Érték az, amit a győriek annak tartanak

Az elsők között vették fel az értékek közé a Győr-keresztek történetét, a győri vaskakast és a dr. Petz-féle gyomorvarrógépet.

Győr-keresztek 1598 óta állnak, főleg Ausztria és Magyarország településein, hirdetve, hogy Győr a keresztény Európa védőbástyája volt. Négyévi megszállás után ugyanis Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg hadai cseles rajtaütéssel visszafoglalták a várat, s ezzel közvetlenül Bécset, de egész Európát is megvédték a töröktől. 1598. április 25-én Rudolf császár elrendelte, hogy a győri vár visszafoglalásának emlékére állítsanak kereszteket a következő felirattal: „Mondj Istennek dicséretet, hálát, hogy visszaadta nekünk Győr várát.”

Az évek során sok győri érték került már a vármegyei értéktárba is, mint a győri vár, a Győri Balett, a Győrkőcfesztivál, az Euroregionális Kenyérfesztivál és Kézműves Találkozó, a Barokk Esküvő, a győri bazilikában található Könnyező Mária-kép és a Szent László-herma, a győri kékfestők, Schima Bandi életműve, a Rába Néptáncegyüttes, Boldog Apor Vilmos püspök élete és vértanúhalála, a Kisalföld népi építészete, az Audi TT, a győri tanítóképzés, dr. Barsi Ernő munkássága, a győri termál- és gyógyvíz, a Győri Audi-ETO Kézilabda Club, és hungarikum lett a fröccs, melynek feltalálója a győri bencés szerzetes-tanár-fizikus, Jedlik Ányos.

Győr az értékek kimeríthetetlen tárháza, az értéktár bármelyik kategóriáját is nézzük. Nagyon fontos az, hogy mi, győriek mit tartunk értéknek. Ezért amikor megalakult a helyi értéktárbizottság, először is tisztáztuk, hogy mit tekintünk értéknek és kialakítottuk azt a brandet, ami bennünket jellemez – szögezte le Szeles Szabolcs, a Győri Értéktár Bizottság elnöke. – Készül egy imázsfilm, ami az értéktárbizottság munkáját népszerűsíti, másrészt hordozható tablókat készítettünk, amikkel egy vándorkiállítás keretében be tudjuk mutatni a befogadott értékeket. Ezzel egyrészt szeretnénk minél több helyen bemutatni a város lakóinak a már bejegyzett értékeket, másrészt felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ők is ajánljanak.

A bizottság megalakulását követően közel húsz értéket vettek fel. Köztük van a szitásdombi füvészkert, a Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz, a „győri csuda”, a győri Püspökvár műemlék orgonája, a győri bélyeges téglák, a győrszentiváni tölgyeserdő, a Bécsi úti nádas, a Geodéziai Emlékpark, a nádorvárosi evangélikus templom, a győri Mikulás Birodalom és az Insula Lutherana épületegyüttes is.

Az értéktárban szerepel a Calendarium Jaurinense de anno… 1728, az első Győrben nyomtatott könyv, városunk egyik legjelentősebb könyv- és nyomdászattörténeti emléke, az 1727 és 1850 között működő Streibig-nyomda első kiadványa, valamint a lokálpatrió­ta Ecker János (1788–1852) győri polgárként az 1847 és 1850 közötti időszak győri eseményeit, a forradalom és szabadságharc helyi történéseit megörökítő naplói, amelyek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményének egyedi, pótolhatatlan helytörténeti kincsei.

Továbbra is várják a győriek javaslatait, hiszen a helyi értéktár létrehozásában bárki részt vehet.