2023.12.04. 07:00
600 hód kilövését engedélyezték Győr-Moson-Sopronban, azonban a vadászok nem érdekeltek
Országos híre ment annak, hogy 600 hód kilövését engedélyezték Győr-Moson-Sopronban. Ám érdemes tisztázni, hogy ez a keret csak lehetőség, és ahogy eddig sem, várhatóan ebben a szezonban sem lövik ki a kitűzött számnak még a negyedét sem. Márpedig ár- és belvízvédelmi szempontból indokolt lenne.
Orbán Henrik, a vármegyei vadászkamara titkára rágásnyomokat és kidöntött fákat is mutatott lapunknak, érzékeltetve, hogy a hód milyen mértékben alakítja át a környezetét. Fotó: Rákóczy Ádám
A hódok a töltéseken közvetlen árvízveszélyt idéznek elő, mert a medrekben akadályozhatják a víz szabad lefolyását, míg a belvízcsatornákon elöntésekhez, az öntöző- és vízpótló csatornákon pedig üzemeltetési problémákhoz vezethetnek – mondta el Kovács Richárd, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakágazati vezetője. A vízügyi igazgatóság a hódpopuláció kártételét tapasztalva a természetvédelmi hatósághoz fordult, amely a gyérítési kvótát meghatározhatja.
A szakágazati vezető lapunknak elmondta: a vízügyi igazgatóság csaknem teljes területén tapasztalják a rágcsáló kártételét. „A Szigetközben a hullámtéri és a mentett oldali vízpótló rendszeren, valamint az igazgatóság által kezelt medrek, vízi létesítmények és árvízvédelmi töltések mentén mértük fel a legnagyobb károkat.” Kovács Richárd hozzátette:
A fák kidöntésével az anyagi káron és a megnövekedett balesetvédelmi kockázaton felül természetvédelmi hátrányt is okozhatnak az inváziós növényfajok elterjedésével és az élőhely kedvezőtlen átalakulásával.
Romantikus betelepítés
– A hazánkban korábban kihaltként nyilvántartott fajnak mára akár ötezres populációja is élhet a vármegyében – mondta el Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara vármegyei területi szervezetének titkára. Szerinte a visszatelepítés gondolata romantikus volt, de hiába szép az állat, a kártételét senki nem szeretné kifizetni vagy a következményeit viselni.
– A megtartásukért elég nagy ár, ha egy árvíznél elúszik Mecsér vagy Ásványráró, mert átfúrta a védtöltést pár példány – hangsúlyozta a titkár. – A hód jelentősen átalakítja az élőhelyét: a vízpartok mentén több száz hektár erdőt kiirt. Vízügyes szempontból árvíznél a töltést rongálja, a csatornahálózatnál a partot aláássa vagy a vizet gáttal elzárja – a védekezés ezért közérdek, így adtak ki engedélyt 600 példány gyérítésére.
Elenyésző elejtési arány
A 2017–2023 közötti időszakban Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom vármegyékben összesen 2000 hód elejtésére adtak engedélyt, ebből csupán 74 példányt ejtettek el a vadászatra jogosult szervezetek, mely 3,7 százalékos elejtési aránynak felel meg az engedélyezetthez képest.
– Önkéntes alapon működik a kilövés, van olyan vadásztársaság, amely vállalja és van, amelyik nem. A probléma lényege, hogy a vadászok nagy része nem akar részt venni az irtásban, időt és pénzt áldozni rá. A faj jogi státusza, vagyis hogy fokozottan védett és nem vadászható, nagyon megnehezíti a helyzetet. A szabályos gyérítés során tavaly például a 30–40 kilós tetemet tárolni kellett napokig: beszállítani egy hűtőbe, majd onnan a megsemmisítésre. Még azt is kikötötték, hogy elásáskor a földrétegek milyen sorrendben kerülhetnek vissza a gödörbe, valamint az elejtéssel jelentős az adminisztráció. Élve fogó csapdával is végezhető az állomány szabályozása, ez azonban munka- és eszközigényes. – részletezte Orbán Henrik. Hozzátette: megoldást jelenthetne, ha az állam támogatná a gyérítést vagy szakembereket állítana munkába erre a fel- adatra. – Talán könnyebbség lenne, ha meghúznák a területi határait a fajnak és lehetővé tennék, hogy ami onnan elvándorol, az adminisztráció nélkül egyszerűbben elejthető legyen.
A jelenlegi jogszabályok szerint az állatnak sem a húsa, sem a prémje nem használható fel, így a tetemeket meg kell semmisíteni. Természetes ellensége nincs. Így ha nem változik valami, a hangzatos kvóta ellenére tovább nő a hódállomány és a kártétel is. – hangsúlyozta a szakember.
Érdekeltté tenni a vadászokat
Kovács Richárd a vízügyi igazgatóság szemszögéből azt mondja, hogy a vadásztársaságok nem „ellenérdekeltek”, hanem jelenleg még nem megfelelően érdekeltek a gyérítésben. Tájékoztatást kapnak a szabályos és szakszerű eljárásról, ami reményeink szerint bátorítja a részvételüket. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ugyanakkor szeretné, hogy a vadászok nagyobb arányban vegyenek részt a gyérítésben és a hódkárok ne okozzanak ár- és belvízvédelmi nehézségeket.
