Elhunyt dr. Sóvári Győző - Őszintén gyászolják a Dél-Rábaközben

Németh István György, a Beled régen és most közösségi oldal szerkesztője így búcsúzik tőle:

"Nekem példaértékű a tudása szakmájában, műveltsége és empátiája az emberek felé. A munkát mindig tisztelettel végezte, igazi orvos volt, a megoldást kereste minden téren. Személyes élményem: még kisgyermek koromban kijött hozzánk és megdicsért, hogy kimeszeltem a hidast, pedig nem szerettem a fertőtlenítést, tisztasági festést, (láthatta is rajtam). Annyit mondott “a befektette munkának meg lesz a jutalma”, és milyen igaza volt.
Egy másik élményem, mikor 6-7 évvel ezelőtt találkoztam vele, kezembe adott egy tintatartót és azt mondta „Tudom, Gyuri, a régi dolgokat megbecsülöd, vigyázz rá”. Azóta is megvan, méltó helyre szeretném majd tenni. Búcsúzom, Doktor Úr, Nyugodj békében!"

A dél-rábaköziek úgy tartották, ha egy állattartó gazda bajban volt, de Sóvári doktor piros tetejű Trabantja megállt a háza előtt, megnyugodhatott: jó kezekben lesz a jószág. 
Dr. Sóvári Győzőről 2006. novemberében írt a Kisalföld, amikor a megye legjobb magánállatorvosa lett.

Dr. Sóvári Győző: Az utolsó mohikánok egyike a szakmában

Beledi lett az év állatorvosa

A megyei kamara „Az év állatorvosa" címet adományozta dr. Sóvári Győző beledi magánállatorvosnak. A szakember szerint a gazdák megbecsülik a korrekt orvosokat, úgy véli, az úgynevezett „táskás”, kijáró kollégák egy idő után eltűnnek a szakmából.
A megyei állatorvosi kamara a az év magánállatorvosa címet adományozta a beledi dr. Sóvári Győzőnek. A szakember elmondta: nagyon örült a kitüntető címnek. Úgy véli - a mosonszolnoki kitérő után -, 32 évnyi dél-rábaközi munkáját értékelték a kollégák. Sóvári doktor szerint a három évtized alatt munkáján túl is együttműködött a gazdákkal. Hangsúlyozta, fontosnak tekintette a megelőzést, tette ezt akkor is, ha néha a saját zsebe ellen dolgozott.

Egyre kevesebb az állattartó 
Úgy vélem, az állattartók értékelik azt, ha olyan dolgokat mondok el nekik, amivel megelőzhetők az állatok betegségei, ezáltal nem kell minden alkalommal orvost hívni - mondta dr. Sóvári Győző, aki négy községet — Beled, Vica, Dénesfa és Cirák — lát el, már a nyugdíj mellett. Körútjai során a néha rossz népi gyógymódok káros hatásairól is tájékoztatja az egyre kevesebb állattartó gazdát. Ahogy mesélte, munkája kezdetén több mint száz marhatartó házhoz járt ki. Ez a szám jelenleg alig tíz-egynéhány porta. Dr. Sóvári Győző szerint az állattartó telepek koncentrációjával, az állomány növekedésével megváltozik az úgynevezett „táskás”, tehát kijáró állatorvosok szerepe is. Sóvári doktor szerint a kijáró kollégák fogytával egyre kevesebb a fiatal jelentkező ezekre a praxisokra. A kezdők inkább a - napjainkra egyre növekvő népszerűségnek örvendő - kisállatok felé fordulnak, ezáltal az idősebb kollégák szinte a „táskás” szakma utolsó mohikánjai. Sóvári doktor szerint a jövőben egyfajta tanácsadói szerep jut számukra a nagy állatállományok mellé. Ezen túl azonban ígéretes jövőt jósol a szakmának, hiszen mint mondta, 1973 óta nem volt például deklarált, országos járvány, amivel Európában is élen jár Magyarország. Ez a felkészült állatorvosi karnak köszönhető. 

„Bárányt ellett a tehén” 
Sóvári doktor egy érdekes történetet is elmesélt a Kisalföldnek. Elmondása szerint a nyolcvanas években még nem mobiltelefonon keresték az állatorvost, hanem legtöbbször az autóját figyelték a településeken. Ennek segítésére például egykori Trabantjának vörösre festette a tetejét (ebből ötöt is „elfogyasztott”). Abban az időben még volt birkatartás és egyik alkalommal a kényszervágott anyából még élő bárányt operáltak ki. A kis állatot Sóvári doktor betette az autóba, majd egyenesen egy ciráki tehén elletéséhez sietett. A magánház udvarán az újszülött bárányt kirakta az udvarra. Az elletésre odacsődült szomszédok kérdésére viszont azt mondta: a tehén először bárányt ellett, csak azután a borját. Az állatorvos szerint első hallásra nem is lehetett volna annyira meglepő, hiszen abban a faluban már nem tartottak bárányokat. A viccet aztán még évekig mesélték a környékbeliek.