Erről írtunk 40 évvel ezelőtt május 30-án - Tervszerű épületfelújítás a megyeszékhelyen

10 év - Önfenntartó gazdaságot akarnak

NAGY SIKER - SOKAN KERESIK TERMÉKEIKET, SZENTMIHÁLY ÍZEIT, A TÉSZTÁT, SAVANYÚSÁGOT ÉS A ZÖLDSÉGEKET IS

Kertészet, tyúkfarm, tésztagyár, savanyítóüzem működik Rábaszentmihályon, önkormányzati tulajdonban. A Start-közmunkaprogramon keresztül fejlődik a gazdaság. 

Példaértékű és talán országosan is egyedülálló az, amit a rábaszentmihályiak a Start-közmunkaprogramon keresztül felépítettek. Az önkormányzati gazdaságot már nem lehet csak kertészetnek nevezni, hiszen több lábon állnak. Van tyúkfarmjuk, tésztagyáruk és rövidesen elkészül savanyítóüzemük is. A község polgármestere szerint nincs messze az az idő, amikor teljesen önállóan, önfenntartóan, állami segítség nélkül is működtetni tudják. 

Rábaszentmihályon jelenleg öt fóliasátorban termelik a zöldségféléket, az egyik fűthető és mindegyikben kiépítették a csepegtetős öntözőrendszert. Kutakat fúrtak, a vizet egy medencébe gyűjtik, így meleg vízzel öntözik növényeiket. A szabadtéri termesztéssel együtt hat hektáron dolgoznak. Jelenleg tizenhárom foglalkoztatottja van a gazdaságnak, de szezonban a létszám eléri majd a huszonhármat is. Tésztaüzemük elkészült, építettek üvegházat és augusztusban savanyítójukban is megkezdik a termelést. Portékájukat Szentmihály ízes szlogennel viszik a piacra. 

Keresik a falu áruját. Ahogy Horváth Gáborpolgármester megjegyezte: tésztából például nem tudnak elegendőt előállítani. Igyekeznek tehát folyamatosan fejleszteni, hamarosan például a tyúkállományt szeretnék megháromszorozni, így ezer fölötti lesz a létszám. 

- Amikor elindult a Start-közmunkaprogram, még nem gondoltuk, hogy három év alatt ilyen szintre jutunk el - fogalmazott Horváth Gábor. - Természetesen még szükségünk van a mankóra, azaz az állami segítségre, támogatásra. A végső cél azonban az, hogy egy önálló kis gazdaságot alakítsunk ki, ahol a dolgozók állandó munkát és rendes fizetést kapnak. Nem állunk már messze ettől. Nagy sok múlik azon, hogy a 2014-2020 közti időszakban milyen fejlesztési forrásokat tudunk majd felhasználni. 

Szentmihály ízeire tehát nagy a kereslet. Boltokba, vendéglőkbe szállítanak és sokat eladnak piacon is. Arra törekednek, hogy minél egészségesebb termékeket állítsanak elő, ezért a kézi munkát részesítik előnyben. Nem használnak például gyomirtókat, csak kapát.A továbbiakban azt a formát kell majd megtalálnunk, amiben a leghatékonyabb lehet a működésünk. Ehhez azonban kormányzati szándék is kell. Abban például, hogy portékánkat úgy értékesíthessük, mint a kistermelők vagy az őstermelők. Jelenleg ugyanis mint önkormányzat, áfakötelesek vagyunk. Még így is azonban versenyképesek az áraink a multikkal szemben. Ráadásul nálunk semmi sem műanyag, minden természetes. Úgy, ahogy nagyszüleink idejében - tette hozzá Horváth Gábor. 

30 éve - Világverseny a Riviérán 

Városunk karatékája nyerte a legtöbb küzdelmet

Nem akármilyen versenyről érkezett haza Majlinger Éva, a tehetséges, juniorkorú mosonmagyaróvári karatéka, aki edzője, Mácsik János társaságában a francia Riviéra egyik felkapott fürdőhelyén, Saint-Maxime-ben vett részt a felnőtt karate-világbajnokságon. Váratlanul érte a válogatottság, így beszélt erről:

- Lélekben az EB-re készültem, amit Angliában rendeztek. Oda azonban az alattam lévő súlycsoport magyar bajnokát vitték ki. Két nappal a világbajnokság kezdete előtt kaptam az értesítést, hogy pakoljak, mert utazom a Csapattal. Edzőmmel és három másik lánnyal kisbusszal utaztunk ki a vb színhelyére. - Csodálatos élmény volt - folytatja -, egy első osztályú szállodában, a Maxima Bella Hotelben laktunk. Uszoda, tenisz- és tekepálya, minigolf és minden, ami szem-szájnak ingere, tette kényelmessé szállásunkat. Sok szabadidőnk volt, mert a déli mentalitásnak megfelelően csak este 8 órakor kezdődtek a versenyek és tartottak késő éjszakáig. Napközben fürödhettünk, vásárolhattunk, megnéztük Monte-Carlót. Mit mondjak, varázslatos volt az egész. 

Érdekessége volt a világbajnokságnak, hogy naponta más városban folytak a versenyek. Reggel buszok álltak a hotel elé, felszedték a versenyzőket, edzőket és vitték az új helyszínekre: Saint-Tropez-ba, Monacóba, Monte-Carlóba. Számomra ez a verseny nagy kihívást jelentett, mert csapatban indultam és ha kudarcot vallottam volna, akkor hosszú ideig csak álmodhattam volna világversenyről.

Mácsik János szakmai szemmel értékelte a világbajnokságot: - Éva számára sokat jelentett ez a verseny. Tapasztalatokat gyűjthetett. Tanulmányozhatta a menők technikáját. Mit tudnak ők, mit tudnak jobban és azt miért nem tudja ő is. Milyen technikai sorozatokat, elemeket használnak a profik. Úgy láttam, hogy a magyarok technikailag nem voltak sokkal rosszabbak, de fizikailag nagy a lemaradás. Profi versenyzők indultak a vb-n, akik csak ezzel foglalkoznak. A magyarok, akik heti háromnégy edzéssel készülnek, nem érhetik el őket. Mindent összevetve Éva teljesítményével elégedett vagyok. Ő nyerte a legtöbb küzdelmet a magyarok közül, szám szerint hármat és egy francia világbajnoktól kapott ki. Ha több időnk lett volna felkészülni erre a vb-re, az eredmény még jobb is lehetett volna.

40 éve - Kívül szépek, belül kényelmesek

Tervszerű épületfelújítás a megyeszékhelyen 

A Magyar Televízió két évvel ezelőtt kipellengérezte a budapesti úgymond „sortatarozást”. A riport nyomán újjászületett a közismert szállóige, ilyen módon: „kívül új, belül pfuj”. A tatarozott házak homlokzata ugyanis szép, esztétikus volt, de bezzeg a lakások! Maradtak csúnyák, vizesek, korszerűtlenek, az udvarok meg dzsumbujok.

Győrött egészen másként van. A szakemberek — pontosabban a Győri Ingatlankezelő Vállalat szakemberei — büszkék arra a kemény, nehéz és sok pénzt fölemésztő munkára, amit igen gondosan, körültekintően sok év óta végeznek. Mit? Az úgynevezett tömbfelújítást.

Valamikor régen csak akkor törődtek egy-egy épület felújításával, amikor az már a huszonnegyedik órájában volt, így a városban szanaszét, elszórtan végezték a kisebb és nagyobb lakóházfelújításokat. Ahogy a szakemberek mondják: „tűzoltó munkát végeztek”. Ma már más a helyzet. Előre kigondolva, okos, célszerű terveket készítve, az egy tömbben lévő házakat egyszerre újítják föl. Ez többszörösen hasznos. A négy, öt, vagy ennél is több épület felújításához, karbantartásához ugyanis csak egyszer kell fölvonulni, másrészt az állagmegóvás miatt sem mindegy, akkor törődnek-e egy épülettel, amikor az már összedőléssel fenyeget, avagy akkor, amikor a költségeknek mintegy a tizedéből is elvégezhetők a felújítási munkák. Öröm sétálni a győri utcákon, mert a régi, szép épületek — a műemlék vagy műemlékjellegű, avagy egyszerűen csak kicsinosított épületek — esztétikai élményt nyújtanak. 

A Győri Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, Keresztély Dezső ezt mondja: — A város szépítése nemcsak a jó tervektől és a kiváló szakipari munkáktól függ, hanem attól is, hogy van-e a városnak elég pénze erre a célra, és természetesen attól is, hogy vannak-e korszerű vakoló és színezőanyagok. Nos, elmondhatom, minden megvan. Öröm így amunka. Az évek óta folyó tervszerű felújítás és karbantartás keretében a negyedik ötéves terv idején Győrött 380 lakást korszerűsítettek, összesen 49 épületben. Az ötödik ötéves terv idején már 1038 lakást és erre 530 millió forintot költöttek. A hatodik ötéves terv idején ennél is több pénzbe kerül a tervbevett 1600 lakás korszerűsítése, felújítása, több mint 800 millió forintba. A munka elvégzéséhez összesen 164 épületen kell dolgozniuk a szakembereknek. 

A nagy és teljes felújításokon kívül részlegesfelújítások is lesznek, amelyek szintén jól szolgálják mind az állagmegóvást, mind a lakások korszerűsítését. Ez a munka hatszáz bérleménytérint — a lakók nagy örömére. Azért, hogy a vállalat a fontos munkákat pontosan, szakszerűen elvégezhesse, tavaly már pótkeretet is kapott: 48 millió forintot. Az idén ennél is többet: 54 millió forintot.

Mi lesz a jövő esztendőben, hogy a VI. ötéves terv feladatait kifogástalanul elláthassák?

Ismét szükséges lesz a pótkeret. Ez az összeg a vállalat igazgatója szerint mintegy 60—70 millió forint. A lakások felújításánál természetesen a külcsín is cél, más szóval: a város szépítése, a járókelők gyönyörködtetése, hiszen Győrött, a belvárosban közismerten sok a műemlék, avagy műemlék jellegű épület és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek külső megjelenési formája milyen, esztétikus-e, mutatja-e a szépen díszített formákat például az okosan megválasztott színezés? A belváros rekonstrukciója 1976-ban kezdődött meg és tart 1995-ig. E munka nyomán szépültek és szépülnek a jövőben is többi között a Liszt Ferenc utca házai, az Alkotmány és a Kazinczy utca épületei, és Közép- Európa egyik legszebb barokk tereként emlegetett Széchenyi tér lakó- és középületei.