A pannonhalmi bencések világhírű lovagja

Radda György 1956 őszén a Műegyetem hallgatója volt. Édesapja, a győri ügyvéd, dr. Radda Gyula maga javasolta három gyermekének – György mellett Mártának és Istvánnak –, hogy a forradalom leverése után menjenek nyugatra. A pannonhalmi bencések egykori jogtanácsosa jól érezte, hogy a szabadságharc elfojtása után a megtorlások ideje jön.

Dr. Radda Gyulát a győri ügyvédper egyik vádlottjaként hat év börtönre ítélték. Ameddig az édesapa a büntetését töltötte, gyerekei a szabad világban sikeres tanulmányokat folytattak. Radda György matematika- és kémiatudásával a világ egyik leghíresebb campusán, az Oxfordi Egyetemen is kiemelkedett az ’50-es évek végén. Itt szerzett diplomát és kapott doktori címet, majd 1962–1963-ban a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) a Nobel-díjas Melvin Calvin professzor mellett dolgozott. „Miután édesapám azt javasolta, hogy menjünk nyugatra, ameddig még szabad a határ, Bécsbe kerültünk menekültként.

Szétszakadt a Radda-család

A történelem vihara gyorsan szétválasztott bennünket. Ausztriában fejeztem be a középiskolát, az Innsbrucki Magyar Gimnáziumban érettségiztem, majd Svájcban tanultam, a nővérünk Angliában kezdett új életet. György a bencés tanulmányainak köszönhetően remekül tudott németül és olaszul, az volt a terve, hogy a Pisai Egyetemen szerez diplomát. A bécsi menekülttáborban azonban visszautasíthatatlan ajánlatot kapott: a világhírű Oxfordi Egyetem hívta. Minden támogatás ellenére komoly kihívás volt ebben; György ekkor még nem tudott angolul. Az oxfordiak azzal a feltétellel vették fel, ha három hónap alatt, 1957. február végéig elsajátítja Shakespeare nyelvét. Ezt is megoldotta, naponta több száz angol kifejezéssel gazdagította tudását. Így Oxfordban elfogadták a Műegyetemen végzett összes korábbi érdemjegyét” – kezdte világhírű testvéréről a Münchenben élő Radda István.

Oxfordban alkotta meg az MRI-t

Az ’56-os forradalom leverése és a győri család szétszakítása után Radda György pályája meredeken emelkedett felfelé Oxfordban. A doktori cím megszerzése után két évig kutatott Kaliforniában, majd pályája csúcsán, 1964–1984 között az Oxfordi Merton College kutatója és a biokémia egyetemi előadója, 1988–1996 között az Orvosi Kutató Tanács Biokémiai és Klinikai Mágneses Rezonancia Részleg vezetője volt. Nevéhez fűződik a mágnesesrezonancia-képalkotó MRI-vizsgálat kidolgozása. Betegek millióinak segített abban, hogy az orvosok minél eredményesebben diagnosztizálják a betegségüket. „György 25 évesen kezdett komolyan foglalkozni a mágneses rezonancia gyógyászati jelentőségével, a Siemens-gyár közreműködésével alkotta meg az első MRI-gépet. Úttörő találmánya rövid idő alatt vált sikeressé és nélkülözhetetlenné az egészségügyben. A lovagi címet, a legrangosabb elismerést a szigetországban a kutatásaiért és találmányáért 2000-ben, az ezredfordulón kapta II. Erzsébettől.

Enzo Ferrari kérése

Amikor még gyerekcipőben jártak az MRI-vizsgálatok, Enzo Ferrari is megkereste Györgyöt. A világhírű olasz autógyár alapítójának a fia olyan betegségben szenvedett, amin nem voltak képesek segíteni az orvosok. Az Oxfordban végzett MRI-vizsgálat után sikerült rájönni, mi okozza a bajt. Enzo Ferrari hálája jeléül sportautót akart a testvéremnek adni, aki két okból utasította vissza az ajánlatot. Egyrészt ő mindig segíteni akart a betegeken, másrészt György Minivel közlekedett Angliában. El is mondta Enzo Ferrarinak, hogy nem szeretne megválni a kicsi kocsijától, amelyet nagyon szeretett” – hallottuk Radda Istvántól.

Díjak, címek

Sir Radda György kitüntetéseit, titulusait felsorolni is nehéz. Közülük néhány:

• 1991-től 1996-ig az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének vezetője volt, 2001–2003 között a londoni Nemzeti Rákkutató Intézet elnöki, 2005–2008 között az Oxfordi Egyetem Fiziológiai, Anatómiai és Genetikai Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be.
• 1980-tól volt a londoni Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) tagja, 1984–2003 között pedig a Brit Szív Alapítvány molekuláris kardiológiai professzora.
• Tagja volt az Academia Europaeának, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Tizenkét egyetem, köztük a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem választotta díszdoktorának.
• A lovagi cím mellett a Brit Birodalom Rendje kitüntetést, valamint a Magyar Corvin-láncot is megkapta.

Az utolsó kívánság

„György igazi világpolgár volt, a munkája miatt rengeteget utazott a kontinensek között, de a gyökereit sohasem felejtette el. Amikor akadt szabadideje, örömmel olvasott magyarországi híreket, az alma materünkre, a pannonhalmi bencés gimnáziumra mindig figyelt. A családunk a ’80-as évek elején jöhetett először újra össze Győrben; ezen a találkozón természetesen György is ott volt a feleségével. Ameddig meg nem betegedett, példamutatóan aktív életet élt. A halálos ágyán az volt az utolsó kérése, hogy magyar nyelven búcsúzzak el tőle” – zárta szavait Radda István.

Végakarat

Sir Radda György temetését csütörtökön tartják Oxfordban. Végakaratának megfelelően a pannonhalmi bencések is elköszönnek tőle a szertartáson. „Amikor már szabadon jöhetett haza, Radda professzor több alkalommal meglátogatott bennünket a monostorban. Az egyik találkozásunkkor kiemelte, hogy a szülőföldtől távol töltött évtizedekben sokszor mondta el azt az imádságot, amit bencés diákként tanult, s amelyet napjainkban is elmondanak a gyerekek a tanórák előtt” – tudtuk meg Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapáttól.

Sir Radda György végakarata szerint ezt az imádságot pannonhalmi bencés szerzetes, dr. Juhász-Laczik Albin atya, a gimnázium igazgatója mondja el a temetésen. Az imádság így hangzik: „Mennyei Atyánk, Te bennünket a magad képére alakítottál, irányítsd és szenteld erőfeszítéseinket, hogy minden tehetségünket kifejlesszük, és műveidben munkatársaid lehessünk, majd fogadj be minket a te Országodba, Krisztus, a mi urunk által. Ámen.”