Így ünnepeltünk augusztus 20-án évtizedekkel ezelőtt

50 éve, 1974. augusztus 21.

Alkotmányunk 25. évfordulóján 

Boldogan, elégedetten ünnepelt megyénk lakossága 

A soproni Bécsi-dombi amfiteátrumban alkotmányunk negyedszázados évfordulóján felállított díszemelvényt kedden délelőtt ezrek állták körül. A domboldalt a tarka nyári ruhás tömeg olyan színesre festette, mint a rétet a vadvirág. A Győr-Sopron megyei központi nagygyűlés a Himnusszal kezdődött, majd Seregély Zsigmond, a Hazafias Népfront Sopron városi Bizottságának titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglalt megyei, Sopron városi és járási párt-, állami és tömegszervezeti vezetőket, országgyűlési képviselőket, valamint az üzemek, intézmények, tsz-ek dolgozóit. A munkás-paraszt találkozó szónoka Lombos Ferenc, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke volt. 

— Alkotmányunk születésnapján joggal ünnepelünk, mert dolgozó népünk hatalma szilárd, s mert újabb lépéseket teszünk a szocializmus felépítésének útján. Derűs, kedves az ünnepünk, tudjuk, hogy volt István-nap, amikor az ünnepet a gondok homályosították el, amikor az ünneplés közben aggodalommal kellett arra gondolni, hogy jut-e minden családnak az új kenyérből — ezekkel a gondolatokkal kezdte Lombos Ferenc az ünnepi beszédet. Majd a párt irányította temetőszövetkezeti rendszerről szólt. Egyebek között említette, hogy ma már megyénkben átlagosan 42 mázsa búza termett holdanként. Az iparban például ez év első felében 10,7 százalékkal termeltek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A felszabadulás óta a nemzeti jövedelmünk több mint háromszorosára, az ipari termelés pedig több mint nyolcszorosára nőtt. Egy év alatt háromszor annyi lakást építünk fel és hatszor annyi könyvet, hatszor annyi példányban adunk ki, mint 25 esztendővel ezelőtt. A munkasikerek, a szocialista vívmányok felépítése, a haza felvirágoztatása népünk egységes akarata. 

A lakosság legkülönbözőbb rétegei hasznosítják tudásukat, erejüket a feladatok megvalósításában. Lombos Ferenc egyebek között hangsúlyozta, hogy valamennyiünknek kötelessége, becsületesen, legjobb tudásunk szerint dolgozni. Aki jogait, szigorúan számon tartja, ám kötelességéről megfeledkezik, nem jó gazdája a hatalomnak. Aki csak azt tanulta meg, hogy beleszólhat a döntésekbe és részt vehet a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, de felelősségtudata és szorgalma gyenge, rosszul értelmezi rendszerünk demokratizmusát. A következőkben a kommunisták, a haladó gondolkodású és békeszerető emberek erősödő egységéről, a nemzetközi enyhülésről, a magyar —szovjet barátság ápolásáról és hazánk külpolitikájáról szólt. Végezetül emlékezett a munkásosztályra, amely a legtöbbet tette és legnagyobb áldozatot hozta az eredményekért. Megbecsüléssel szólt a parasztságról, amely a munkásosztály megbízható szövetségesének bizonyult. 

Elismerését fejezte ki a nép ügyeit képviselő értelmiségeinek és mindazoknak, akik elősegítették, hogy megszülessen a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Lombos Ferencnek Kovács Imréné és Szakács Jánosnéa Balfi Micsurin Tsz tagjai adták át az idei búzából készült kenyeret. A díszemelvényt ezután az SVSE ökölvívói és kardvívói foglalták el. Bemutatókkal szórakoztatták a közönséget. Akiket a fúvószene vonzott, körbeállták a Fenyő téri Általános Iskola úttörőzenekarát és együtt daloltak a kis zenészekkel. Délután a Sopron városi Tanács Zenekara, a város és a járás tánczenekarai és a kópházi nemzetiségű táncegyüttes adott műsort az amfiteátrumban. 

Augusztus 20. Reggel 8 óra. Gépkocsival indulunk körutunkra. Egymás után hagyjuk el a falvakat. Fellobogózott házak, tisztára sepert utcák, ünneplőbe öltözött emberek. 

