Közönség előtt a Győri Balett új gyerekdarabja, a Maszkabál 2. - Fotók

- Néhány éve indítottuk el a legkisebbeknek szóló Tánci Tánci programunkat, ami akkora érdeklődésnek örvend, hogy tavaly óta kéthetente matinéelőadásokat tartunk gyermekjóga és minibalett órákkal karöltve. A Maszkabál első részét is annyian szerették, hogy nem hagyhattuk ki a folytatást - fogalmazott Csepi Alexandra, a Győri Balett projektmenedzsere és dramaturgja, aki a társulat repertoárjának megújítása érdekében végzett kreatív szakmai tevékenysége elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült nemrég.

- A kapcsolatom a Győri Balettel 18 éves koromban kezdődött, akkor a Magyar Táncfesztivál segítő csapatát erősítettem. A társulatot, mint munkahelyet tíz éve mondhatom magaménak. Kezdetben kulturális szervezőként csatlakoztam, majd projektmenedzser lettem, ami igen összetett feladat: az online média felületekért, a pályázatokért, művészeti projektekért és az arculatért is felelek. Ami a legfontosabb számomra, hogy Velekei László koreográfus és igazgató dramaturgja is vagyok - fejtette ki Csepi Alexandra.

Mint mondja nagyon nehéz választani a legkedvesebb munkái közül, de talán az első helyre a 2015-ben bemutatott Ne bánts! című darabot tenné, ami témájában a családon belüli erőszakot dolgozza fel. - Ez volt az első közös munkánk Velekei Lászlóval és az első dramaturgiám, amit a Győri Balettnek készítettem - tette hozzá.

- Azóta is folyamatos megújulást élek meg, minden darab, amivel dolgozom más és más. Próbálok mindig a díszletre és a jelmezre is fókuszálni, mert szerintem egy színpadi mű nem csak mozdulatból vagy szövegből áll - véli a Győri Balett dramaturja.

Más a színházi nyelvezet, ha táncosokkal, vagy színészekkel dolgozik az ember. - Az a nehézség, amivel az első években küzdöttem, hogy nem szólaltathatom meg a szereplőket. Ami egyetlen szó lenne, az sokkal több egy táncban. Van, hogy külön karaktert kell létrehozni, hogy az adott üzenetet át tudjuk adni a nézőnek. Most már úgy érzem, hogy a prózai színház túl beszédes lenne számomra - mondta el Csepi Alexandra.

- Régi nagy vágyam volt egy Ibsen darab, ami a Peer Gynt-tel vált valóra októberben. Azóta is nagy sikere van. A szívem másik csücske a gyermekdarabok, köztük a Maszkabál, aminek a második részét végre bemutathatjuk a 18. Magyar Táncfesztiválon. Ennek sikerét sem mutatja más jobban, mint hogy három időpontot is ki kellett tűznünk, akkora rá az érdeklődés - fogalmazott Alexandra, aki dramaturgként minden mozdulat és a darab születésénél ott van. - Így még jobb a végeredményt és a közönség reakcióját látni egy-egy bemutató után, hiszen tudom, honnan hova jutottunk el. Rengeteg tehetséges kollégával dolgozhatok együtt, így sokszor csak hobbinak érzem a velük együtt töltött időt, nem pedig munkának - emelte ki.

Csepi Alexandra introvertált személyiségnek tartja magát, ezért is szeret inkább a háttérben maradni. Sosem vágyott rivaldafényre, vagy arra, hogy a színpadon táncoljon. Megelégszik azzal, hogy a gondolatait, érzéseit a darabokon át tudja közvetíteni a közönségnek. Velekei László koreográfussal évek óta kéz a kézben dolgozzák ki az előadásokat.

- Több darabot szoktam neki ajánlani, de valahogy mindig a női főszereplők és a cselekményes balettek mellett lyukadunk ki. Az egyéni, tragikus sors az, ami megfog minket. Ezért is volt egy kis frissesség számomra a Peer Gynt. Igaz itt is megtalálható két erős női alak, mégis egy férfi karakteren keresztül mutattuk meg a szemléletünket - tette hozzá.
Velekei László szeret nagyban gondolkodni és elrugaszkodni a valóságtól, ami mindig nagyon izgalmas. Ilyenkor az a feladatom, hogy mindezt a színpadon is megtudjuk valósítani. Amit ő elgondol, azt próbálom összefűzni és történetté alakítani - hangsúlyozta Csepi Alexandra dramaturg.