Egészségesebbek Győr-Moson-Sopron lakói az országos átlagnál

Győr-Moson-Sopron egészségi állapota a népszámlálás eredményeinek tükrében. A vármegyében a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozott az önkéntesen megválaszolható kérdésekre, néhány százalékkal kevesebben az országosnál. A válaszadók 72 százaléka, vagyis 240 ezer fő nem jelzett egészségi problémát, ez megfelel az országos átlagnak. Mozgáskorlátozottak négyezren vannak, a nyugat-dunántúli régióban 10 ezren. Ez jóval alacsonyabb arányaiban, mint a legrosszabb mutatókkal rendelkező Észak- és Dél-Alföldön, sőt, a legjobb az ország régiói között.

A különféle súlyos betegségek közül a legmagasabb az értelmi fogyatékosok száma 1640-nel, a gyengénlátók 1200-an vannak, a többi ezer alatt maradt. Általában nagyjából egyforma a férfiak és nők megoszlása, feltűnő a különbség az autista spektrumzavarnál, amelynek 76 százaléka férfi, illetve a gyengénlátók között valamivel, de kimutathatóan több a nő, 60 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy a fogyatékossággal élők száma jelentősen csökkent a tíz évvel korábbihoz képest, például mind a gyengénlátók, mind a nagyothallók száma kevesebb mint fele lett, ez akár az orvostudomány fejlődésének is betudható. 

Férfiak és nők közötti különbség 

A számok értelmezéséhez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ segítségét kértük. Válaszukat azzal kezdték, hogy a számok értelmezésével, más vármegyék összehasonlításával csínján kell bánni, például nagy különbségek adódhatnak az eltérő koreloszlásból. – Az Asperger-szindróma ismerten gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. A nagyothallás esetében nincs a nemek között közvetlen különbség, de jellemzően időskorban lép fel gyakrabban, az idősek között a nők aránya viszont a fejlett társadalmakban mindenütt magasabb, mint a férfiaké – válaszolta a népegészségügyi központ. 

Tartós betegségek 

Tartós betegsége 71 ezer főnek (32 ezer férfinak és 39 ezer nőnek) van, közülük összesen 35 ezren 65 év felettiek, 1500-an pedig még nem múltak el 14 évesek. Azt, hogy egészségi állapotuk enyhén korlátozza életvitelükben őket, 86.051-en nyilatkozták, hogy súlyosan, azt pedig 25.906-an. Már az 5–14 éves korosztályban is volt 1500 tartós megbetegedéssel küszködő, ez az életkor növekedésével nőtt. Az 55–64 éves korosztályban minden harmadik embernek volt egészségi problémája, a következő korosztály tagjai közül pedig 40 százaléknak. A még idősebbek körében minden második embernek volt tartós betegsége. 

Végzettség, falu, város 

Az iskolai végzettség szerinti bontásban kimutatható volt némi eltérés, de nem jelentős. Míg az általános iskolát végzettek, illetve szakmával rendelkezők majdnem 17 százaléka szenvedett betegségben, ez az érettségizettek, illetve a diplomások körében 15 százalék. A csekély különbség valószínűleg a munkakörnyezet, illetve az anyagi helyzet miatt adódhatott. Érdekesség, hogy például Hevesben öt százalék az eltérés, ennyivel kevesebb diplomás panaszkodott tartós betegségről. Térségünkben a két megyei jogú városban, Győrben és Sopronban 12.048 (40 százalék), az egyéb városokban 5292 (17,5 százalék), a községekben pedig 12.750 (40,5 százalék) fogyatékkal vagy súlyos korlátozással élő embert találtak a számlálóbiztosok, itt befolyásoló tényező lehetett a bentlakásos intézmények elhelyezkedése. 

– A vidéki életmódnak általában mások az egészségi kockázatai, mint a városinak, ezért feltehetően lehet különbség. Nem elsősorban arról van szó, hogy az egyik csoport egészségesebb, mint a másik, hanem arról, hogy más betegségek lehetnek gyakoribbak a nagyvárosokban élőknél, mint a falvakban lakóknál. Ugyanakkor az egészségi állapotot számtalan egyéb tényező is befolyásolja, például jövedelmi, iskolázottsági viszonyok, ezért erre a kérdésre pontos választ csak egy nagyon részletes vizsgálat adhat – jelezte lapunknak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.