Opera- és operettgála – Új helyszínen léptek színpadra a Győri Nemzeti Színház művészei

Zakariás Zalán – Ízelítő a Rigolettóból 

– A koncepció az esttel kapcsolatban az volt, hogy ne csupán egy gála legyen, hanem egyfajta crossover zene és próza között. A zenei anyagot úgy válogattuk össze, hogy legyen dramaturgiája, és valamelyest kötődjenek tematikában is a dalok egymáshoz – kezdte lapunknak Zakariás Zalán rendező. – Mindig szomorú számomra, amikor egy produkció elmarad anyagi vagy egyéb problémák miatt, mert az ötlet benne ragad az emberben és emészti. De a mostani helyzetben a színház kreativitást és rugalmasságot követel, ezért döntöttünk a gála mellett, amelynek első része mégis hű maradt a Rigolettóhoz, ízelítőt adva a műből. Bizonyos értelemben nehéz rövid idő alatt minőségi produkciót összehozni, de olyan profi és felkészült énekesekkel és színészekkel dolgozhattam, akik már gyakorlottak ebben, és szakmai tudásukkal hozzájárultak a gyors tempójú felkészüléshez – fejtette ki Zalán. 

– Az új hely szerencsére nagyon közel van a színházhoz, mindent átvittünk, amire csak szükségünk volt. A Richter Terem akusztikája tovább tökéletesítette a hangzást. Lehet, hogy egy ilyen produkció még jobban is működik ebben a térben, mint a színházban – vélekedett a rendező. 

– Amikor rövid idő alatt kell eredményt felmutatni, az ember csak az igazán fontos dolgokra koncentrál, remélve, hogy a részletek és az árnyalatnyi finomságok maguktól helyükre kerülnek. Ezért van szükség egy profi csapatra, és most nemcsak az előadókról, hanem a háttérmunkásokról is beszélek, akik minden tudásukat bevetve, alázatosan szolgálva a produkciót kitettek magukért ez alkalommal is. Mivel minden rendelkezésükre állt az előadóknak, amire szükségük volt, ők is szárnyaltak, és nagy élvezettel hódították meg a premieren a nézőtéren ülők szívét – büszkélkedett Zakariás Zalán. 

Agócs Judit – Improvizációs készség 

– A rövid és intenzív főpróbahét ellenére is gördülékenyen ment a kollégákkal a munka. Sok budapesti művészt ismertem már régóta, László Boldizsárral és Benedekffy Katalinnal is baráti a kapcsolatunk, többször dolgoztunk együtt. Persze volt, akivel csak most ismerkedtem meg, de mind kedvesek és segítőkészek voltak – mondta Agócs Judit. – Hogy új helyszínen játszottunk, nem volt gond, hiszen többször vezettem már műsort a Richter Teremben is. Az viszont nagyobb feladatot jelentett, hogy csak kedden kezdtük a közös próbákat, és a két szereposztás miatt ez nehezebb volt. Szült is néha vicces helyzeteket, de megoldottuk – tette hozzá. 

– Nagy művészektől csendülnek fel dalok, Kálmán Imrét egyenesen imádom. Gyermekkoromban olvastam az életéről szóló könyvet. Mivel a szüleim nagy opera- és operettrajongók, ezeken nőttem fel. Az operett közelebb áll a szívemhez, de az operát is őszinte csodálattal hallgatom. Meg is hatódtam az egyik próbán, amikor Bakos-Kiss Gábor vagy Fejszés Attila énekli Lázin Beatrixszal Kálmán Imre Emlékszel még című dalát a Csárdáskirálynőből – árulta el Judit. – Az est háziasszonya és ingatag asszonya is én vagyok, ami több improvizációs készséget követel, de szerencsére ez könnyen megy. Szükség van a kötelező bevezetők mellett egy kis humorra, és arra is, hogy bevonjuk a közönséget, így minden este más. Illetve a két szereposztás is különböző helyzeteket szül, sose tudhatom, mit válaszolnak, illetve a nézők hogyan reagálnak, ezért mindig izgalmas – emelte ki a színésznő. 

Pörneczi Attila – Gyakorlás a takarásban 

– Fárasztó főpróbahéten vagyunk túl, főleg úgy, hogy a decembert sem pihenéssel töltöttük, huszonkét előadásom volt. Ami még egy kisebb akadályt gurított elénk, hogy Mózes Anita lesérült az egyik Képzelt beteg előadáson, így partnert kellett keresni. Egy táncos előadásom van, a Szép város Kolozsvár, amit Nagy Balázzsal felváltva viszünk, új partnerünkkel, Bojtos Lucával. Amikor csak tudunk, a szünetekben, a takarásban gyakorolunk, hogy tökéletes legyen a produkció – árulta el Pörneczi Attila. A színész jól ismeri a dalokat, gyakran énekli is különböző fellépéseken. – Ugyan egyik dal sem újdonság, ilyen összetett koreográfiával még nem láthatta tőlem a nagyérdemű egyiket sem. Mindent megteszünk azért, hogy a közönség jól szórakozzon, remélem, elnyeri a tetszésüket – tette hozzá. 

