olimpia Japán válogatottja élén, Bahrein az első világbajnokság 2011-ben, a maga nemében az egy elképesztő eredmény volt. Dán bajnokságot nyerni is fantasztikus volt, és a már említett másodedzőség hazám válogatottja mellett ugyancsak kiemelendő. Szóval szerencsére jutott bőven a jó emlékekből.

– És a rosszabból?

–  Természetesen voltak csalódások, a legnagyobb eddig egyértelműen az számomra, hogy a Bajnokok Ligájában a Final Four még nem jött össze,

– Idén éppen az Audi-ETO ellen lett volna erre esély…

– Így van, de a győri csapat egyértelműen jobb volt nálunk.

– Az idei szezonban egyébként az Odense három kulcsmeccsét is nagy különbséggel veszítette el, a Dán Kupa-döntő, majd az említett BL-negyeddöntőt, végül a bajnoki döntő harmadik, mindent eldöntő meccsét. Miért omlott ennyire össze ezeken a mérkőzéseken csapata?

– Elég peches szezon volt a legutóbbi, top válogatott játékosok hiányoztak, így például Höjlund, Rej vagy éppenséggel Reinhardt. Ilyenkor néhány új dolgot kénytelen csinálni az ember, hogy a hiányzókat ellensúlyozni tudja, sajnos nem jött össze, az utolsó lépésben rendre komoly akadályokba ütköztünk. Azt ugyanis ne felejtsük el, hogy olyan csapatoktól kaptunk ki, mint az Esbjerg vagy ugyebár az Audi-ETO.

Bármivel fordulhatnak hozzá a játékosok 

– Milyen típusú edzőnek tartja magát?

– Úgy szoktam fogalmazni, hogy az a fajta fickó vagyok, akihez a játékosok bármivel odajöhetnek, bíznak benne. Fontosnak tartom a lojalitást is.

– És taktikailag mit tekint a legfontosabbnak? Mire helyezi a hangsúlyt? A skandináv kézilabdára, a hét a hat elleni játékra, esetleg a védekezésre?

– Utóbbi egyértelműen a legfontosabb, jó védekezés nélkül nem lehet igazán eredményes egy csapat. Emellett számomra rendkívül fontos, hogy erős egység alakuljon ki a csapatban, mert csak így lehet folyamatosan építkezni. Nyilván lesz fókusz a gyors támadásépítésre és azok befejezésére, aki ismer, tudja, hogy a hét a hat elleni játékot is elő szoktam venni. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni védekezési képességekre is.

– Egy biztos, az ETO kerete csupa harcedzett, tapasztalt játékosból áll, ugyanakkor azt sem szabad azért figyelmen kívül hagyni, hogy a keret nagyobbik része túl van a harmincéves korán. Ezt mennyire kell figyelembe vennie a szezon során?

– Két részre bontanám, ahhoz, hogy a csúcsra juss, a csúcsokat ostromold, nagy címeket szerezz, kell a tapasztalat, kellenek a nagy meccsek, hogy tudd, bizonyos helyzetekben mire számíts, mi vár rád. Az is tény, hogy azért nyilván meg kell találni a helyes adagot, a fizikai képességekre, arra, hogy ki mit és mennyit bír, oda kell figyelni. Nem hinném, hogy emiatt félni kellene, számomra az életkor amúgy is csak egy szám.

Egység is kell a sikerekhez

– A szezon végén mivel lenne elégedett?

– Ezt is két oldalról közelíteném meg. Az mindenképpen elégedettségre adna okot, ha az említett egység, a csapaton belüli kommunikáció kialakulna. Új a rendszer, új útra léptünk, de itt jön be a másik dolog: Győrben természetesen aranyérmekben kell gondolkodni, erről nem is mondunk le. Tudom, hogy az elmúlt három évben még a hazai duplázás sem jött össze, a BL-ben sem lett meg az első hely, de azon leszünk, hogy ezt a sorozatot megtörjük. A Bajnokok Ligájában is sok klub célozza meg az első helyet, mindenki nem érhet oda, de mi most szeretnénk. A magyar bajnokság és a kupa sem egyszerű feladat, de késznek kell lennünk arra, hogy mindkét címet begyűjtsük.

– Aligha én leszek az első, aki felhívja a figyelmét, hogy az FTC elleni meccsek talán a szezon legfontosabb párharcai.

– Hallottam már pár embertől ezt.

Hozzáteszem, a Fradi mellett azért vannak még erős csapatok a magyar bajnokságban, ezeket a találkozókat is komolyan kell venni, mindenkit tisztelni kell, ez is fontos része az edzői hitvallásomnak.

– Végezetül mit üzen a győri szurkolóknak?

– Azt, hogy ugyanúgy biztassák a csapatot, mint eddig. Mi biztosan minden meccsen teljes erőbedobással küzdünk, hogy elérjük a céljainkat.