Túlélt minden veszedelmet - A legendák övezte Árpád-tölgy hazánk minden bizonnyal legidősebb fája + videó, fotók

A legenda szerint Árpád vezér lovának kötőféke 907-ben már nyomot hagyott az ország legidősebb fáján. A tudósok szerint is legalább 7-8 évszázada dacol az idővel a hédervári Árpád-tölgy, mely 2007-ben ugyan elvesztett ágaiból, de ma is kitartóan várja a hatalmas lombjai alá a látogatókat.

Mészely Réka

Ábrahám Szilvia, Hédervár új polgármestere a legendás Árpád-tölggyel. Fotó: Kerekes István

A hédervári Boldogasszony-kápolna mellett magaslik Magyarország egyik legidősebb fája: tizenhét éve sajnos a tölgy négy hatalmas ágából három letört, ám közösségi összefogással sikerült megmenteni az utókornak. Kiegyensúlyozatlanságát alátámasztással orvosolták. 

tölgy
A legendás hédervári Árpád-tölgyről mesélt nekünk Ábrahám Szilvia a település polgármeseter.
Fotó: Kerekes István

Legendás történet a tölgyről

– Nagyon büszkék vagyunk a hédervári emlékeinkre, köztük az Árpád-fára, melyek közül a legtöbbet legendák öveznek – emelte ki érdeklődésünkre Ábrahám Szilvia, Hédervár új polgármestere.

A faluvezető arról a legendáról is mesélt, mely a tekintélyes, 720 centiméter kerületű, 235 centiméter átmérőjű és 14 méter magas kocsányos tölgyhöz kapcsolódik. A történet szerint a törzsén található nyomokat Árpád vezér lovának kötőféke hagyta még 907-ben, úton a pozsonyi csatába, amikor a fejedelem seregével itt pihent meg, és ült hadi tanácsot. 

Ha a honfoglaló nagyfejedelem idején még nem is zöldellt a fa, kutatók szerint 700-800 éve már biztosan állhat, és ezzel a szép korral is kiérdemli a megtisztelő legidősebb haza fa címet. 

– A több évszázados, óriás kocsányos tölgyünk harcol az időjárás viszontagságaival, kellett már árvízben állnia, háborúk viharaival, erdőtüzekkel szembenéznie, károsították rovarok, gombák. A korhadása a kétezres években kezdett súlyosbodni, tizenhét éve három hatalmas ága le is tört. Ezt követően civil összefogással készült tartószerkezetet kapott, a korhadt részeket eltávolították és egy üreg keletkezett – mutatta már a helyszínen a polgármester.

Az erő, kitartás, hosszú távú gondolkodás jelképe

Az üreget pedig egy időkapuként értelmezik: átsétálhatunk rajta, érezhetjük az élmúlt évszázadokat, de a jelenen keresztül a jövő ígéretét is. Ábrahám Szilvia arról is beszámolt, hogy a fa 2007-es magoncaiból mára hat kis csemete sorakozik a kápolnakertben, így a génállománya tovább él.

– A kocsányos tölgy tudományos elnevezése „Quercus robur”, ami latinul erőteljességére, robosztusságára utal. A mi tölgyfánk az erő, kitartás, hosszú távú gondolkodás jelképe számunkra. Feladatunk, hogy továbbra is odafigyeljünk állapotára – hangsúlyozta még az elöljáró.

Hédervárt sok turista keresi fel minden évben: egyik fő látnivaló a Boldogasszony-kápolna és természetesen sokan csodálják meg a legidősebb hazai fát is. A szigetközi település még büszke a Kont-fára is, melynek környezete nemrég megszépült. A kastélytól mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa a felirat szerint már 1241-ben már oly hatalmas volt, hogy a tatárok ellen készülő vármegyei urak körülötte gyülekeztek. 1947-ben a településen csípték el az első krumplibogarat, s ennek emlékére szobrot állítottak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában