Túl a börtönön – Győri kollégánk véleménye a zárás előtt álló bv-intézetről

A 2000-es évek elején nagy port felvert börtönös téma volt Győrben, hogy a fogvatartottak hozzátartozói gyakran az utcáról vették fel a kapcsolatot a hűvösön lévőkkel. A sajátos kommunikáció tízből tízszer meglehetősen hangosra sikeredett, ami a tanév idején finoman fogalmazva sem segítette a közeli Révai-gimnázium diákjait a tanórákon. Bár a jelenséget sikerült valamelyest kordában tartani, teljesen soha nem szűnt meg a kiabálás a győri börtönnél. A következő tanév elejére azonban jó eséllyel megoldódik a probléma: akár már nyár végén kiüríthetik a közel 140 éves büntetés-végrehajtási intézetet.

Ahogyan azonban az élet szokta írni átlagos forgatókönyvét, a kipipált gondok helyett újakat teremt. Nos, ahhoz nem kell szakértőnek lenni – távmeghallgatás ide vagy oda –, hogy tudjuk, Győrben komoly előnyt jelentett a bírósági és ügyészségi kihallgatások során a bv-intézet közelsége. Ehhez vegyük hozzá azt is, hogy Győr-Moson-Sopronban akár heti szinten tucatjával buknak le az embercsempészek, akiknek az elővezetése rövid időn belül jelentősen nehezebbé válik. A Győrhöz legközelebbi börtön Veszprémben van – télen a közlekedés a Bakonyon át tapasztalt sofőröknek is rejt kihívást –, de ha Sopronkőhidában vagy Szombathelyben gondolkozunk gyorsforgalmi úton, akkor sem pár száz méter lesz a távolság, mint eddig. Száz szónak is egy a vége: megértem, hogy menthetetlenül elavult a kisalföldi börtön épülete, de nekem akkor is furcsa, hogy ekkora városban, mint Győr, nem működik majd börtön a jövőben.

Az 1910-es években épült intézet sorsa egyelőre szintén kérdéses; felmerült többek közt az is, hogy esetleg múzeumként várná a látogatókat. Ameddig a Győr egykori hagyományos iparában dolgozóknak – kezdve a kekszgyártól több textilüzemig – nem hoztunk létre méltó mementót, addig a börtönös kiállítóhelyet én egészen biztosan nem tudom jó szívvel támogatni.