Erről írtunk: szépségkirálynő Győrből - Harminc éve megnyerte a Miss Universe Hungaryt

Harminc évvel ezelőtt, 1994. augusztus 24.

Királynő civilben 

"Elsősorban boldog szeretnék lenni"

A debreceni Csokonai Színházban múlt hét pénteken rendezték meg a Miss Universe Hungary szépségverseny döntőjét, ahol a tizenhat döntőbe jutott versenyző közül a zsűri egy tizenkilenc éves győri lányt talált a legszebbnek. Harsányi Andreával hétfői számunkban ugyan már közöltünk egy villáminterjút, de szerettük volna, ha olvasóink azt is megtudják, milyen is egy királynő, ha nem hordja a koronáját? A versenyt követően közel egy napunkba került, mire kiderítettük, hogy hol lakik az ország legszebb lánya... 

- Szépségversenyek sorát rendezték meg az országban az elmúlt hónapokban. Miért éppen a Miss Universe Hungaryt választotta? - Egy véletlen eredményeként. Édesanyám mindig szerette volna, hogy a szépségszakmában dolgozzam. Kinyitott egy magazint, és megláttuk a versenyfelhívást. Titokban jelentkeztem, csak a szűkebb család tudott róla. Mégis úgy érzem, szerencsém volt, mert olyan versenyen vehettem részt, ami minden szempontból tisztának bizonyult. 

- A felkészülésről mondana néhány szót? - Gyulán töltöttük a versenyt megelőző tizennyolc napot. Egy nap kétszer étkeztünk, tanultunk mozgáskultúrát, a verseny koreográfiáját, uszodába, konditerembe jártunk mindazért, hogy tartani tudjuk a formánkat. - Milyen volt látni másokon azt az átváltozást, amit a szépségszakma legjobbjainak keze nyoma „okozott” a részt vevő lányokon? - Ez nagyon jó dolog. Tudták a többiek, hogy manökeniskolát végeztem. Előfordult, hogy még éjjel tizenegykor is zenére sétáltunk fel s alá a folyosón. Inkább barátnők voltunk, mint vetélytársak. A felkészülés három hete nagyon kemény volt és egymásra voltunk utalva. Azt hiszem, mindnyájan megértettük, hogy egymást segítve minden könnyebb lesz. Visszatérve a kérdésre: a külső változást valójában a belső átalakulás idézi elő. Azokon a lányokon volt szembetűnő az átalakulás, akik megérezték, hogy melyek a valódi értékeik, s rájöttek arra, hogy miként sminkeljenek, mit hangsúlyozzanak, mit takarjanak el magukon. Mert mindenkinek van „takargatnivalója”, nekem is. - Mi az, amit egy szépségkirálynőnek takargatnia kell? - Hát ez maradjon titok... - Mit jelent a szépség az ország legszebbjének? - A szépség? Minden embernek mást és mást jelent, és nem biztos, hogy csak előny. Az, hogy engem szépnek gondolnak, az sokszor átok is nekem... - Például? - Nem akarok erre válaszolni, mert nem szeretnék senkit sem megbántani... - Menjünk egy kicsit vissza az időben. Mikor hallotta először, hogy mások is szépnek találják? - Nem voltam szép gyerek. Olyannyira nem, hogy sokszor fiúnak néztek. Emlékszem, hogy nagymamámnál nyaraltam Sárbogárdon, és a konyhában mosogattam, mikor a szomszéd néni megjegyezte, hogy kisfiú létemre milyen aranyos vagyok, még mosogatok is! - Mivel lenne elégedett? - Szeretnék egy tiszta szerződést, ami tetszik és számomra is elfogadható. Bár tudom, hogy ez évekbe telik, de jó volna nevet szerezni, s az, hogy elfogadjon a szakma és az emberek. Ha ez megvalósulna, úgy hiszem, elégedett lennék. - Hamarosan várja Namíbia és a jóid legszebb lányai. Mire számít a világversenyen? - Szeretném jól érezni magam. Eddig is nagyon sok kedves, és szeretetre méltó embert ismertem meg a versenyek során. Ugyanez a célom ott is. Semmi más. - Látta már a többi ország versenyben lévő szépeit? - Nem. - Fotóról sem? - Úgy sem, s nem is fogom megnézni őket. - Mi az, amit értéknek tart a szépségszakmán túl? - Fontos a család, azok az emberek, akiket eddig megismertem és megszerettem. - A siker? - A sikerhez nem ragaszkodom. Elsősorban boldog szeretnék lenni. 