Lázin Beatrix – Intenzív próbahét 

– Hetek óta készültünk a zenekarral, hogy a Marica grófnő belépőjét profin énekeljem, mivel előtte más jellegű feladataim voltak. Nagyon élvezem, mert végre dolgozhatunk ezerrel, de kicsit el is fáradtunk. Elég intenzív volt ez a főpróbahét, de úgy érzem, vidám és szép műsort állítottunk össze. Mindent elkövettünk, hogy a nézők szeressék és élvezzék – mondta el Lázin Beatrix. 
– Nagyon más a Richterben, nincsenek olyan adottságai, mint a színháznak, de ezt a miliőt fényekkel, szituációs játékokkal kompenzálják. Nekem szokatlanabb, hogy a zenekar a színpadon van, hiszen hangosabb a zene és kisebb a tér a játékra, de ez is kihívás, amitől sokkal érdekesebb. Az esten a grandiózus operetteket idézzük meg. A Marica grófnőt és a Csárdáskirálynőt is hallhatta már a közönség tőlem, de ennek több mint tíz éve, így újra fel kellett eleveníteni – fogalmazott az operaénekes. 

Molnár Levente – Profi csapattal dolgozni 

– Győrben nagyon profi a csapat, itt mindig jól érzem magam. Még ha a körülmények nem is a legideálisabbak, akkor is mindenből a maximumot hozzák ki, és jó ennek részese lenni. Örülök, hogy velük kezdhettem az új évet – kezdte Molnár Levente. – Amikor a Rigolettót le kellett mondani, természetesen szomorú voltam, mert számítottam rá, és nagy előrelépést jelentett volna a szerep. Kár, hogy nincs Győrben operatagság, mert akkor ide is költöznék. De a jó Isten valahol mindig kárpótol. Előrenézek és lehetőségeket látok. Nem először járok a Richter Teremben. Utoljára Rost Andreával énekeltem itt, láttam is kirakva valahol a régi plakátot, amit aláírtam 2013-ban – tette hozzá Molnár Levente. – Azóta más irányokat is kipróbáltam, az új zenekarommal a rock-folk stílust képviseljük. Azért is örülök ennek az új útnak, mert ezzel a fiatalokat is a klasszikusok felé tudjuk terelni. Bársony Bálinttal és a Magyar Rhapsody Projekttel készítettünk egy saját dalt, amit remélem, minél előbb hallhat itt is a közönség – osztotta meg új projektjeit az operaénekes, akitől a Rigoletto és a Bánk bán mellett a János vitézből is hallhatunk egy dalt. – Bagó dala a kedvencem, mert csupa szív, szeretet, béke és időtlenség. Bevallom, a Rigolettóban még van hova fejlődnöm, a Hazám, hazám pedig már egy origó nekem. Ugyanakkor bízom benne, hogy jövőre pótolni tudjuk a Rigoletto-előadást. 

László Boldizsár – Minőség a munkában 

László Boldizsárt számos alkalommal láthatta már a közönség a győri színpadokon, köztük a Győri Nemzeti Színházban és a Richter Teremben. 
– Mindig rácsodálkoztam arra, hogy milyen nagy az összetartás a győri társulatban, de talán ez az oka annak is, hogy rövidebb idő alatt születnek minőségi munkák. Visszatérni ebbe a közegbe, akár egy koncert erejéig is, mindig nagy élmény – mondta lapunknak László Boldizsár. – A gálaest nemcsak egy koncert, remek színházi élmény, ezért arra buzdítom a közönséget, hogy látogassanak el rá, és ezzel is támogassák a színházat, főleg a mostani nehéz helyzetben. Nem szabad hagyni, hogy ez a fajta kultúra csorbuljon, és úgy érzem, Győrben ezt nem is akarják hagyni. Meglepett és jó érzéssel töltött el, hogy a premieren többen felkiabáltak a színpadra a közönség soraiból, hogy: „Köszönjük!” Ez is megmutatta, hogy megéri ezért dolgozni és érdemes küzdeni a művészet fennmaradásáért – emelte ki. – Nagy felelősségem van az est során, hiszen az enyém a címadó dal, Az asszony ingatag. Utoljára hét évvel ezelőtt énekeltem ezt Győrben, így helyi kötődésem is van – tette hozzá László Boldizsár. 

Bakos-Kiss Gábor – Pluszt ad a színészi játék 

Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója is megmutatja énekesi tehetségét az esten. Sokan nem tudják róla, hogy az opera, operett világában is megállja a helyét. Színház­igazgatóként ugyan kevés ideje marad gyakorolni, mégis minőséget tett le a színpadra zenés műfajban is, amit a premieren a közönség is hall­hatott. 
– Minden dalhoz múltbéli kötődésem van. A víg özvegyet két rendezésben is játszottam, a János vitézt Debrecenben énekeltem, a Csárdáskirálynőt pedig a mai napig játszom a Budapesti Operettszínházban. Az a jó az egészben, hogy ilyenkor az ember nemcsak egy dalt énekel, hanem színészként hozzá tudja tenni azt a pluszt, amitől színházi élmény lesz a koncert. Hiszen mi ismerjük az egész darabot, és tudjuk, kinek, mikor szól a dal és milyen érzéseket kell magunkból és a közönségből is előcsalogatni – fogalmazott Bakos-Kiss Gábor.