ÖTTEVÉNY. A Csáky meg a Weinckheim grófok zsellérei voltak egykor itt a lakosok. Felszabadulásunk előtt kenetteljes szavakkal hódították őket augusztus 20-án. Robogunk tovább. A határban a gabona betakarítva, a kukorica embernagyságú. Ma mindez a népé. Illyés Gyula halhatatlan sorai jutnak eszembe, aki évtizedekkel ezelőtt a burzsoá-feudális valóságon elkeseredve így írt: „Nemet intek én is e világra, és kiáltva és biztatva nézek egy új pirkadásba. Cselédházak népe, történelem mostohája, kerekedj fel a pusztából egy új, nagy honfoglalásra.” Az új pirkadás, az új nagy honfoglalás beteljesedett. 

KIMLE. A régi krónikás azt írta valaha, hogy az Illésházy uraságok idején még rendes iskolája sem volt a községnek. Ma rendezett utak, szép házak. A falu apraja, nagyja a Kis-Duna partjára siet. Hármas ünnep a mai a kimleieknek. Alkotmányunk születésének évében, 1949-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet, amely 1956 októberében sem oszlott fel. Készen áll a gyönyörű művelődési ház. Főbejáratát még elzárja a nemzeti színű szalag. A Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár zenekara pattogó indulókat játszik. Takács Adolf vbtitkár fogadja a vendégeket, Horváth Imrét, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkárát, Jordán Józsefet, a mosonmagyaróvári járási pártbizottság első titkárát, Horváth Józsefet, az állami gazdaságok igazgatóját, dr. Imre Lajos országgyűlési képviselőt. Felhangzanak a Himnusz hangjai, majd Erkel Ferenc Hunyadi palotájának szépséges dallamaira az egykori zsellérek szép fiai és lányai díszmagyarban öltözve vonulnak az avatandó kultúrház elé. Vida Henrik, a termelőszövetkezet elnöke ismerteti a 25 év történetét. 

A beszéd után Horváth Imre lép a mikrofon elé. — Szocialista kultúránk fejlesztésére nagy gondot kell fordítani. A kimlei példa legyen követendő megyénk minden termelőszövetkezetének — mondja. Azután a téesz egyik traktorosának kislánya, a 11 éves Kovács Jutka kezéből átveszi az ollót, átvágja a nemzetiszínű szalagot. A kimleiek birtokukba veszik az épületet. A nagyteremben a falugyűlésen Jordán József a hármas ünnep jelentőségéről szól. A termelőszövetkezet nyolc alapító tagja, Ábrahám Sándor, Horváth János, Kondor Géza, Németh János, Varga Alajos, Varga László, Vida Henrik és Zajcsics Antal pedig megkapják a termelőszövetkezet ajándékát, egy-egy remekbe szabott aranygyűrűt. 

HÉDERVÁR: A „grófi szérűn” valaha ezen a napon a népelnyomó mágnások jöttek össze dínom-dánomra. A nép csak titokban leshetett be a kerítésen. A gyönyörű kastély ma is áll. Iskola és óvoda működik benne. A község új vendéglőjében vidáman szól a zene, a nótaszó. Mulat a nép. Búcsú van ... 

LÉBÉNYMIKLÓS. Megyénk egyik jelentős műemléke, a román kori templom a kül- és belföldi turisták ezreit vonzza. Augusztus 20-án is egymásután álltak meg az osztrák, francia, olasz, angol autók a faluban. Gyönyörködtek a műemlékben. Filmezték és fényképezték a jól öltözött, öntudatosan ünneplő lébényieket. 

DUNASZIGET. Mintegy 300 üdülő található a szépséges környezetben. A mosonmagyaróvári gyáraknak, üzemeknek, de a győri és mosonmagyaróvári polgároknak is van itt üdülőjük. Augusztus 20-án pihent és szórakozott a dolgozók sokasága. A szép Zátony halászcsárdában tízféle ételt szolgáltak fel és 60 000 forint forgalmat bonyolítottak le az ünnepi napon. 