50 évvel ezelőtt, 1974. augusztus 24.

Az őszi szállítás biztos 

Vetőmag őszre, tavaszra 

A nyár múlásának csalhatatlan jeleként az 1974. őszi és 1975. tavaszi vetőmagellátásról tartott tegnap sajtótájékoztatót Győrött az Észak-dunántúli Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Mégpedig nem egészen a régi minőségében, mert a legutóbbi rendelkezések szerint a nagyüzemeken kívül a községi boltok, a háztáji és kiskertek ellátásáért is felelős. 

Kezdjük a legfontosabbal, amivel Szakács István, a vállalat osztályvezetője is kezdte: az őszi kalászosok vetőmagfelújításával. Az erre vonatkozó tervek Komárom és Győr-Sopron megyében is, tehát a vállalat működési területén, a tanácsok mezőgazdasági osztályai, a vetőmagfelügyelőségek, a téesz-szövetségek és az állami gazdaságok főosztályának a bevonásával készültek. A termelési felügyelők segítségével felmérték a pótrendeléseket is. A fajtafelújításhoz elegendő őszi kalászos vetőmag áll rendelkezésre. Az igény pillanatnyilag 539 vagon. A készlet az alábbi őszi búza fajtákból tevődik össze: Ramnája 12-es II. fokú, Auróra II. fokú és III. fokú, Kaukáz II. és III. fokú, Jubejnája 150-es III. fokú, Bezosztaja 1- es II. és III. fokú, Fertődi 293-as II. és III. fokú, Mironovszkaja 808-as II. és III. fokú, Libelulla III., Horpácsi kétsoros II. és Horpácsi 57-es III. fokú. Rozsból és tritikáléból azután felkészült a vállalat.

Fontos, hogy a pótigényeket időben jelezzék a téeszek, mert a szaporító gazdaságok a felesleges készleteiktől érthetően igyekeznek megszabadulni. Félő, hogy a megkésett rendeléseket a jelenlegi nagy készletek ellenére, sem lehet teljesíteni. A sürgetés elsősorban a termelőszövetkezetek érdekeit szolgálja, hiszen a vállalat már valamennyi tervét túlteljesítette. Őszi búzából 123 százalék, rozsból, tritikáléból 200, őszi árpából pedig 113 százalék a vállalati eredmény. A százalékos arány a készlet és az igények viszonyát tükrözi. Az őszi árpa szállítása augusztus 31-ig, a rozsé és a tritikáléé szeptember 10-ig fejeződik be. Kielégítő a búza szállítása is. Eddig 30 vagonnyi talált gazdára a szövetkezetekben. Ami a tavaszi kalászosokat illeti: tavaszi árpából 45 vagon, zabból 15 vagon az igény. A készlet az előbbiből 126, az utóbbiból 300 vagon. A vetőburgonya valahogy kilóg ebből a szép sorból. Ismeretes, hogy a két szóban forgó megye vetőburgonyából nem önellátó, a behozatal pedig — akár belföldről más megyékből, akár külföldről történjék is — bizonytalan. A megoldás mindenképpen az lesz, ha saját területen terem majd meg a vetőburgonya. Célszerű, ha a termelőszövetkezetek, az áfészek mielőbb leadják a megrendeléseiket, mert az őszi szállítás mindig biztosabb, mint a tavaszi. A szerződésen kívüli igényekre is megvan a vállalat fedezete. Tizennégy fűféleséget, takarmánykeveréket alapul véve, mindössze háromból nem 100 százalékos a készlet. A szállítás egyébként megfelelő ütemű. Mint említettük, a községi bolthálózat, a háztáji és a kiskertek ellátásával bővült a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat feladatköre. A termelési felügyelők összegyűjtötték a megrendeléseket. A két megyében összesen 232 üzlet számít vetőmagra. A szállítások októberben kezdődnek. 

