A klímaváltozás kopogtat az ajtónkon - Így látja helyzetet a győri Reflex környezetvédője

• Négy csoportot különösen veszélyeztet a hőség: a gyerekeket, az időseket, a krónikus betegeket és a szabadban dolgo­zókat.

– Ha jól tudom, nemrégen épp a hőséggel kapcsolatos eseményekkel foglalkoztak. Mi adja az aktua­litását?

– Február végét Hajdúböszörményben, hazai partnertelepülésünkön, március első napjait pedig Grazban töltöttük, ahol a Ready4Heat, azaz a Felkészülten a hőségre projektünk kapcsán tartottunk találkozókat. A találkozók is megerősítették azt az előzetes felvetésünket, hogy nagyon fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni helyi, települési szinten. A fókuszcsoportok képviselői tisztában vannak a téma fontosságával és az abban betöltött szerepükkel.

– Kikkel dolgoztak együtt és miért?

– Négy csoportot határoztunk meg, akiket különösen veszélyeztet a hőség: a gyerekek, az idősek, a krónikus betegek és a szabadban dolgozók. A velük foglalkozó csoportok képviselőivel először a problémákat és a már megvalósult tevékenységeket vizsgáltuk, majd pedig azokat a tevékenységeket, intézkedéseket próbáltuk összegyűjteni, amelyekkel önmaguk, az intézményük vagy a települési önkormányzat hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban átvészeljük a hőséggel terhelt időszakot.

– Sikeresek voltak a találkozók?

– Négyből három csoportnál egyértelműen igen: a gyermekek védelméről védőnőkkel, bölcsődei, óvodai és iskolai pedagógusokkal gondolkoztunk együtt; az idősek mellől a gondozásukban közreműködők, idősotthonok és nyugdíjasszervezetek képviselői kapcsolódtak be a közös munkába. A szabadban dolgozókat mezőőrök, közterület-felügyelők és a helyi közszolgáltató munkatársai képviselték. Sajnos tartós betegségekkel küzdők képviseletében hívott egészségügyi dolgozókat csak részben sikerült bevonni, ami megerősítette, hogy ez a szektor nagyon túlterhelt. A közös munka mindenhol jól sikerült. Jó volt látni, hogy mind a problémákat, mind az azokra adható válaszokat, köztük azokat, amelyekben mi is felelősek vagyunk, a résztvevők jól ­látták.

– Milyen lehetőségeink vannak?

– Mindenekelőtt igyunk sok csapvizet! Mindig legyen nálunk kulacs vagy palack, amit a városban újra tudunk tölteni. A déli órákban kerüljük a szabadtéri teendőket, ne menjünk a napfényre! Ezeket a jó tanácsokat ismerjük. Az újratöltő pontokhoz nem kell sok anyagi forrás, befektetés, csak egy szemléletformáló kampány, ami például a helyi vendéglátókat és más intézményeket biztatja, hogy jelképesen nyissák meg a kulacsok előtt vízcsapjai­kat. Nagyon örültünk, hogy a résztvevők azt is látják, a zöldfelületeknek milyen fontos szerepük van ezen a téren is, hiszen egy erdőben, parkban sokkal elviselhetőbb a hőség. Akár 5–10 fokkal is kellemesebb a hőérzet, mint a napsütötte burkolt közterületeken. A fák vagy zöldfelületek nemcsak árnyékukkal, hanem a víz párologtatásával, természetes párakapuként is hűtik környezetüket.

– A mostani meleg kellemes nekünk, de mi a helyzet a természettel?

– Látjuk, hogy virágba borul a természet, a vadvirágok egy hónappal előbb nyílnak, és nemcsak a vadvirágok, hanem a gyümölcsfák is. Az alföldi találkozó résztvevői között sokan gazdálkodnak kisebb-nagyobb kertben, és egyöntetűen féltek attól, hogy idén is korai szüret lesz, amit a tavaszi fagyok hoznak… Talán a fagyot megúszhatjuk, viszont a melegebb időjárás a kártevőknek is kedvez, összességében az élővilágnak ez a helyzet biztosan nem jó.