Titkos bunkerek kutatója a fiatal lány - Pajti Zsófia imádja az elhagyatott óvóhelyek, vezetési pontok felfedezését

- Egy ismerősöm 2017-ben elvitt a Veszprém közelében lévő Szentkirályszabadjára az egyik legismertebb magyarországi szellemvárosba. A kisvárost, aminek Hópárduc volt a titkos neve, a szovjet katonáknak építették a település határában. A katonai létesítmények mellett a családoknak lakóházak, üzletek, óvoda, általános és középiskola, könyvtár, saját kórház, kocsma, külön mozi és színház is épült. Engem leginkább az fogott meg, amikor egy nagyon szűk nyíláson, görbe létrán lemásztunk egy kétszintes, földalatti bunkerbe. Óvóhely és vezetési pont volt egykor. Teljesen lepusztult és kifosztott állapotot találtunk, mindent elvittek belőle, ami mozdítható volt, de még így is csodálatosnak találtam - mesélte Pajti Zsófia, aki ezután a titkos bunkerek megszállott kutatója lett. Azt mondja, a kaland és a felfedezés öröme hajtja.

Titkos bunkerek nemcsak nagyvárosokban vannak

- Olyan titokzatosnak találtam ezt a világot, hogy egyszerűen nem tudtam magam leállítani. Majdnem hetven magyarországi objektumot kutattam fel és néztem meg. Természetesen ezek történetére, hajdani funkciójára is kíváncsi voltam. Az egyik kedvencem Budapesten a vár alatti egykori kormánybunker, a másik pedig az F-4-es objektum, ami a kettes metró vonalán van, a Kossuth és a Deák tér között. Ez utóbbi Rákosi-bunker néven is ismert, korábban titkos atombunkernek épült, a belváros alatt 39 méter mélységben helyezkedik el, a legmélyebb pontja 48 méter és 2200 ember befogadására alkalmas. Az építését 1952-ben kezdték el és 1973-ban kapcsolták össze a 2-es metró alagútjával. Erről olvastam egy rövidke könyvet, amit Szabó Balázs írt. Annyira tetszettek a fotók és a téma is, hogy küldtem neki egy e-mailt, amire legnagyobb meglepetésemre válaszolt. A mai napig barátok vagyunk, és nagyon sokat tanulok tőle - folytatta a fiatal lány. 

Zsófi azt is elmondta, nem egyszerű ezekbe az objektumokba bejutni, mert az önkormányzatok, vagy a hely kezelői, akiktől engedélyt kell kérni a belépésre, gyakran nem is tudják, hogy mit rejt a pincerendszerük. Pedig az egykori óvóhelyek vészkijáratai, az 50x70 centiméteres vasajtók árulkodó jelek, az utcáról is látszanak. 

- Az óvóhelyeket 4+1 kategóriába sorolják, ami közül az 1-es jelű a legbiztonságosabb. Vannak kiemelt kormányóvóhelyek, ilyenben sajnos nem voltam, mert ezeket a mai napig titkosan kezelik - folytatta Zsófi, megjegyezve, hogy ezeknek az objektumoknak nemcsak az építése emésztett fel horribilis összegeket, a fenntartásuk is nagyon költséges. Nagyobb intézményekben, gyárakban, vasúti pályaudvarokon is kiépítettek óvóhelyeket. Magyarországon jelenleg a legnagyobb befogadóképességű lakossági óvóhely a 2-es és a 3-as metró.

- A nagyobb védőképességű óvóhelyek rendelkeznek áramellátással, vannak benne akkumulátorok, dízel aggregátorok és szellőző gépház, ami megszűri a beáramló levegőt. Megkülönböztetünk lakossági, illetve közigazgatási óvóhelyet, azaz vezetési pontokat, ahonnan a vezetők irányítani tudtak. Én ez utóbbiakat kutatom Magyarország szerte. Ezek magasabb kategóriájúak, mint egy átlagos óvóhely, itt a munkavégzéshez és pihenéshez szükséges feltételeket is biztosítani kellett, valamint volt riasztó- és telefonközpont. Többnyire a hidegháború időszakában épültek ki, de ma már olyan leromlott állapotban vannak, hogy védelmi célra nem alkalmasak.

- Sopronban a Lehár Ferenc utcában van egy nagyobb pincerendszer, amit városi szintű vezetési pontként tartottak nyilván. Eredetileg borospincének épült, az Orsolya-rendhez tartozott. Ennél nagyobb védőképességű a Győr mellett, Tényőn található megyei szintű vezetési pont, ahonnan az egész megyét irányították volna. A tényőit időnként az érdeklődők számára is látogathatóvá teszik, én is tarthattam ott előadást - magyarázta Zsófi, hozzátéve, hogy ma is vannak kijelölt vezetési pontok, ahonnan katasztrófa esetén irányítanának, de ezek valószínűsíthetően csupán hivatali irodák. Sopronban a GYSEV pályaudvar, a postapalota és nagyobb intézmények alagsorában is megbújnak egykori óvóhelyek, vagy vezetési pontok, amiket napjainkban egészen más célra használnak.

Zsófi mögött a témában többévnyi kutatómunka áll és publikációja is jelent meg a Titkos bunkerek - A magyarországi óvóhelyek története című kiadványban, amit Mihály Balázs és Szabó Balázs szerkesztett. Ebben a lillafüredi Palotaszállóval szemben található légvédelmi objektumról írt, amit a két világháború között létesítettek. A működése alatt szigorúan titkos létesítménynek számított. Egy önálló könyvet is elkezdett írni Budapest földalatti világáról, de ennek elkészültéig még sokéves kutatómunka vár rá. Akinek tudomása van még fel nem tárt, titkos létesítményekről a [email protected] email címen keresheti őt.