Erről írtunk 25 évvel ezelőtt: Pannonhalmán járt Orbán Viktor

10 éve - Közbringára pattanhatunk Győrben

23 Állomást alakítanak ki 180 biciklivel, amelyeket bárki használhat fizetség ellenében.

Jövőre debütálnak Győrben azok a biciklik, amelyeket bárki kölcsönözhet és használhat a városon belül fizetség ellenében. 23 állomást alakítanak ki 180 biciklivel. A győri önkormányzat közbeszerzési pályázatot írt ki a hivatalosan kötött gyűjtésűnek nevezett kerékpárkölcsönző rendszer kialakítására. Az indulóknak június végéig kell megtenni ajánlatukat. 

Polgári István, a városháza stratégiai csoportvezetője elmondta, hogy Nyugat-Európában és a tengerentúlon már számos városban működik ilyen rendszer. Lényege, hogy a település forgalmas pontjain bicikliállomásokat hoznak létre, s a bringákra bárki felpattanhat, ciki előzetesen regisztrál. „A külföldi tapasztalatok szerint a döntő többség fél óránál kevesebbet használja a kerékpárokat, jellemzően néhány száz méteres vagy egy-két kilométeres távolságokra, azaz a rövidebb buszutak és a hosszabb gyaloglások kiváltására. Az előzetes felmérések alapján arra számítunk, hogy Győrben is lesz erre a szolgáltatásra igény például az egyetemisták, a turisták körében” - fejtette ki a szakember. 

A nyertes ajánlattevőnek 180 biciklit kell leszállítania. Ezek egyedi gyártásúak, feltűnő színűek, nehezen szétszerelhetők lesznek, rejtett GPS-szel emiatt talán nem gyakran lopják el őket. A győztes további feladata lesz a 23 gyűjtőállomás kiépítése, az információs terminálok telepítése, valamint a rendszer működtetése tíz évig. Az önkormányzat két megkötést tett: a regisztrációnak ingyenesnek kell lenni, a kerékpárok első fél órájáért pedig nem lehet többet kérni az elővételben váltott helyi buszjegy mindenkori áránál, ami jelenleg 250 forint. 

Az állomásokat a város legforgalmasabb pontjain hozzák létre, többek között a vasútállomáson, a vidéki buszpályaudvaron, a kórháznál, az egyetemnél, a Barátság parknál, az állatkertnél, a fürdőnél, Marcalváros II-n és a Jereváni úton. Ezekben 8-20 dokkoló - azaz bicikliállás - lesz. A bringákat elektromágneses zár rögzíti, amit kártyával vagy kóddal lehet majd nyitni. 

A közbeszerzés nyertesének 180 nap alatt kell teljesítenie vállalását, beleértve a tesztüzemet is. Ez azt jelenti, hogy július végi szerződéskötéssel számolva 2015 elején már működni fog a rendszer. Mindez 150 millió forint európai uniós támogatásból valósul meg.

25 éve - A pannonhalmi bencések között a miniszterelnök

„Nincs semmi vita az állam és az egyház között...” 

A tíz éve újjáalakult Bencés Diákszövetség országos találkozójára látogatott el a hétvégén Pannonhalmára a magyar miniszterelnök. Célja részint az volt, hogy köszöntse az ünneplő szövetség tagjait, részint, hogy a pannonhalmi főapáttal, Várszegi Asztrikkal négyszemközti beszélgetést folytasson.

- Nincs semmi vita az állam és az egyház között, mindkét fél folyamatosan kész a harmonikus együttműködésre - kommentálta a főapáttal történt találkozóját Orbán Viktor, aki beszédében elmondta: számos régi egyetemi évfolyamtársát ismerte fel a közönség soraiban, s bencés voltukért némi irigységet érez - kijelentését a szövetség vezetősége derűsen azzal viszonozta, hogy tiszteletbeli bencés diákká avatta Orbán Viktort.

A találkozón korelnököt választottak, a jelen lévő tagok közül a legidősebbnek a hetvennégy éve érettségizett dr. Gábriel Lajosbizonyult, ám mint a 2700 tagot számláló szövetség elnöke, Fáber Miklós elárulta, és egy 1903-ban született bencés „diák” is. A bencés múltúak összetartását - Fáber Miklós szavai szerint - a közös szilárd világnézet és magyarságtudat magyarázza: „Akár Portugáliában, akár Hollandiában jártam, ha valakiről kiderült, hogy bencés diák volt, azonnal összeölelkeztünk” - fogalmaz az elnök.

