A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban segítséget kérnek a fajvédelemben

Megkezdődött júniusban a mocsári teknősök tojásrakási időszaka. Az emberi tevékenységek miatt azonban sok olyan szárazföldi élőhely, amely alkalmas lenne a tojásrakásra, mára beépült vagy megművelt területté vált. Ez jelentősen csökkentette a teknősök szaporodási esélyeit.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársainak célja pedig, minél több mocsári teknős lelőhelyet felkutatni Győr-Moson-Sopron megyében. Ehhez lakossági megfigyelésekre is szükségük van. A nemzeti park munkatársai arra kérik azokat, akik láttak mocsári vagy ékszerteknőst, hogy töltsék ki a közösségi oldalon megtalálható a kérdőívet, mely csak pár percet vesz igénybe, de fontos információt szolgáltat a faj védelméhez.

A kis teknősök általában augusztus és szeptember között bújnak elő a tojásaikból. Ha azonban az anya túl későn rakta le tojásait, vagy az időjárás kedvezőtlen, a fiókák nem kelnek ki, hanem tojásba zárva áttelelnek és következő évben bújnak csak elő. Így nem ritkán már április elején is lehet apró teknősökkel találkozni. A faj további érdekessége, hogy a nőstény teknősök ugyanoda járnak vissza tojást rakni, ahol ők maguk is napvilágot láttak.

A mocsári teknős pedig nagyon fontos szerepet tölt be vízi ökoszisztémákban, méghozzá a vizek „öntisztulásában”. Táplálékát víziférgek, rákok, rovarok, csigák, kagylók, ebihalak jelentik, de nem válogatós, így az elpusztult állatokat is előszeretettel fogyasztja. A mocsári teknős előfordulása egykor rendkívül gyakori volt az állóvizek, lassú folyású folyók és csatornák mentén, számuk azonban mára megfogyatkozott.

Ennek fő oka a vizes élőhelyek, valamint a tojásrakásra alkalmas szárazföldi élőhelyek drasztikus megfogyatkozása. Az élőhelyvesztés mellett fennmaradásukat a szabadon engedett idegenhonos teknősfajok megtelepedése is veszélyezteti. Ezek közül is a hasonló életmódú ékszerteknősök jelentik a legnagyobb fenyegetést, melyek kiszoríthatják őshonos teknősfajunkat a csökkenő területű élőhelyeiről.