20 éve két – szerencsés kimenetelű – hőlégballon-baleset is volt Sopron környékén

10 éve írtuk  

Az abdai repülőgép Schusternél landolt 
„Igen, ez az a gép” - erősítette meg a Kisalföldnek Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, vagyis a szombaton elszállított abdai repülőt kapta meg Rudolf Schuster a születésnapjára. 
A magyar sajtó kiemelt hírként tálalta minap, hogy „Orbán Viktor egy D-18-as repülőgépet ajándékozott az egykori szlovák államfőnek – Rudolf Schusternek – nyolcvanadik születésnapja alkalmából”. A magyar miniszterelnök kedden köszöntötte fel Schustert. Egyezések voltak a „Schuster-gép” és az Abdáról elszállított repülő között, de a hivatalos megerősítést tegnap kaptuk meg a miniszterelnöki sajtóirodától. Az abdai gép került tehát Kassára. 
A miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjétől, Havasi Bertalantól megkérdeztük azt is, mennyiért vásárolta meg az állam az Il-18-ast a tulajdonosától. Mi úgy tudjuk, 40-45 millió forintról lehet szó. Egyértelmű válasz híján azonban ezzel kell beérnünk: a gép a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (LKK) tulajdonában van. A repülőt a Kassai Repülőmúzeumnak kölcsönbe adta a magyar állam, szállításának költségeit a szlovák fél viselte. Forintosított összegről csak annyit közölt Havasi Bertalan a Kisalföldnek, hogy „az LKK decemberben 95 millió forintos állami támogatásban részesült.

A volt szlovák államfő nagy támogatója a Kassai Repülőmúzeumnak, és fontosnak tartotta, hogy egy Il-18-as is odakerüljön. A gépért cserébe a szlovákok a tervezett új ferihegyi látogatóközpont Tu-154-esének restaurálásába szállnak majd be, modern repülőmúzeum és látogatóközpont létrehozására a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren”. Mindez ugyanakkor összecseng azzal, amit az elszállításkor a helyszínen hallottunk: ott is a 95 millió forintról beszéltek, illetve arról, hogy ennek az összegnek nagyjából a fele „ment el” az Il-18-asra, így kalkulálható elvben a 40-45 millió forint is.

20 éve 

2004. január 17. - Viharban: A nagyfeszültségű távvezetéken és a Fertő nádasában landoltak az osztrák ballonosok
Két – szerencsés kimenetelű – hő légballon-baleset is volt tegnap Sopron környékén, Sopronkövesd, illetve Balf körzetében. A ballonok Ausztriából sodródtak át magyar területre. A rendőrséget és a tűzoltókat 14 óra 50 perckor riasztották, mert Sopronkövesd és Pereszteg között a magasfeszültségű vezetékre csavarodott egy hőlégballon, Balf közelében pedig a Fertő nádasába esett egy másik. Mindkettő Ausztriából sodródott át magyar területre. Egy járhatatlanul sáros földúton próbáltuk megközelíteni a hőlégballon-baleset helyszínét. Süvített a metsző szél a „pusztában”. Egyre messzebb kerültünk a lakott településektől. Úgy 1000-1500 méter után tűnt fel a szántóföld közepén a magasfeszültségű vezetékre felcsavarodott hőlégballon, amely kiszolgáltatva, szakadozottan csüngött alá. A helyszínen kiderült, utasa egy 39 éves osztrák férfi volt, aki zúzódásokat és csuklótörést szenvedett. Ballonja több száz métert sodródott a földön, mielőtt fennakadt a 120 kilovoltos távvezetéken. Az ÉDÁSZ ügyeletétől megtudtuk, a légi baleset nem okozott áramkimaradást, viszont szakembereik nem tudták a hatalmas méretű ballonmaradványokat eltávolítani a vezetékről, ezért ma Budapestről érkeznek specialisták.
A Balf határában, a Fertő nádasában kényszerleszállást végrehajtó hőlégballon utasai - két osztrák férfi - szerencsésebbek voltak, mert nem sérültek meg, viszont nem kis gondot okoztak a tűzoltóknak, mert nehezen találták meg őket a nádrengetegben. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes sajtóreferense, Kovács Krisztina érdeklődésünkre elmondta, az első vizsgálatok alapján a hőlégballonok valószínűleg a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében sodródtak át Magyarországra. A szerencsétlenül járt sportolók egy salzburgi verseny résztvevői voltak. A vizsgálatba - amelyet államigazgatási eljárás keretében a Soproni Rendőrkapitányság folytat - bekapcsolódik a Polgári Légibiztonsági Szervezet is.

40 éve 

1994. január 17. - Romos és életveszélyes volt a hivatal épülete
Faluház épül Pinnyén, vádolják a község vezetőit
Pinnye lakosságának egyöntetű véleménye alapján, a község képviselő-testülete úgy döntött, hogy a régi, rossz állagú volt uradalmi épületet – amelyben a polgármesteri hivatal, a kultúrház és az orvosi rendelő is ideiglenesen üzemelt – tatarozni, felújítani szükséges. Sebestyén Józsefné polgármester munkatársunknak elmondta, az átalakítással az épület minél nagyobb hasznosítását kívánták elérni, a fenti célokra alkalmassá tenni. Az alapterületet nem növelik, hiszen a felújítás terve így is biztosítja a község igényeit.
A kivitelezési munkák 1993 tavaszán a romos, veszélyes részek lebontásával kezdődtek meg. Az főfalak megtartásával, új födém- és tetőrendszer megépítésével, valamint a belső terek rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételével egy faluközpont kialakítását tervezték. A bontási munkák során azonban kiderült, a feltárt falak réteges, vegyes falazata statikailag alkalmatlan az új tető- szerkezet alátámasztására.
A pinnyei önkormányzat, az építkezés beruházója, a tervező és a kivitelező végül közös döntést hozott, amely figyelembe véve a pénzügyi és műszaki lehetőségeket a főfalak lebontásával, a munka folytatása mellett döntött. A szerződésben foglaltaknak megfelelően a tervezett munkákkal el is készültek.
A faluház építésének befejezése - folytatja beszámolóját  a polgármester - és a szennyvízprogram megvalósítása komoly gondot okoz a kisközségnek. A falu vezetőit érték is támadások ez ügyben, amire Sebestyén Józsefné szerint igazán nem szolgáltak rá. Ők messzemenően falujuk érdekeit szem előtt tartva döntöttek a központi épület szükségessége mellett, és nem „puccos” kivitelben, ahogy a vád fogalmazott. A közösségi rendezvények megtartására alkalmas terem, a szolgáltatási lehetőségek biztosítása, a kulturális célok és az egészségügyi ellátás, valamint a polgármesteri hivatal munkájának biztosítása - reális igény, a mindennapi élet feltételeinek megteremtése.