20 éve- 2004. augusztus 24.

Ha nem indul a vonat

A legszebb vasútvonalak egyikeként tartják számon a Győr-Veszprém közöttit, amelynek - állítólag - a megszüntetését tervezi a MÁV. Nem mellékesen csak ezen a vasútvonalon lehet eljutni a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátsághoz is. „Éppen azért utazunk vonattal, mert a buszok szinte mindig tömve vannak, ráadásul valamelyest olcsóbb is így. Persze hogy nem akarunk a vonatról lemondani” — az utasok summázott véleménye valahogy így foglalható össze a Győr-Veszprém közötti vasútvonal állítólagos megszüntetésével kapcsolatban. Azért állítólagos, mert a MÁV egyelőre nem mond sem igent, sem nemet a híresztelésekre. A Kisalföldnek szánt hivatalos válasza az: ,Addig, amíg a Gazdasági Minisztériummal nem kötjük meg a közszolgáltatási szerződést, nem nyilatkozhatunk arról, mely vonalak maradnak, s melyek szűnnek meg.” Arra a kérdésre, hogy mégis mikorra várható döntés, szeptember közepét jelölte meg a kommunikációs osztály vezetője. 

Eszerint őszre kiderül, hogy 2005. január 1-jétől tovább közlekedik-e a Győr-Veszprém közötti vonat vagy sem. Jelenleg úgy tudni, a MÁV csak azoknak a vonalaknak a fenntartását vállalja, amelyeket a minisztérium kifizet a cégnek. A két megyeszékhely közötti vasútvonal az elmúlt években többször is a híradásokba került, korábban például szó volt arról, hogy egy angol befektető fantáziát lát a vonal felújításában és működtetésében. Ez aztán elmaradt, de a modernizálás azóta is napirenden van. Mindenki tudja, hogyan lehetne felújítani és gazdaságosan működtetni a vasutat, csak pénz nincs az átalakításra. Mivel a MÁV-nak a vasútvonalak esetében nem a szépség az elsődleges szempont, hanem azok kihasználtsága, ezért kerülhetett veszélybe ez a szakasz. 

A vasúttársaság kimutatása szerint naponta 100-150 ingázó utazik vonattal Veszprém és Győr között, ami nem nagy szám. (Az utasok szerint a reggel háromnegyed hetes járat szinte mindig csurig van, éppúgy, ahogy a kora délutáni.) A vasúti teherforgalom szintén leépült az elmúlt években, ezt pontosan tudják a 82-es főút mentén élők, akik nap mint nap látják és hallják a fuvarozócégek kamionjait a házaik előtt elhajtani. A sajtóvisszhangokhoz még visszatérve: szóba került ez a vonal akkor is, amikor a kis piros vonatokról kiderült, egy részük balesetveszélyes, ezért át kell vizsgálni a kocsikat. Műszaki vizsgálatuk megtörtént, ezen a nyolcvan kilométeres szakaszon azóta is közlekednek ilyen szerelvények.

A Kisalföld Volán Rt. egyelőre nem tervez konkrét lépéseket, mondván, nincs hivatalos döntés a vasútvonal megszüntetéséről. Ekkora forgalmat azonban tud pluszban vállalni a buszközlekedési vállalat, persze csak ha szükség lesz rá. Nem is ez az igazi kérdés, a vasútvonal más szempontból meghatározó - ezt legfőképp a megyeszékhelyen élők tudják. Valószínűleg nem tévedünk azzal a kijelentéssel: kevés olyan iskolás van, aki ne utazott volna osztálykirándulásra ezen a vonalon Pannonhalmára, Zircre, a Bakonyba... Az iskolák sok esetben pluszkocsikat is bérelnek, de ezután lehet, más megoldást kell találniuk. Ha valóban beigazolódik a kiszivárgott híresztelés, más megoldást kereshetnek a diákok is, valamint a bakonyaljai községekből, illetve Pannonhalmáról munkába indulók. A vonat számukra ma még megtakarítást is jelent, a diákbérlet ugyanis havonta 1040 forintba, a busz 1500-ba kerül. Kérdés, ezek az érvek latba esnek-e a döntésnél.