Interjú Dr. Dézsi Csaba Andrással - Győr polgármestere a kampányra még nem készül, de hosszú távra, 2034-ig tervez

• Dr. Dézsi Csaba András polgármester úgy értékelt: Győr továbbra is az ország egyik legélhetőbb, legjobban prosperáló virágos városa.
• "Azt szoktam mondani, a munkának egyetlen titka van, csinálni kell. Ezt a mentalitást kezdi elsajátítani mindenki a városházán" - mondta Győr polgármestere.

Látványos, maradandó változások

– Nem mondható eseménytelennek a 2023-as év Győr város életében. Hogy élte meg polgármesterként ezt az esztendőt?

– Azt gondolom, a megválasztásom óta eltelt három és fél évet egyben érdemes nézni. Komoly problémahalmazzal találtam magam szemben 2020 elején, aztán pedig szinte azonnal megérkezett a Covid járvány, majd ezt alig éltük túl, nyakunkon volt a háború és az energiaválság, kilenc-tízszeres árakkal, miközben a kasszában nem voltak szabadon felhasználható tartalékok. Ráadásul a gázszolgáltatónk felmondta a szerződésünket, a szabadpiacról kellett gázt beszereznünk. Aztán bravúros módon utóbb 2,5 milliárd forintot sikerült behajtanunk a szolgáltatón. Mindemellett, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, rengeteg látványos és maradandó dolgot tettünk a városért.

Közlekedés, tisztaság, közrend a sorrend

– Mit tart ezekből a legfontosabbnak?

– Győrben a közlekedés, a köztisztaság és a közrend biztosítása élvez prioritást. Elkészült az elővárosi vasút koncepciója, ami megoldhatja, hogy a korábban a városhoz csatolt településekről, mint Ménfőcsanak, Szentiván, kötött pályán lehessen bejönni Győrbe. Ez egy óriási fejlesztés lehet, a tervezésére kaptunk központi forrást. Ugyancsak nagyívű elgondolás a kulturális központ létrehozása, ami egy 20-25 éves program lehet, hiszen egy komplett városrészről van szó. Létrehoztuk a városrendészetet, jelentősen javítva Győr közbiztonságát. A nehéz anyagi helyzet ellenére a város intézményeiben és cégeinél már több béremelést hajtottunk végre, amit jövőre is tervezünk. Nagy volt a lemaradás, de a jó szakembreket csak akkor lehet megtartani, ha jól megfizetjük őket.

Az energiaválság ellenére jelentős felújításokat hajtottunk végre. Rendbe tettük az Aqua Sportközpontot, a Magyar Vilmos Uszodát, napelem parkot hoztunk létre. Elkészült a kibővített vízi élménypark és gyógyfürdő. Megépítettük a Szalay utcai bölcsődét, felújítottuk a győrszentiváni óvodát, a Generációk Házát, a József Attila úti rendelőt, fejlesztettük a dr. Kovács Pál könyvtárat. Színházi társulatot hoztunk létre abban az időszakban, amikor mindenhol inkább leépítették a társulatokat. A szoros a költségvetésünk ellenére olyan támogatásokat valósítottunk meg, amelyek eddig nem voltak. Kibővítettük a szociális hálót, a sporttámogatásaink kiemelkedőek, több tíz millió forinttal támogatjuk az állatvédő szervezetek munkáját is. Örömmel segédkeztünk a Rába ETO sportklub újraélesztésében, így olyan sportágak kerültek egy patinás ernyő alá, amelyekről korábban, a GYAC létrehozása előtt megfeledkeztek. Visszavásároltuk a korábban eladott Spartacus csónakházat, és a Vaskakas Taverna épületét, a Kálóczy téri csónakház pedig már régi pompájában ragyog, amely egy közösségi tér is lesz. Felújítottunk 26 kilométer utat, köztük az Ipar, a Szigethy Attila, a Szent Imre, a Reptéri, a Jókai, a Kunszigeti utakat, és még sorolhatnám, de van még vagy 176 kilométer, ami nagyon rossz állapotban van. Ez egy borzasztó örökség. Azt kértem az útkezelőtől, hogy váltsunk stratégiát, felületkezeléssel járó programot kell elkezdenünk. 

Három éve még a győri buszok átlagéletkora húsz év felett volt. Azóta 52 új autóbuszt vásároltunk, így 10 év alá tudtuk szorítani az átlagot, de még javítani szeretnénk rajta. Óriási gond a parkolás, ezért építtettünk három nagy parkolóházat, amellyel együtt ebben a ciklusban több mint 850 parkolót hoztunk létre. A Lépésről lépésre programomban megkérdeztük a lakókat, ők hova szeretnének még parkolókat, és ahol lehet, megoldjuk. A lakók kérésére kibővítettük a fizető parkoló övezeteket, hiszen a Győr környékéről beáramló autók miatt nem lehet már szinte sehol megállni. A győriek a Szívügyünk Győr bérlettel havi ezer forintért parkolhatnak a lakóhelyük és munkahelyük környékén. Azt tudni kell, hogy a városban legalább harmincezer olyan ember él, akiknek nem itt van az állandó lakhelyük. Ez nem jó a város költségvetésének, mert a különböző kvóták a lakosságszámhoz igazodnak. A győrieknek járó kedvezmények is motiválóak lehetnek a lakcímváltoztatásra. 

Tárcaközi egyeztetésen a javaslat

– A szolidaritási hozzájárulás nagyságát is komolyan befolyásolja a lakosság száma. Ez a város költségvetésében jelentős tétel. Egy éve azt mondta, ha kell, a miniszterelnökhöz is elmegy ez ügyben, hogy rendezhessék. Hol tart ez az ügy?