PANNONHALMA. A főkönyvtárban már 19-én megnyílt az ünnep tiszteletére rendezett kiállítás. Mintegy 7000 kül- és belföldi csodálta a barokk iparművészet remekeit, a kincstár felbecsülhetetlen értékeit, a könyvművészet ritkaságait. Délután 4 órakor a zsúfolásig ván Josef Beckmanns NSZK-beli orgonaművész mesteri tolmácsolásában felcsendültek Bach d-moll toccata és fúga című művének fenséges akkordjai. Fábián Erzsébet hárfaművész előadásában Ravel Pavane című műve tetszett. A községben megtelt bazilikában az orgona remekül szórakozott a lakosság. A Pannonhalma Étterem forgalma 100 000 forint volt. 

20 éve, 2004. augusztus 21.

István intelmeit génjeinkben őrizzük 

A Pannonhalmi Főapátságban csütörtökön tartották a megyei díszközgyűlést, ahol számos kitüntető címet adtak át. Az ünnepen részt vett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes is. 

Szent Márton hegyén tartotta Szent István-napi díszközgyűlését a megyei önkormányzat. Ünnepi beszédében Bánhegyi Miksa, a Pannonhalmi Főapátság könyvtárigazgatója Kováts István döri iskolamester 1760-as évekbeli kéziratából idézett. Ebben az iskolamester a díszes trónuson ülő szent királyt úgy festette le, mint aki jóságos tekintettel néz Imre hercegre, „szerelmetes fiára, szíve édességére, sarja jövő reménységére”. Imre István mellett ült a trónon egy alacsonyabb széken, kezében liliommal, fején koronával. 

A naiv művészettel készült kép azt sugallja, hogy ez a fiához intelmeket író szent király saját életével, a bölcs uralkodó példájával akarja elvezetni leendő utódját a helyes útra - elevenítette fel a múltat Bánhegyi Miksa. Ezt a példát állította a jelenkor elé az ünnepségen szintén részt vevő Csáky Pál is, aki magának tette fel a kérdés: „Mit keres itt a szlovák miniszterelnök-helyettes?” „Mert magyar vagyok, akit a gólya véletlenül a határ másik oldalára pottyantott le” — kezdte válaszát, majd így folytatta: „Hat éve miniszterelnök-helyettesként azon dolgozom, hogy a határ két oldalán élő két nép - a múlt örökségéhez méltóan - Európához csatlakozhasson.” 

„Most, amikor az a feladatunk, hogy Szlovákia jogrendjét toleránsabbá, demokratikusabbá tegyük, azt látom, ezeket nem az európai tanácsi mércéhez kell feltétlenül igazítani - folytatta Csáky Pál Szlovákia miniszterelnök-helyettese. A Szent István fiához intézett intelmeiben benne vannak a demokrácia, a tolerancia legfontosabb pillérei, mi pedig több mint ezer éve a génjeinkben hordozzuk ezeket. Hiszem és hirdetem: a Kárpát-medencében élő népek is tanulhatnak István örökségéből, mindannyiunkat kötelez az ezeréves múlt, ezért nem egymás ellen, hanem közösen kell érdekeinket képviselni. Mi, magyarok tudjuk, mert megtanultuk: csatákat, sőt, háborúkat is el lehet veszteni, de a történelmünket nem.” Csáky Pál - aki életében többször is ellátogatott a Pannonhalmi Főapátságba egy-egy nagyobb döntés meghozatala előtt - elmondta: Szlovákiában mintegy 400 településen ünnepeltek augusztus 20-án. 