A tízéves találkozón, Várszegi Asztriktájékoztatása szerint, Orbán Viktor egy „negatív hagyományt” tört meg, a második világháború óta ő az első miniszterelnök, aki Pannonhalmára látogatott. A több száz hallgatóhoz intézett beszédében kifejtette: „Az előttünk álló néhány esztendő alatt eldőlhet, megújítjuk-e Magyarország nyugatias, keresztény, polgári hagyományait vagy elmerülünk az értéksemlegesnek mondott, de valójában az értéktelen fogyasztói kapitalizmus és a szocializmus legrosszabb vonásait egyesítő posztszocialista zűrzavarban. ” A magyar helyzet - mint fogalmazott - összességében jó irányba halad.

Bekövetkezett, amire 500 év óta minden felelősen gondolkodó magyar ember várt, Magyarország elfogadott, megbecsült része lett egy nyugati szövetségi rendszernek. Hazánk immáron nem magára hagyatottan küzdő ország, hanem a nyugati értékrend szerint szerveződött civilizáció megbecsült tagja. Maga is hozzájárul a közös biztonsághoz, de többet kap: nagyobb biztonságot. 

Rámutatott arra is, hogy a közös jövő négy kérdés körül formálódik: sikerül-e visszaadni a családok rangját, a gyermekeket megvédeni a tudatukat szándékosan romboló hatásoktól, visszaadni a tisztességes munka becsületét és megerősíteni a nemzeti kultúrát, a nemzet összetartozásának érzését. Ehhez az idős és a fiatal nemzedék összefogása is szükséges.

30 éve - Környezetvédelem Sopronban - Pénzügyi korlátok akadályozzák a fejlesztést

Sopronban csökken a szennyezés mértéke.

A soproni gyárak többsége csökkentette a termelést, de a környezetvédelmi hatóságok mérővizsgálatai szerint még így is a megengedettnél nagyobb mennyiségű szennyezőanyagot bocsátanak a város légterébe. A legtöbb üzemben igyekeznek csökkenteni az egészségre és a környezetre káros gázok és más anyagok képződését, a pénzügyi korlátok azonban akadályozzák a nagyobb környezetvédelmi beruházásokat. Kész tervekben nincs hiány, csak éppen nem jut rá elég pénz. Kisebb tervek azért megvalósulnak, s a szennyezés mértéke folyamatosan csökken. 1993-ban több üzemben húsz-harminc százalékkal sikerült csökkenteni a légszennyezést, de még így is kétmilliótól százezer forintig terjedő környezetvédelmi bírsággal sújtottak négy üzemet.

A Vasöntöde az elmúlt öt évben folyamatosan mérsékelte a füstgázok és más anyagok kibocsátását, de még így is listavezető a bírság szempontjából. Mint Zeberer Lajosfőmérnöktől megtudtuk, az egyik kupolókemencét több millió forintos költséggel már korszerűsítették, így kevesebb tológáz és pernye kerül a légtérbe. A másik kupolókemence korszerűsítésére is adtak be pályázatot, de a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium eddig még nem reagált az 1992-ben beadott pályázatra. Az önkormányzat sem tud pénzügyi támogatást adni. A gyár vezetői azonban nem mondanak le a környezetvédelmi tervekről. Véleményük szerint a kemence felújítására csak 1995-ben kerülhet sor. Az is gondot okoz, hogy a befizetett bírságot nem forgatják vissza a környezetvédelemre, pedig ez meggyorsítaná az ilyen jellegű beruházásokat. A bírságoltak listáján másodikként szereplő Vontatási Főnökséget a GySEV tavaly vette át a MÁV-tól. A tulajdonosváltás gyökeres változással járt együtt. Haragovics József,a főnökség vezetője elmondta, hogy korábban valóban nagy volt a füstképződés, ugyanis forgalomból kivont gőzmozdonyok kazánjával fűtötték az épületeket. Amikor azonban a GySEV átvette az épületeket, megszüntette a széntüzelést, és a városi hőközpontra kapcsolta a fűtést. A villanymozdonyok egyáltalán nem szennyezik a környezetet, a dízelmozdonyok kilencven százalékainak füstkibocsátása a megengedett határértéken belül van. Még van mit tenni, de a GySEV a jövőben is gondot fordít környezetvédelmi beruházásokra.