– Győrben 1,6 százalék az iparűzési adó, ami Magyarországon a legkevesebb. Ezzel is támogatjuk az itt működő cégeket. A szolidaritási hozzájárulást viszont úgy számolják, mintha 2 százalék lenne, így újabb milliárdok esnek ki a költségvetésünkből. Minden fórumon elmondom, hogy szolidáris akkor tud lenni az ember, ha van miből. Miniszterelnök úrnak személyesen tettem egy javaslatot, amely arról szól, hogy ha a befizetendő hozzájárulásból a közúti, és közösségi közlekedésre, a parkolók kialakítására fordított pénzek helyben maradhassanak. A javaslat már tárcaközi egyeztetésen van, és tudomásom szerint úgy szól, hogy 25 százalék maradna a településeken, de ez Győrnek még így is óriási összeget, 3-4 milliárd forintot jelentene.

– A sikerek mellett nem mehetünk el a konfliktusok mellett sem. Idén a legnagyobbat minden bizonnyal az ipari park bővítésének terve okozta a városban. Mit lehet tudni a fejlesztésről, milyen cégek letelepedése várható?

– Betelt az ipari park, és elődeink nem gondolkodtak annak fejlesztésében. A kormánytól kérésemre kaptunk 10 milliárd forint támogatást, amiből minden idők legnagyobb ipari park fejlesztését valósítjuk meg. Senki ne gondolja ugyanis, hogy itt nem lehet munkanélküliség. A győri ipar most is sérülékeny lehet, a gazdaság gyorsan változik, ha nem tesszük magunkat alkalmazkodóképessé a sokoldalú iparfejlesztéssel, akkor sebezhetők leszünk. Fontos, hogy ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is meg tudjanak élni Győrben. Az ipari park iránt már van érdeklődés, elsősorban logisztikai, élelmiszeripari, egészségipari cégek részéről. A fejlesztésnek persze vannak ellenzői, ahogy az első ipari park elindításakor is voltak, de ezek politikai felhangok. Amikor akkumulátorgyár telepítésével ijesztgetik az embereket, egyetlen dolgot tudok mondani: nem települhet ide olyan üzem, ami az itt élők egészségét veszélyezteti. 

Számunkra tényleg fontos a környezetvédelem. Védett lett a szentiváni tölgyes, a Püspökerdő, a marcalvárosi Kiserdő, amelynek a helyén már lakópark lenne, ha nem lett volna változás a városvezetésben. Óriási dolognak tartom, hogy 2022-ben Győr lett a legélhetőbb város Magyarországon, 2023-ban pedig a Virágos Magyarországért pályázat fődíját hoztuk el. Az elmúlt három és fél évben csaknem háromezer fát ültettünk el, létrehoztuk a babaligetet, ami mára már egy kis erdő. Győr lett a legtöbb geotermikus energiát felhasználó város hazánkban, ami szintén környezetvédelmi csúcsteljesítmény. Az egyik nagy hibázásom az volt, hogy amikor az összes intézményünkre napelemet akartam tetetni, hagytam magam lebeszélni. A szakemberek sok kifogást hoztak ellene, pedig ha akkor megcsináljuk, az energiaválság idején sokkal könnyebb helyzetben lettünk volna.

Felkészült a lejárató kísérletekre

– Hogyan készül a jövő évi önkormányzati választásra?

– Hosszú távú terveim vannak, hogy ezek megvalósulhassanak, 2034-ig tervezem a polgármesteri pályafutásomat. Nem gondolkodom viszont még a kampányban, mert most munka van. Ugyanakkor arra számítok, hogy lesz velem szemben egyfajta karaktergyilkossági kísérlet, ami már elkezdődött. Létrehoztak például egy facebook profilt a nevemmel és a feleségemmel közös fényképeinkkel, ahol mindenféle hamis információkat terjesztenek. Ezt sikerült letiltatnom. De ne legyenek illúzióink, lesz tér a mocskolódásra. Bízom abban, hogy a győriek inkább az eredményekre figyelnek, főként azok, akik eddig is a stabilitásra törekedtek.

– Borkai Zsolt is bejelentette indulását. Biztosan hall arról, hogy van bizonyos nosztalgia a volt polgármester iránt.

– Nos, bizonyos körökben biztosan van Borkai nosztalgia, mert amikor egy polip csápjait kellett levagdosni, az nekik fájt. Csak ezek a körök sokkal kisebbek, mint amelyek számára kinyílt a lehetőség. A nyitott városháza azt is jelenti, hogy hogy sokkal többen jutnak munkához a városban, mert nyitottabbak azok a rendszerek, mint amelyekbe korábban sokan nem fértek bele. A nosztalgiának az is oka lehet, hogy járvány és áremelések idején az emberek közérzete is rosszabb. Akkoriban azért nem beszélhettek ennyit a problémákról az emberek, mint most. Én viszont bemutatom a problémákat és beszélek róluk. Ha akkor olyan jól működött a város, akkor hogy maradhatott el ennyi fejlesztés - ipari park, környezetvédelem, közrendvédelem, parkolás - hogy lehet az, hogy most a város számláján sokkal több pénz van? Érdemes megnézni Borkai Zsoltnak a közelmúltban adott tv-interjúit, azokból világosan látszik, mi itt a probléma. Röviden: az elődöm már nem alkalmas, a másik önjelölt fiatalember pedig még nem alkalmas a város vezetésére.

Azt szoktam mondani, a munkának egyetlen titka van, csinálni kell. Ezt a mentalitást kezdi elsajátítani mindenki a városházán. Győr igazi erejét és értékét viszont az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája adja. Büszkék lehetünk az elmúlt három és fél évre. Mindenkinek köszönöm a munkáját, mert minden eredmény a győriek közös sikere.