A díszközgyűlésen adták át a megye legrangosabb kitüntetését, a Kék Szalagot. Ebben az évben Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke vehette át a rangos elismerést. Kozma Imre Győrzámolyon született, ezért is tekinti szívügyének a megyei lakosok támogatását. „A világ és az én szívem közepe ez a kis falu, egy ilyen kitüntetés pedig az embert újra meg újra a szülőföldjéhez köti. Ez számomra nagyon lényeges.” Az atyára jellemző momentum, hogy a Kék Szalagot — miután átvette Szakács Imre megyei elnöktől — átadta Báthy Andrásnénak, a Máltai Szeretetszolgálat területi vezetőjének. Még egy adat: szociális, egészségügyi és oktatási intézmények részére 90 millió forint értékű adományt juttatott el a szolgálat az elmúlt 15 évben. A megye térségfejlesztéséért Gróf Széchenyi Ferenc-díjat Sipőcz István, a Pannon-Víz rt. kapuvári kirendeltségének vezetője vehette át. A közoktatásért járó Péterfy Sándor-díj tulajdonosa Kiss Mária, a gönyűi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója; a Dr. Kovács Pál-díjat (közművelődési kitüntetés) Kissné Liptay Irén pedagógusnak, a Halászi Hagyományőrző Egyesület tagjának ítélte oda a közgyűlés. Művészeti tagozatban Bede Fazekas Csaba színművész-magánénekes, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja lett idén kitüntetett, a sporttagozatban Horváth Cs. Attila sportújságíró, a megyei labdarúgó-szövetség társadalmi elnöke vehette át a Bauer Rudolf-díjat. A megye egészségügyéért a Dr. Petz Aladár-díjat dr. Tihanyi Katalinnak, a mentőszolgálat nyugalmazott megyei vezető főorvosának ítélték oda. A Dr. Batthyány-Strattmann László-díjat a szociális ellátásban kiemelkedőt nyújtó szakembernek ítélik oda, idén ez az elismerés Gergácz Lászlónét illette. Végül a Dr. Csizmadia Andor-díjat (közigazgatási tagozat) adták át Katona Kálmán écsi jegyzőnek. 

10 éve, 2014. augusztus 21.

Gyógyító növények a községi kertből 

A gyógy- és fűszernövények termesztésében látnak nagy lehetőséget a rábacsécsényi önkormányzati gazdaságban. Kedvezőek a tapasztalatok. 

A hagyományos zöldségfélék mellett gyógy- és fűszernövényekkel kísérleteznek a rábacsécsényi önkormányzati kertészetben. Az első termés jó lett, a feldolgozást is megoldották, most a piackeresés a legfontosabb feladat. A közmunkaprogram keretében működő gazdaság legújabb beruházása hűtőkamra építése volt. Kovács Teodóra, Rábacsécsény polgármestere elmondta: a megszokott kultúrák mellett keresték azokat a lehetőségeket, melyekkel egyedivé tehetik kis kertészetüket.

A gyógy- és fűszernövények termesztésében látják a jövőt. Úgy vélik a helyiek, az évszázadokon át kedvelt, ám mára elfeledett növényeket ismét meg kell ismertetniük a fogyasztókkal. 

 - A zöldségféléinket, a paprikát, burgonyát, paradicsomot, uborkát Győrben értékesítjük, illetve a csécsényi piac is igencsak igényli - fogalmazott Kovács Teodóra. - A fűszer- és gyógynövények piacát keressük. Vannak biztató jelek, úgy érzem, megfelelő irányt választottunk. Közben fejleszteni is tudtunk, hiszen egy hűtőkamrát szereltettünk be, aminek jó hasznát vesszük. Termékeink feldolgozását az egykori községi konyhán oldjuk meg. Az új hűtőkamrában már sorakoznak a csécsényi portékák. A paradicsomlé, a citromfűszörp, a baracklekvár, a meggyszörp, a rumos meggy, a kompót, a dzsem. Készítenek savanyúságokat, kovászos uborkát, egyéb befőtteket. 

A termesztésben és feldolgozásban nagy segítséget jelent egy helybeli egyetemista, Magyar Éva, aki mint diák közmunkás ténykedik a kertészetben, és mivel tanulta is és hobbija is a gyógynövénytermesztés, hasznos munkatársa a gazdaságnak. Elmondta: begyűjtötték már a koriandert, szárítják és csomagolják. Eladásra kész a kömény, a citromfű szörpként és szárítva is, folyamatosan szárad a bazsalikom, a héten szedik a kakukkfüvet és növésben van még a levendula. Próbálkoznak oregánóval, de szárítottak hársfavirágot és csalánlevelet is. Kovács Teodóra megjegyezte: egyelőre a tapasztalatszerzés időszakában vannak, de a kezdet jó. „Vannak még terveink, ötleteink, melyeket a program segítségével igyekszünk megvalósítani. Arra törekszünk, hogy a rábacsécsényi termékeket elismerje a piac. Ami nagyon fontos, hogy portékáink garantáltan vegyszer- és adalékanyagmentesek. Mindent úgy készítünk, ahogy azt a régiektől tanultuk” - tette hozzá a polgármester.