Győri mártír misszionáriusra emlékeztek - Újra magyar harang szól Molnár Mária szigetén

Molnár Mária Várpalotán született 1886-ban. A háború után Győrbe költözött, ahol gyülekezeti diakonisszaként és ifjúsági munkásként szolgált 1923 és 25 között. Bibliaórákat tartott, gitáron kísérte az egyházi énekeket, a börtönöket és a kórházakat látogatta, az öngyilkosságot megkísérlők és az utcalányok között is lelkigondozói munkát végzett. Szabadidejében a Rábán horgászott.

Innen Liebenzellbe indult nyelvet tanulni, ahol misszionáriusok élménybeszámolóit hallgatva kezdett el érdeklődni távoli vidékek felől. És meghallotta Isten küldését Mánusz szigetére. Meg kellett küzdenie a küldetése beteljesítéséért, mert első körben orvosilag alkalmatlannak nyilvánították, és a korhatáron is túl volt már. De – miközben visszatért Győrbe orvosi felülvizsgálatért folyamodott.

Előadó körutakra indult, bemutatta a gyülekezetekkel a mánuszi misszió tevékenységét. Hogy biztos legyen a kedvező orvosi vélemény, még úszóleckéket is vett! Beállt a győri fiatalok közé, és igyekezett elsajátítani az úszás fortélyait, mert azt hallotta, Mánusz szigetén erre szüksége lesz.

Az orvosi felülvizsgálat pedig – amit egy magyar doktor végzett – alkalmasnak ítélte a hölgyet a távoli szolgálatra. Ennek értelmében Ravasz László püspök 1927. augusztus 4-én Budapesten felavatta, majd kibocsátotta a magyar református egyház első misszionáriusát. Molnár Mária indulása előtt levelet írt dr. Czeglédy Sándor győri lelkész feleségének, amelyben a következőket vetetette papírra: „Készen vagyok a nagy útra…”

– A napi igével indulunk Molnár Mária szigetére, Mánuszra – írta Balogh Zoltán püspök négy nappal ezelőtt a közösségi médiában, majd száz évvel a diakonissza ottjárta után. Az egyházi elöljáró istentiszteletet tartott és megajándékozta a helyieket egy haranggal a köztársasági elnökkel.

Novák Katalin köztársasági elnök bátor magyar keresztyén nőnek nevezte a misszionáriust, aki tizenháromezer kilométert utazott, hogy eljusson Manusra és Pitilura. – Nem volt haszontalan mindaz, amit itt tett, önök továbbra is követik Jézus Krisztust, az utat, amelyet a magyar misszionárius mutatott meg önöknek – fogalmazott Novák Katalin.

– Itt ölték meg a japánok nyolcvan évvel ezelőtt – emlékeztetett Balog Zoltán. – Az első harangot Molnár Mária hozta ide 1937-ben. Elhoztunk mi is egy harangot, hogy emlékeztessen Jézus Krisztus elhívására. Ha megszólal a harang, Isten hív. Ha megszólal a harang, Molnár Máriára és mindazokra emlékeztet bennünket, akik Isten hívását továbbították. Soha ne feledjük Molnár Máriát, a magyar misszionáriust, soha ne felejtsük el egymást, és soha ne felejtsük el Isten hívását, amely arra a helyre hív, amelyet mindannyiunk számára készített – mondta a Zsinat lelkészi elnöke.