2 órája
Omlásveszély: figyeljük az intő jeleket, előzzük meg a baleseteket!
Október közepén jelent meg a híradásokban, hogy betondarab zuhant járókelőre egy debreceni épület erkélyéről, amelynek következtében az idős ember olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy belehalt sérüléseibe. Az eset sajnos nem egyedi. Szinte minden hónapban érkeznek olyan hírek, amelyek omlásveszélyről szólnak, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem végződnek súlyos balesettel.
A „Vigyázat, omlásveszély!” – táblával sokszor találkozhatnak a közlekedők nemcsak Budapest, de megyénk nagyobb városaiban is. Rengeteg olyan épület van, amely veszélyes, mert például mállik a vakolat vagy potyog róla a cserép. Körképünkben annak jártunk utána, hogy a katasztrófavédelmet milyen esetekben hívják. Megkérdeztük a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, hogy ki rendelheti el a romos épületek bontását, de statikussal is beszélgettünk arról, hogy melyek az intő jelei a szerkezetek elöregedésének.
- Elsősorban vakolatomlás miatt riasztják a tűzoltókat.
- Az élet- vagy balesetveszély miatt halasztást nem tűrőnek minősített esetekben az adóhivatal a helyszínen ellenőrzi, hogy a kötelezett elvégezte-e az előírt feladatokat.
- Az épület falain megjelenő repedések az alap süllyedésére vagy kötőelemek hiányára utalhatnak, de nem minden repedés jelent közvetlen omlásveszélyt.
Omlásveszély: figyeljük az intő jeleket
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság portálunkat arról tájékoztatta: elsősorban vakolatomlás miatt riasztják a tűzoltókat. Tavalyelőtt tizenkét, tavaly tizennégy, idén novemberig szintén tizennégy alkalommal adott munkát hasonló eset a lánglovagoknak. Azt is hozzátették, vihar miatti kárból (932 eset) mindössze tizennégy volt az, ami vakolatomlás miatt történt.
Viharok alkalmával, legtöbb esetben a szél megkezdi a tetőt, lebontja a cserepet, a bádoglemezt, vagy a „kilógó” erkélyek alsó részei omlanak le. Emellett gyakori az elhagyatott épületekben az ablaküvegek törése is. Viharkárok elsősorban a nagyobb városokban adnak munkát a katasztrófavédelem munkatársainak, főként Győrben, Sopronban és Csornán.
– Az elmúlt évek legnagyobb viharai januárban, februárban, május végén-június elején, illetve augusztus végén-szeptember elején voltak. Vakolatomlás esetén a tűzoltók többek között megszüntetik a baleset- és életveszélyes állapotokat a helyszínen, leverik a lógó veszélyes vakolatot, előtte körbeszalagozzák a területet. Mellette felhívják a tulajdonosok figyelmét a jókarbantartási kötelezettségre, amelyet jogszabály ír elő – mondta el a Kisalföldnek dr. Németh Ramóna tűzoltó főhadnagy, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
50 százalékkal kevesebb a bontás
Az épületek bontásának, jó karbantartásának szükségességét a kormányhivatal építésügyi hatósága rendelheti el, ám amennyiben a kötelezett az önkéntes teljesítésre adott határidő alatt nem teljesít, akkor a kormányhivatal felkéri a NAV-ot, hajtsa végre az építésügyi hatósági döntést.
A NAV a témával kapcsolatos válaszában kifejtette, az élet- vagy balesetveszély miatt halasztást nem tűrőnek minősített esetekben az adóhivatal a helyszínen ellenőrzi, hogy a kötelezett elvégezte-e az előírt feladatokat. Ha nem, akkor ezt követően intézkedik a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, a szükséges szakértelemmel rendelkező vállalkozó kijelöléséről, akivel a munkát elvégezteti. Azt is megtudtuk, hogy idén egy megkeresést kaptak, melyet élet- vagy balesetveszély miatt halasztást nem tűrőnek minősített a megkereső. Ebben az egy esetben azonban az ingatlan többségi tulajdonosa vállalta az önkéntes teljesítést, ezért a NAV részéről közreműködő szervezet kijelölésére nem volt szükség. Érdeklődésünkre arról is beszámoltak, hogy az elmúlt években hozzávetőlegesen 50 százalékkal kevesebb bontással, jókarbantartással kapcsolatos megkeresés érkezett a NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságához, ezen belül a halasztást nem tűrőnek minősített megkeresések száma tizedére csökkent.
Mire figyeljünk?
Az épületek és szerkezetek elöregedése sokszor észrevétlen veszélyforrást jelenthet. A balesetek megelőzése érdekében fontos megismerni az elöregedés intő jeleit annak érdekében, hogy időben beavatkozhassunk. Varga László, statikus osztotta meg lapunkkal a leggyakoribb, balesetveszélyre utaló figyelmeztető jeleket.
A fa födémek és tetőszerkezetek idővel korhadásnak vagy rovar okozta sérülésnek vannak kitéve. Ezek a problémák sokszor csak feltárás során derülnek ki, de ha hosszú ideig észrevétlenek maradnak, akár komoly statikai problémákat is okozhatnak.
A régi épületek külső elemei, mint például a tető alatti főpárkányok, idővel repedezhetnek, meglazulhatnak, és veszélyt jelenthetnek az alatta tartózkodókra. Ezek állapotának vizsgálata ugyan nehéz, de szükséges. Az épület falain megjelenő repedések az alap süllyedésére vagy kötőelemek hiányára utalhatnak, de nem minden repedés jelent közvetlen omlásveszélyt. Fontos előjelek lehetnek, és különös figyelmet érdemelnek, ha friss elmozdulásokat mutatnak. Az elhanyagolt tűzfalak szintén kockázatosak, hiszen omlásuk nem csak a szomszédos épületeket, hanem az arra járó embereket is veszélyezteti. A tűzfalak ellenőrzése különösen indokolt régi épületek esetén – foglalta össze az intő jeleket a szakember.
Varga László azt is elmondta, hogy nem csak a régi épületek esetén kell figyelnünk, hanem új építésnél is. Kivitelezési hibára, a szerkezet gyengülésére utalhat például, ha a vasalás láthatóvá válik és rozsdásodik. Ez a jelenség akkor fordul elő, ha a betontakaró réteg nem megfelelő vastagságú, és a vasalás korrodálódik, ami csökkenti a teherbírást.
Azt gondolom, hogy a rendszeres ellenőrzés és karbantartás elengedhetetlen a komolyabb problémák elkerüléséhez és ahhoz, hogy az elöregedő szerkezetek ne okozzanak balesetet
– zárta a beszélgetést.
