2016.07.04. 09:47
Megyei foci - Újabb összeomlás: ősztől eltűnik a DAC a térképről
Csütörtökön járt le a nevezési határidő a megyei bajnokságokban, s biztossá vált, hogy az első osztályban 12. helyen végzett DAC ősztől már nem szerepel ebben az osztályban. Sőt, úgy fest, sehol sem szerepel majd az egykor szebb napokat megélt 104 éves klub labdarúgócsapata.
Többször is foglalkoztunk a kék-fehérek legújabb kálváriájával, ezúttal megpróbáljuk összefoglalni, mi vezetett az újabb összeomlásig.
Az integrálos időszak után 2009 februárjában új tulajdonos érkezett a DAC-hoz.
A klub akkor még NB II-ben szereplő felnőttegyüttesét a korábban Dunaújvárosban közreműködő Héger József képviselte magyar–német vegyes társaság szponzorálta. Az új tulajdonos akkor úgy fogalmazott, hogy képletesen egy slusszkulcsot kaptak kézhez a már meglévő autóhoz.
Nos, az üzemanyag gyorsan elfogyott, pár hónap múlva a feleannyi önkormányzati támogatásra hivatkozva felvetődött, hogy Sopronba költöztetik a csapatot. Az üzlet azonban meghiúsult, mert az MLSZ versenybizottsága elutasította az NB II-es nevezést. Az indoklás szerint hiányzott a stadionhasználati szerződés és az utánpótlásra vonatkozó tervekkel sem volt minden rendben. Az akkor még soproni székhelyű klub ugyanis Vácon kívánta működtetni utánpótláscsapatait.
Az elutasított fellebbezést követően egyik osztályban sem indulhatott a DAC, ősztől újjászerveződve a legalacsonyabb, megyei III. osztályba nevezett az együttes. Százéves fennállását 2012-ben a legalacsonyabb osztályban ünnepelhette a győri Dunántúli Atlétikai Club.
Ott sikerült megnyerni a bajnokságot, a 2012/2013-as idényben pedig már a megyei II. osztályban szerepelt, és ezüstérmesként a következő idényben ismét feljebb léphetett a gárda. A megyei I. osztályban 14., majd 6., legutóbb 12. lett a csapat.
Időközben az elnök-tulajdonos, Héger József bejelentette, nyártól nem kívánja tovább fenntartani a klubot. Indoklásában kiemelte, az önkormányzattól egy fillér támogatást sem kapott a győri egyesület.
Ismét felvetődött, hogy Sopronba kerül az egyesület megyei I. osztályú indulási joga. Méghozzá úgy, hogy egyesületből kft.-vé alakul a DAC, amit aztán megvásárolhat a SFAC, a soproni gárda ezáltal elindulhatna a megyei I. osztályban. Az MLSZ általában nem támogatja az ilyen székhelyváltoztatásokat – a megyei I. osztályú licenc is a győri Pápai úti létesítményre szól –, ráadásul úgy tudjuk, a működési forma változásbejegyzési dokumentumai még nem érkeztek be a szövetségbe.
Megoldás lehetett volna a DAC elnökségének egy, az önkormányzat által is támogatott új vezetőt választani, de nyilván a jelenlegi elnök feje fölött nem akarták vagy nem tudták ezt meglépni.
Mindenesetre elszomorító, hogy egy patinás egyesület felnőtt férfi- és női csapatának, valamint több száz gyereknek a sorsa egy szerintünk már több klubnál sem túl eredményesen szerepet vállaló üzletember, valamint az őt „idegenként" nem támogató, amúgy a sportra sokat áldozó önkormányzat összeférhetetlenségén múlik.
Mi lesz a 104 éves Győri DAC sorsa? – tette fel a kérdést egyik cikkében a Kisalföld. Az egyesület történetét ismerve ez már többször felmerült a 104 év alatt. Most azonban komolyabb a helyzet.
A DAC kezdeti időszakában megfelelő pályahely hiánya volt a kérdés. A kiindulási helyet – a Betka-rétet – kinőtte a futballcsapat, pályahelyet a várostól kényszerültek kérni.
Most a futball-létesítmény keres gazdát, támogatót, hogy továbbra is betölthesse funkcióját. Furcsa helyzet ez, sok vesztese lenne egy megszűnés esetén.
A várostól 1913-ban kapta meg a helyet a klub – a Rába–Holt-Marcal összefolyásához közeli Ruschek-erdő mellett –, amelyet szépen kiépítettek pályahelynek. Később, 1921-ben jött egy kedvezőbb lehetőség, az Erzsébet ligeti „biciklipálya" belső tere lehetett a klub futballpályája. Az itt töltött közel hat évtized sok szép sikert hozott.
Az Erzsébet ligeti pálya a kórház bővítése miatt megszűnt, de Marcalváros szélén megépült a jelenlegi sporttelep. Itt is jöttek a sikerek, itt is sokáig reprezentáns egyesülete maradt Győrnek a DAC. A hanyatlás időszakában a klub nevében visszament az induláshoz, így lett Betka-DAC, majd DAC 1912.
Pár évtizede még az NB I/B-s futballcsapat mellett a kezdetektől működő sakk- és kerékpárszakosztály is sikeres volt, a természetjárás úgyszintén. Ma a létesítmény adott, a korosztályos csapatok szép létszámmal szintén, a fiatalok futballozni szeretnének.
A felnőttcsapat licencjogát állítólag eladták más városba, ami egyben eldöntheti a DAC sorsát is.
Az alapítók 104 éve hosszú időt szántak a klubjuknak, a névválasztáskor is nagy egyesületet álmodtak, ezért is kapta a győri csapat a Dunántúli Atlétikai Club elnevezést.
Reméljük, hogy most nem tűnik el a sport térképéről!
Szabady János
